Rishi Sunak ezen a héten találkozik az EU vezetőivel Bajorországban, az észak-írországi protokoll kapcsán a Brexit-megállapodás körül kialakult problémák megoldása végett, miközben a konzervatív képviselők lázadásra figyelmeztettek, ha úgy ítélik meg, hogy az Egyesült Királyság miniszterelnöke túl nagy teret enged Brüsszelnek.
Sunak várhatóan a müncheni biztonsági konferencia ideje alatt fog megbeszéléseket folytatni az EU vezetőivel, hogy megpróbálja megoldani az észak-írországi Brexit utáni kereskedelmi megállapodások kapcsán régóta húzódó vitát. Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tervek szerint egyaránt részt vesznek a csúcstalálkozón, ahol a fő hangsúly egyébként az ukrajnai háború lesz.
A magas rangú brit miniszterek, köztük Sunak részvételét Londonban egyesek annak a jelének tekintették, hogy ebben a hónapban megállapodás születhet. A feltételezett megállapodás felülvizsgálná a Boris Johnson 2019-es Brexit-megállapodásának részét képező úgynevezett észak-ír protokollt, csökkentve a régió és Nagy-Britannia közötti kereskedelmi súrlódások mértékét.
A megállapodás értelmében Észak-Írország továbbra is az EU egységes árupiacának része maradt, és a térség Egyesült Királyság-párti politikusai és vállalkozásai panaszkodtak a Nagy-Britanniából érkező termékek ellenőrzéseinek száma miatt. Magas rangú brit tisztviselők azt mondták, hogy a megállapodás magában foglalja az Európai Bíróság további szerepét Észak-Írország kereskedelmi megállapodásainak felügyeletében, bár a jogi esetek többségében nem vesz részt.
Sunak sok euroszkeptikus képviselője számára elfogadhatatlan az EB brit terület feletti joghatósága. „A kérdés az, hogy az uniós jog köti-e az Egyesült Királyságot” – mondta David Jones, a Brexit-párti konzervatív képviselők Európai Kutatócsoportjának alelnöke. „Nem alakulhat ki olyan helyzet, hogy az EB alá tartozunk, sem közvetlenül, sem közvetve.”
Arra a kérdésre, hogy az ERG-nek van-e elegendő képviselője ahhoz, hogy leállítson minden olyan Brexit-megállapodást, amely nem állítja vissza a „teljes szuverenitást” az Egyesült Királyság minden részén, Jones azt mondta: „Van elég igen”.
Sunaknak tehát döntést kell hoznia arról, hogy szembeszáll-e saját pártja egy részével a megegyezés érdekében, ami viszont jelentősen javítaná az EU-val fenntartott kapcsolatokat.
A megállapodás egy korai „győzelme” az lenne, ha az EU megegyezne a brit tudósok és egyetemek visszavételéről a 95 milliárd eurós Horizon Europe kutatási programba, amelyet a páneurópai együttműködés létfontosságú elemének tartanak. Eközben Sunak várhatóan el fogja ejteni a kormány észak-írországi jegyzőkönyvi törvényjavaslatát, ami egyoldalúan megsemmisítené a Johnson-féle Brexit-megállapodásnak a régiót érintő döntő fontosságú részeit.
A megállapodás kritikus része egy „zöld sáv” kialakítása lenne a régió kikötőiben, ahol a Nagy-Britanniából érkező és Észak-Írországban eladásra szánt árukat minimálisan ellenőriznék. A Nagy-Britanniából származó, az Ír Köztársaságban és az EU többi részében történő értékesítésre szánt áruk a „vörös sávon” mennének keresztül, és szorosabb ellenőrzésnek vetnék őket alá.
Egy uniós tisztviselő azt mondta, hogy a két fél „nagyon közel van” ahhoz, hogy megállapodásra jussanak a javasolt zöld sávról. Mindazonáltal az utolsó részletek közé tartozik a kizárólag Észak-Írországban értékesített áruk címkézésének kérdése, amelyet egyes szupermarketek és unionista politikusok határozottan elleneznek.
Egy másik uniós tisztviselő azt mondta, hogy London és Brüsszel most egy új dokumentumot dolgoznak ki, amely csökkenti az EB szerepét Észak-Írország ügyeiben.
A DUP azt mondta: „Az ír-tengeri határ ellenőrzése egy mögöttes probléma tünete, nevezetesen, hogy Észak-Írországra más törvények vonatkoznak, amelyeket egy külföldi jogalany kényszerít ránk anélkül, hogy Észak-Írország népének bármely választott képviselője beleszólhatna vagy szavazhatna ellene.” Forrás