Rishi Sunak szerint az NHS a történetének “legnagyobb képzési és munkaerő-bővítésén” megy majd keresztül. A kormányfő a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a tervek csökkentik a “külföldön képzett egészségügyi szakemberektől való függést”.
Mindeközben az NHS rekordméretű várólistákkal operál, és a fiatal orvosok a következő hónapban ötnapos sztrájkot hirdettek. A pontos és részletes terveket várhatóan a jövő héten teszik közzé. Sunak úr, arra a kérdésre, hogy mennyi időbe telne mire a változások eredményeit érezhetjük, azt mondta, hogy „öt, tíz, vagy akár tizenöt évbe is telhet, amíg ezek a dolgok megvalósulnak”, de ez nem jelenti azt, hogy nem ez a helyes lépés.
Szinte mindenki egyetért abban, hogy jelentősen növelni kell a képzésben részt vevő orvosok és nővérek számát. A brit orvosok és nővérek képzésének jelenlegi rendszere egyszerűen nem képes lépést tartani az NHS igényeivel. Jelenleg az Egyesült Királyságban az új orvosok és ápolók körülbelül fele külföldön tanult.
Míg a munkaerő száma az elmúlt évtizedben nőtt ugyan, az NHS által kapott finanszírozás szűkössége miatt a szolgálatban kevesebb orvos és nővér jut egy főre, mint sok más európai országban. Az NHS-re nehezedő nyomás azt jelenti, hogy egyre nehezebben tudják biztosítani a hallgatóknak a szükséges időt és támogatást – így a kormány előtt álló kihívás a képzési helyek számának növelésével kapcsolatban az, hogy elegendő klinikai gyakorlatot biztosítsanak a hallgatók számára a képzés során.
Az új intézkedéscsomag értelmében a gyakornok-orvosok bekerülhetnének az NHS vérkeringésébe, hogy velük töltsék fel a kialakult munkaerőhiány egy részét. A javaslat szerint az ötéves gyakornoki képzést befejezőkből fiatal junior orvosok válnának – ez alternatívát kínálna a hagyományos orvosi képzés mellett. A csomagnak célja a már meglévő ápolónői képzési rendszer bővítése is.
A BBC Laura Kuenssberggel című vasárnapi műsorban Sunak úr azt mondta, a tervek szerint “az emberek bízhatnak abban, hogy az orvosok, nővérek és háziorvosok, akikre mindannyiunknak szükségünk van, elérhetők lesznek mindannyiunk számára”.
Azt mondta, hogy a „hosszú távú munkaerő program” azt jelentené, hogy az NHS „nem csak ma, hanem a jövőben is toborozhat orvosokat, ápolókat és háziorvosokat a megfelelő számban, hogy biztosítva legyen mindannyiunk ellátása”.
A várakozási idők, vagyis a várólisták csökkentése az NHS-ben egyike annak az öt ígéretnek, amelyet a miniszterelnök az év elején bejelentett. Az idei év első felében Angliában ennek ellenére 7,4 millióra nőtt az ellátásra váró betegek száma a januári 7,2 millióról. 2020 márciusában, a járvány kezdetekor körülbelül 4,4 millió ember volt Angliában az NHS várólistáján.
Sunak urat a BBC műsorában amiatt is kérdőre vonták, hogy nem sikerült olyan megállapodást kötni, amely megakadályozná a fiatal orvosok sztrájkját. A BMA szakszervezet akciója az eddigi leghosszabb, és július 13. és 18. között kerül megrendezésre a fizetések körül kialakult nézeteltérések miatt. Elutasították ugyanis az 5%-os béremelést, amit kínáltak nekik.
A miniszterelnök azt mondta, hogy „több mint fél tucat másik NHS-szakszervezettel” már megállapodást kötött, és „nehéz döntéseket kellett hoznia miniszterelnökként”. “Ami a közszféra fizetéseit illeti, azt fogom csinálni, amit megfizethetőnek tartok, amit felelősségteljes döntésnek tartok” – mondta Mr. Sunak. Forrás