Egy új tanulmány szerint a Brexit gyakorlatilag leállította az Egyesült királyság exportját a kisebb EU országokba. A London School of Economics szerint egyharmadával csökkent az üzleti kapcsolatok volumene Boris Johnson munkássága alatt – ami a kisvállalkozásokat hozza lehetetlen helyzetbe.
A Brexit körüli kereskedelmi jogszabály-változások miatt rengeteg brit termék európai exportja megszűnt, vagy alig ér el kimutatható értéket – hívja fel a figyelmet a vészjósló piaci tanulmány. Az írás kiemeli, hogy meredek zuhanás látható az Anglia legfontosabb partnernének számító EU-s piacokon a kereskedelmi kapcsolatok terén, melyek akár egyharmadukkal is csökkenhettek, mióta Boris Johnson Brext deal-je életbe lépett.
A kisebb cégeket olyan bürokratikus teher és vámköltségek sújtják, hogy az már-már ellehetetleníti a kereskedést Európa kisebb felvevőpiaccal bíró országaival, állítják az LSE kutatói. Thomas Prayer, a tanulmány társszerzője figyelemreméltónak nevezete a visszaesést. Azt mondta: „Úgy tűnik az Egyesült Királyság egyszerűen megszűnt exportálni kisebb EU-s országokba.”
Az LSE Centre for Economic Performance szerint az eredmények borúlátásra adnak okot a kivitelből élő cégek egyre növekvő költségeit illetően, amit az egységes piaci és vámunió elhagyása okozott. Az Államkincstár Őrének is hívott Office for Budget Responsibility (OBR) figyelmeztet, hogy Anglia elesett a Covid járvány utáni gazdasági fellendülés gyümölcseitől, melyet a G7 tagjai továbbra is élveznek.
Az LSE kutatócsapata 1200 terméktípus sorsát követte nyomon, mellyel a legátfogóbb tanulmányt készítették el a Brexit Brit-EU kereskedelmi egyenlegre mért hatásairól. Thomas Sampson társszerző és az LSE egyetemi docense szerint a kutatás rávilágított a bürokratikus és vámterhek növekedése által okozott rejtett károkra is – főleg úgy, hogy a piac többi szereplőinek mérlege az Eu-val folytatott kereskedelemben nagyjából megközelíti a pandémia előtti szintet.
„Minden jel arra utal, hogy a jövőbeli gazdasági növekedés azoktól a cégektől várható, amik ma még kicsinek számítanak” – Idézi a Financial Times. „Ha hagyjuk elsorvadni ezeket a külkereskedelmi kapcsolatokat, annak kisebb jövőbeli exportnövekedés lesz az eredménye.”
William Bain, A Brit Kereskedelmi Kamara elnöke szerint: „Elkerülhetetlen, hogy a kis cégek – melyeknek se kellő pénzük, se idejük vagy logisztikai kapacitásuk nincs, hogy megkapaszkodjanak az EU-ban, szenvedjék el a legnagyobb kárt.”
Martin Mctague, a Kisvállalkozási Szövetség vezetője további segítséget kért: „A kisvállalkozások kell, hogy a jövőbeni kereskedelmi egyezmények középpontjában legyenek.”
A tanulmány kihangsúlyozza továbbá, hogy a kisvállalkozások már csoportosan hagynak fel az exporttevékenységgel a vámköltségek, az ÁFA és a hivatali terhek miatt. Arra is rámutat, hogy a Kereskedelmi és Együttműködési Egyezmény (TCA) éppen hogy nem akadályozza a nagy cégek kiviteleit – „legalább is egyelőre.” Az OBR előrejelzése szerint az Egyesült Királyság teljes export/import mérlege 15 százalékos visszaeséssel számolhat, azon átlaghoz képest, ha az EU-ban maradtak volna.
A Nemzetközi kereskedelmi hivatal szerint viszont a TCA mindig is segítette a Brit vállalkozásokat, hogy szabadon kereskedhessenek az EU-val, és hogy kiváló a cégek együttműködése az Export Support Service-el.
„Mindenkit biztosíthatunk afelől, hogy a cégek – legyenek akármekkorák – megfelelő támogatást kapnak ahhoz, hogy sikeresen kereskedhessenek Európával, új lehetőségeket kutathassanak fel, ahogy üzleteket kötünk szerte a világon” mondta a szóvivő. Forrás