A britek többsége támogatná a szociális kiadások csökkentését annak érdekében, hogy Nagy-Britannia többet költhessen a hadseregére – derül ki a More in Common közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint a megkérdezettek 57 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a kompromisszumot, miközben 43 százalék ellenzi, hogy a védelmi kiadások növelését a jóléti támogatások visszafogásával finanszírozzák.
A kérdés John Healey pénzügyminiszter költségvetési bejelentése előtt került ismét a figyelem középpontjába. A kormánynak egyszerre kellene több pénzt biztosítania a brit fegyveres erőknek, teljesítenie Andy Burnham miniszterelnök ígéreteit, és kezelnie az állami kiadásokra nehezedő nyomást.
A konzervatívok és a Reform UK szavazói különösen támogatják a megszorításokat
A felmérés jelentős politikai különbségeket mutat, de a segélyek csökkentésének gondolata több párt szavazói között is támogatásra talál. A 2024-es választáson a Konzervatív Pártra szavazók 78 százaléka, a Reform UK szavazóinak pedig 76 százaléka támogatná, hogy a jóléti kiadások visszafogásából finanszírozzák a védelmi költségvetés növelését.
A Munkáspárt 2024-es szavazói körében szűkebb a különbség: 55 százalék támogatja ezt a megoldást, 45 százalék viszont ellenzi. Az eredmények ugyanakkor nem jelentik azt, hogy a britek minden egyes támogatás csökkentését elfogadnák, hiszen a konkrét intézkedések megítélése jelentősen eltérhet az általános kérdésre adott válaszoktól.
Luke Tryl, a More in Common brit igazgatója arra figyelmeztetett, hogy amikor a kutatók konkrét támogatási formákról, például munkanélküli-ellátásról vagy a fogyatékossággal élőknek járó PIP-ről kérdeznek, a vélemények sokkal kiegyenlítettebbé válhatnak, sőt akár meg is fordulhatnak.
A fiatalok és a megélhetési gondokkal küzdők nemet mondanak
A megszorítások társadalmi ára különösen fontos kérdés lehet azok számára, akik már most is nehezen fizetik a számláikat. A felmérés szerint azok 61 százaléka ellenzi a segélyek védelmi kiadások javára történő csökkentését, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudják fedezni a megélhetési költségeiket.
A Z generáció tagjai között szintén az ellenzők vannak többségben: 57 százalékuk nem támogatja ezt a megoldást. Ez arra utal, hogy bár az ország védelmi képességeinek megerősítése sokak számára fontos cél, a megélhetési válság által érintett csoportok nem feltétlenül hajlandók ezért további anyagi áldozatokat vállalni.
Milliárdokat kell előteremteni a hadseregnek
Healey egyik legnagyobb feladata, hogy megmutassa, miből finanszírozza a kormány a májusban bejelentett védelmi beruházási tervben szereplő 5 milliárd fontos többletkiadást. A volt védelmi miniszter korábban azért is távozott posztjáról, mert úgy vélte, a fegyveres erőknek szánt finanszírozás nem elegendő.
A kormányra az ellenzéki pártok is nyomást gyakorolnak a jóléti kiadások csökkentése érdekében. Healey a Munkáspárt konferenciáján arról beszélt, hogy nem tekinthető haladó politikának, ha a segélyekre fordított összeg folyamatosan növekszik, Burnham azonban elutasította a válogatás nélküli megszorításokat, és inkább a munkába állás támogatásával csökkentené a kiadásokat.
A Munkáspárt korábban már komoly ellenállásba ütközött, amikor 2025 júniusában saját jóléti reformjait próbálta keresztülvinni, és végül visszakoznia kellett. Ez is jelzi, hogy a segélyek átalakítása politikailag kockázatos terület, különösen akkor, ha a változások a fogyatékossággal élőket vagy a leginkább rászorulókat érintik.
A britek többsége adóemelésre és rosszabb életszínvonalra számít
A More in Common kutatása szerint a gazdaságról alkotott kép valamelyest javult: kevesebben gondolják úgy, hogy az ország recesszióban van, és azok aránya is csökkent, akik rossz állapotúnak látják a közszolgáltatásokat. Ez utóbbi mutató 68 százalékról 54 százalékra esett vissza, miközben a megkérdezettek 51 százaléka továbbra is úgy érzi, hogy pénzügyi helyzete romlott az elmúlt évben.
A költségvetési várakozások ennek ellenére borúlátók: 55 százalék pesszimistán tekint Healey bejelentésére, és mindössze 17 százalék bizakodó. A válaszadók kétharmada adóemelésre számít, 54 százalék pedig attól tart, hogy romlik az életszínvonala.
Tryl szerint a kormány számára különösen nehéz lehet meggyőzni a „beszorult középréteget”: azokat, akik dolgoznak, nem jogosultak a legtöbb támogatásra, de nem keresnek eleget ahhoz, hogy kényelmesen éljenek. Sokan közülük már most túl magasnak érzik az adókat és megfizethetetlennek tartják az energiaszámlákat, ezért komoly feszültséget okozhat, ha a kormány a rezsitámogatást elsősorban a már ellátásokban részesülőkre korlátozza, miközben a dolgozó, de anyagilag szorult helyzetben lévő háztartások magukra maradnak.