Rishi Sunak arra figyelmeztetett, hogy a bevándorlók olyan számban érkeznek, ami azzal fenyeget, hogy „elárasztják” az országokat, köztük az Egyesült Királyságot is, hacsak nem teszünk radikális lépéseket – és megfogadta, hogy a menekültekre vonatkozó globális szabályok reformját fogja szorgalmazni.
A brit kormányfő azt is kijelentette a szélsőjobboldali olasz vezető, Giorgia Meloni által szervezett konferencián, hogy az illegális migráció elleni fellépés elmulasztása a politikusainkba és a kormányzatunkba vetett hitet rombolná le. A Rómában tartott beszédében arra figyelmeztetett, hogy az „ellenséges” államok szándékosan „a mi partjainkra terelik az embereket, hogy megpróbálják destabilizálni társadalmainkat”.
És Margaret Thatcher „radikalizmusára” hivatkozott, amikor megpróbálta megvédeni a sokat vitatott tervét, mely szerint a menedékkérőket Ruandába deportálná, amelyet saját pártja minden oldalának a parlamenti képviselői is bíráltak. Hozzászólásai a jelek szerint a leváltott belügyminiszter, Suella Braverman keményebb nyelvezetét visszhangozták a migrációval kapcsolatban. Tavaly őt keményen bírálták, mert azt állította, hogy az Egyesült Királyság egyfajta „invázióval” néz szembe déli partjai mentén.
A kritikusok azzal vádolták, hogy Braverman stílusát vette fel, és azt mondták, hogy a toryk „egymást próbálják űberelni, hogy ki tudja a leggusztustalanabb kommentet hozzáfűzni a vitához”.
Egy nappal azután, hogy egy migráns meghalt, miközben megpróbált átkelni a La Manche csatornán, Sunak úr arra figyelmeztetett, hogy „ha most nem oldjuk meg ezt a problémát, a hajók továbbra is érkezni fognak, és még több életet veszítünk majd el a tengeren”. „Ha ez megköveteli tőlünk, hogy frissítsük törvényeinket, és nemzetközi párbeszédet kezdeményezzünk a menekültügy háború utáni kereteinek módosításáról, akkor ezt meg kell tennünk” – tette hozzá a brit miniszterelnök.
Kormányzati források szerint ez egy sor háború utáni megállapodást foglalhat magában, például az Emberi Jogok Európai Egyezményét (ECHR) és a Menekültügyi Egyezményt illetően, amelyeket a tory parlamenti képviselők örömmel vettek tudomásul.
Olaszországban Mr. Sunak Meloni asszonnyal és Edi Ramával is tárgyalt Albánia miniszterelnökével. Előbbivel megállapodott abban, hogy közösen finanszírozzák azt a tervet, amely segítségével Olaszországból a tenger túloldalán lévő Tunéziába küldenék vissza a migránsokat. Beszédében Sunak kijelentette, hogy egyetlen kérdésben sem kell “Thatcher radikalizmusa és lendülete” jobban, mint a migráció kezelése kapcsán. Méltatta az olasz kormányfőt, és azt mondta, mindketten „eltökéltek, hogy megtörik az embereket kis csónakokban szállító bűnbandák üzleti modelljét”.
A brit miniszterelnök azt mondta a tömegnek, hogy ha az illegális migráció leküzdése „megköveteli tőlünk, hogy frissítsük törvényeinket és nemzetközi párbeszédet kezdeményezzünk a menekültügy háború utáni kereteinek módosítása érdekében, akkor ezt meg kell tennünk. Mert ha most nem oldjuk meg ezt a problémát, a hajók folyamatosan jönnek, és még több ember vész majd oda a tengeren.”
„Ellenfeleink csak figyelmen kívül akarják hagyni ezt a kérdést. A homokba akarják dugni a fejüket, és remélik, hogy elmúlik. Nos, hadd mondjam el nekik, nem fog.”
Sunak úr azt mondta, hogy a cselekvés hiánya azt jelentené, hogy “ellenségeink megneszelik, mennyire képtelenek vagyunk megbirkózni ezzel, és ezért egyre inkább fegyverként fogják használni ellenünk a migrációt: szándékosan a partjainkra hajtani az embereket, hogy megpróbálják destabilizálni társadalmainkat”.
„Ha nem kezeljük ezt a problémát most, a számok csak növekedni fognak. Ez túlterheli országainkat és azon képességünket, hogy segítsünk azoknak, akiknek leginkább szükségük lenne a segítségünkre. Az emberek elhelyezésének költségei feldühítik polgárainkat, akik nem fogják megérteni, miért kell pénzüket e gonosz emberkereskedelem következményeinek kezelésére költeni. Nemcsak a közvélemény belénk, politikusokba vetett hitét fogja tönkretenni, hanem kormányrendszerünkbe vetett hitét is.” – nyilatkozta a téma kapcsán a brit miniszterelnök. Forrás