Manapság a bevándorlás témája váltja ki a legindulatosabb vitákat, zűrzavart kelt és rendszeresen megkérdőjelezhető állítások hangzanak el a kérdéssel kapcsolatban. Jonathan Portes bevándorlási szakértő azonban, világossá teszi számunkra az eddig zűrzavaros dolgokat.

passport-europe-regulation

Jól ismert, hogy a bevándorlás — különösen az Európai Uniós állampolgárok munka céljából történő szabad mozgása Nagy-Britanniába — volt a kilépésre leadott szavazatok legnagyobb hajtóereje a júniusi népszavazáson. Theresa May pedig az EU-s bevándorlás ellenőrzését tartja az egyik legfőbb céljának az EU tagállamokkal folytatott Brexit tárgyalásokon. Jonathan Portes, a National Institute of Economic and Social Research-nél dolgozó bevándorlási szakértő hat Brexittel kapcsolatos bevándorlási „mendemondát” cáfolt meg az olvasók számára, amelyet mi most megosztunk veletek.

„Még ha véget is vetünk a szabad mozgásnak, nincs arra mód, hogy valaha is tízezrekre fogjuk tudni csökkenteni a bevándorlást”

Tulajdonképpen valószínű, hogy a bevándorlás csökkenni fog a következő két évben, több okból is. Még a népszavazás előtt lelassult a foglalkoztatottság növekedése (miközben csökken a munkanélküliség az EU többi részén). Ráadásul, néhány országban (különösen Romániában és Bulgáriában), a legutóbbi beáramlások nagyon magas szintje tükrözi annak hatását, hogy 2014-ben feloldották az átkelési ellenőrzéseket. Ha nem lett volna referendum, a bevándorlás akkor is visszaesett volna valószínűleg, az idén mért csúcsról.

A népszavazás ezt a zuhanást sokkal meredekebbé teheti. Nem csak azért, mert a Brexitnek hatása van az általános gazdasági növekedésre, teljesítményre és a foglalkoztatottságra. A Brexittel kapcsolaos lelassulás rosszul érinthet néhány szektort és régiót — mint például, a pénzügyi szektort Londonban —, amelyek nagy számban foglalkoztatnak EU-s bevándorlókat. Ráadásul, úgy tűnik, hogy néhány EU-s országból érkező bevándorlók reagálnak az árfolyam változásokra, feltehetőleg azért, mert összehasonlítják az otthon megkereshető fizetésüket azzal, amit itt kereshetnek meg.

Ezekhez a gazdasági okokhoz jogi és pszichológiai okoknak is párosodniuk kell. Hosszúra nyúló bizonytalan időszak következik, mielőtt megismerjük, hogy pontosan a Brexit mit is jelent úgy a jelenleg itt élő EU-s állampolgárok számára, mint az újonnan érkezőknek. Ha az emberek nem tudnak semmilyen magabiztossággal tervezni, akkor kevésbé valószínű, hogy jönni fognak és kevésbé valószínű, hogy maradnak. Ráadásul, nem egyszer láttunk már rasszista kitöréseket, és egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a bevándorlókat nem szívesen látják itt mostanság. A bevándorlás — beleértve a nem EU-tagállamokból érkező migránsokat is — gyorsabban fog csökkenni, mint ahogy azt bárki is gondolná.

„A kormány visszautasította a kilépés ’ausztrál típusú pont alapú rendszerének’ lehetőségét”

Bizonyosnak tűnik, hogy egy olyan rendszerre térünk át, ahol az Egyesült Királyság kritériumokat állít fel (szakismeret, foglalkozások, fizetések, számbeli korlátozások stb.) az Európai Gazdasági Térségből érkező munkavállalás céljából történő bevándorlás terén, mint ahogy ezt jelenleg is teszi az említett térségen kívüli országokból érkező bevándorlókkal szemben. Ez az, amit Ausztrália (és még sok más ország) tesz; munkavállalási engedélyezési rendszernek is nevezhetjük, mivel azok, akik jogosultak, munkavállalási engedélyt kapnak itt. Mindez tulajdonképpen, még semmit sem árul el nekünk arról, hogy hogyan is fog kinézni a teljes rendszer a Brexit után. Valójában azonban, van két kulcsfontosságú kérdés.

Az új rendszer jelentősen előnyben fogja-e részesíteni az Európai Gazdasági Térség polgárait, az azon kívülről érkező bevándorlókkal szemben, még ha nem is biztosít a számukra teljes mozgás szabadságot, vagy minden egyes nem Egyesült Királyságbeli állampolgárt egyformán fog kezelni?

Az új rendszer hozzávetőlegesen liberális lesz-e, elfogadva talán egy kis növekedést az Európai Gazdasági Térségen kívülről érkező szakismerettel rendelkező bevándorlók számában, ugyanakkor pedig csökkentve az EU-s bevándorlók számát? Vagy pedig, korlátozó lesz, ragaszkodva a kormánynak ahhoz az átfogó céljához, miszerint, a nettó migrációt tízezres nagyságrendűre fogja csökkenteni?

