A brit lakosság közel fele semmilyen körülmények között nem fogna fegyvert azért, hogy megvédje az országát egy háborúban – derül ki az Ipsos friss közvélemény-kutatásából. Miközben mindössze 36 százalék mondta azt, hogy szükség esetén harcolna Nagy-Britanniáért, a megkérdezettek 48 százaléka ezt elutasította, a többiek pedig nem tudtak egyértelmű választ adni.
Az eredmények olyan időszakban születtek, amikor egyre nagyobb figyelem irányul Európa biztonságára és Oroszország lehetséges katonai lépéseire. A NATO egyik legmagasabb rangú katonai vezetője nemrég úgy fogalmazott, hogy a szövetség támadás esetén akár azonnal készen állna a harcra, miközben európai tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy Oroszország titkos műveletekkel vagy korlátozott katonai behatolással is tesztelheti a NATO védelmét.
Oroszország miatt egyre fontosabb kérdés a brit védelem
A brit nemzetbiztonsági stratégia már korábban figyelmeztetett arra, hogy az országnak egy olyan helyzetre is fel kell készülnie, amelyben a háború közvetlenül a brit területeket érintheti. Az elmúlt hónapokban Oroszországnak tulajdonított nyugati akciók is növelték az aggodalmakat, köztük egy észt védelmi vállalat elleni gyújtogatás és egy ukrán repülőgép ellen tervezett, de meghiúsult támadás egy német repülőtéren.
A közvélemény-kutatás ugyanakkor azt mutatja, hogy a katonai fenyegetés megítélése és a személyes áldozatvállalás nem feltétlenül jár együtt. Bár sokan támogatják a védelem megerősítését, jóval kevesebben mondják azt, hogy maguk is készek lennének részt venni egy háborúban.
A britek többsége több pénzt adna a hadseregre, de nem minden áron
A felmérés szerint a válaszadók 51 százaléka támogatná a védelmi kiadások növelését akkor is, ha ehhez nagyobb állami hitelfelvételre, magasabb adókra vagy bizonyos közszolgáltatásokra fordított összegek csökkentésére lenne szükség. Mindössze 12 százalék szeretné, ha a kormány kevesebbet költene a védelemre.
A támogatás azonban jelentősen csökken, amikor a finanszírozás konkrét következményeiről kérdezik az embereket. A megkérdezettek 44 százaléka ellenzi a védelmi kiadások növelését, ha emiatt személyesen magasabb adót kellene fizetnie, vagy csökkennének a közszolgáltatásokra fordított összegek. Eközben 37 százalék az állami hitelfelvétel növelését sem támogatja a katonai fejlesztések finanszírozására.
Caroline Paskell, az Ipsos brit kutatási igazgatója szerint a felmérés azt mutatja, hogy a lakosság jelentős része felismeri a brit fegyveres erőkre nehezedő kihívásokat, és támogatná a védelmi beruházások bővítését. Hozzátette ugyanakkor, hogy a támogatás korántsem feltétel nélküli: az emberek szívesebben állnak olyan fejlesztések mögé, amelyek munkahelyeket teremtenek és a polgári infrastruktúrát is erősítik, mint olyan intézkedések mögé, amelyek közvetlenül érintik az adóterheiket vagy a fontos közszolgáltatásokat.
Szorosabb európai védelmi együttműködést szeretnének
A felmérésből az is kiderült, hogy a britek fele szerint az Egyesült Királyságnak szorosabb védelmi kapcsolatot kellene kialakítania az Európai Unióval. Ez arra utal, hogy a megkérdezettek jelentős része az európai együttműködés erősítését is fontosnak tartja a biztonsági kihívások kezelésében.
A brit kormány számára mindeközben komoly kérdés, hogyan teremthető elő a hadsereg fejlesztéséhez szükséges pénz anélkül, hogy az újabb terheket róna a lakosságra. Wes Streeting védelmi miniszter a hétvégén arról beszélt, hogy a brit védelmi kiadások meghatározásakor figyelembe kell venni egy esetleges orosz támadás NATO-ra jelentett kockázatát.
Streeting szerint a következő költségvetésnek be kell tömnie a védelmi finanszírozásban mutatkozó 4,7 milliárd fontos hiányt. A kormány ugyanakkor csak a jövő évi kiadási felülvizsgálat során mutatja be részletesen, hogyan kívánja 2035-re a nemzeti jövedelem 3,5 százalékára emelni a védelmi kiadásokat.
A cikkben idézett korábbi kormányzati célkitűzés szerint a védelmi költésnek 2030-ra a nemzeti jövedelem 3 százalékát kellett volna elérnie, a jelenlegi évre pedig 2,6 százalékos szintet jelöltek meg. A kiadások növelésének üteme és finanszírozása ezért továbbra is fontos politikai és gazdasági kérdés marad.
Az Ipsos felmérése szeptember 29. és október 1. között készült, összesen 1090 felnőtt megkérdezésével. Az eredmények a megkérdezettek véleményét tükrözik, és önmagukban nem jelzik előre, hogyan viselkedne a brit lakosság egy tényleges háborús helyzetben.