„A szabad mozgás megszűntetése azt jelenti, hogy ’vissza fogjuk venni az ellenőrzést’ a határaink felett”

A bevándorlás ellenőrzése (az Európai Gazdasági Térségből érkezőké) nem határ ellenőrzést jelent. Nem tűnik valószínűnek az, hogy szigorítani fogjuk az Európai Gazdasági Térség állampolgárainak azon jogát, hogy vízum nélkül lépjenek be az Egyesült Királyság területére. Ez ugyanis azt jelentené, hogy ők rosszabb bánásmódban részesülnének, mint mondjuk, az amerikaiak vagy az ausztrálok, akiknek nincs vízumra szükségük ahhoz, hogy a szigetországba utazhassanak.

Így tehát, az Európai Gazdasági Térség polgárainak (mint az Egyesült Királyság állampolgárainak is) ellenőrzik az útlevelét a belépésnél, és ez így is fog folytatódni; és csak nagyon ritka esetekben tagadják meg tőlük a belépést. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag, az esetek nagy többségében, nem a határon döntik el, hogy hány vagy melyik Európai Gazdasági Térségbeli állampolgárnak engedik majd meg, hogy az országban dolgozzon.

Ahogy a többi, amerikaiakhoz és ausztrálokhoz hasonló nem vízum köteles állampolgár esetében, itt is a munkahelyen dől majd el a dolog, hiszen, a munkáltatónak igazolnia kell, hogy az adott személy jogosult-e munkavállalásra az országban (mint ahogy ezt most is teszik az Európai Gazdasági Térségen kívülről érkező bevándorlók esetében). Így teljesen értelmetlenné válik a határ ellenőrzésének a kérdése úgy az Európai Gazdasági Térség polgáraival szemben, mint úgy általában.

„A hátsó ajtón besettenkedő EU-s bevándorlók megállítására közös határ ellenőrzésre van szükségünk Írországgal”

A 3. kérdésből következik, hogy ez nem releváns. Valaki, aki illegálisan tervez munkát vállalni az Egyesült Királyságban, miért jönne ide Dublinon keresztül, amikor egyszerűen elég, ha Stanstedbe repül? Gondok lesznek az Írországon keresztül érkezőkkel (harmadik országbeli állampolgárok, mint most is, és biztonsági aggályok), de mi nem fogjuk ellenőrizni a bevándorlást az ír határon. Az árumozgás ellenőrzésének a szükségessége (feltételezve, hogy elhagyjuk a vámuniót), az egy sokkal nehezebb kérdés.

„A szabad mozgás megszüntetése azt jelenti, hogy képesek leszünk arra, hogy csak azokat a (magasan képzett) bevándorlókat engedjük be, akiket akarunk/akikre szükségünk van”

Gyakran állítják azt, hogy ha az Egyesült Királyság korlátozni tudná az EU-ból érkező bevándorlókat, annak az lenne a hatása, hogy csökkenne a szakképzetlen és/vagy alacsonyan fizetett munkájú bevándorlók száma, mialatt, nem érné hatás a szakképzett migránsokat; talán még a számuk növekedne is. Ez nem veszi figyelembe úgy a bevándorlási rendszerek, mint azok következményeinek a természetét.

Egyik rendszer sem tud tökéletesen választani. Az a nézet, mi szerint ki tudunk dolgozni egy bevándorlási rendszert, amely csakis azokat a „bevándorlókat engedi be, akik rendelkeznek azokkal a szakismeretekkel, amikre szükségünk van”, az fantázia. Ráadásul, szintén figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a bevándorlás nem csak az Egyesült Királyság gondja, aki bevándorlókat választ; a bevándorlóknak kell választaniuk minket.

Még ha nyitva szeretnénk is maradni a szakképzett bevándorlók számára, akik az EU más országaiból érkeznek a Brexit után, ők nem biztos, hogy ide akarnak majd jönni (vagy itt maradni). Szinte egyik rendszer sem fogja növelni a bürokráciáját és csökkenteni azok jogait, akik jönnek; beleértve a társaik jogát a munkához vagy a tanuláshoz, a gyerekeikét az állampolgársághoz, vagy az NHS-hez stb.

E mögött pedig ott vannak a Brexit szélesebb pszichológiai és szemléletbeli következményei. A szakismerettel rendelkező bevándorlók száma csökkenni fog, és lehet, hogy sokkal.

„Az EU elhagyása képessé tesz minket arra, hogy csökkentsük a terhet a vállalkozásokon”

A kormány már mondta, hogy nem áll szándékában a Brexitet felhasználni arra, hogy bármilyen jelenős csökkentést vigyen véghez a brit dolgozók jogait vagy védelmét illetően. Azonban, a szabad mozgás megszüntetése határozottan, jelentősen növelni fogja a vállalkozások szabályozási terhét.

Ez a 3. pontból következik; a munkáltatók abba a helyzetbe fognak kerülni, hogy végrehajtsák a munkások szabad mozgásának a befejezését. Ellenőrizniük kell az EU-s állampolgárok munkavállalási jogait éppen úgy, ahogy ezt most a nem EU-s állampolgárokkal teszik. Ez nem lesz könnyű — a már itt élő 3 milliónak a nagyobb része állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik majd, miközben lesz egy új rendszer az újonnan érkezők részére, ami már maga is egy új teher.

Szinte minden bizonnyal, jelentős növekedés lesz az illegális munkákban, és a belügyminisztériumnak több forrást kell majd szánnia a végrehajtásra, amely további terheket fog eredményezni. „Az ellenőrzés visszaszerzése” valójában azt jelenti, hogy az állam bővíteni akarja a méretét és megnövelni a saját szerepét.   Forrás: independent.co.uk