Andy Burnham brit miniszterelnök szerint ideje nyíltan és tényekre alapozva megvitatni, milyen kapcsolatot alakítson ki Nagy-Britannia az Európai Unióval a Brexit után. A kormányfő nem zárta ki, hogy a jövőben ismét napirendre kerüljön az uniós szabad mozgás kérdése, amelynek megszüntetése alapvetően megváltoztatta az Egyesült Királyság és az EU közötti migrációs szabályokat. Burnham szerint a korábbi rendszernek voltak problémái, ugyanakkor a kilépésnek olyan következményei is lettek, amelyeket a brit politikának érdemes mérlegelnie.
A miniszterelnök a The Sunday Timesnak adott interjújában arról beszélt, hogy a szabad mozgás kérdését nem lehet önmagában vizsgálni, hanem a Brexit utáni együttműködés egészének részeként kell értékelni. Szerinte Nagy-Britannia az uniós tagság megszűnésével bizonyos migrációs adatmegosztási lehetőségeket is elveszített, ezért szerinte érdemes megvizsgálni, hogy a szorosabb európai együttműködés milyen előnyökkel járhatna.
Burnham úgy fogalmazott, hogy a korábbi, uniós szabad mozgáshoz kapcsolódó migráció jelentős kihívásokat is okozott, de szerinte más jellegű volt, mint a jelenlegi helyzet. Akkor sokan fiatalon érkeztek Nagy-Britanniába, néhány évet dolgoztak, majd visszatértek a saját országukba, és ez a rendszer a brit állampolgárok számára is megkönnyítette a külföldi munkavállalást. A miniszterelnök szerint azóta megváltozott a migráció összetétele és egyensúlya, ezért a kérdést árnyaltabban kellene megközelíteni.
A Brexit után fontos migrációs adatbázishoz sem fér hozzá London
Burnham külön kiemelte az Eurodac rendszerét, amely az Európai Unió biometrikus adatbázisa, és fontos szerepet játszik a menedékkérelmek kezelésében, valamint a migrációs és határellenőrzési együttműködésben. A brit kormányfő szerint a Brexit következtében Nagy-Britannia elveszítette az ehhez és a kapcsolódó adatmegosztáshoz való hozzáférését, ami szerinte a migráció kezelésének szempontjából is mérlegelendő veszteség.
A brit határbiztonságért felelős parancsnok, Duncan Capps vezérőrnagy a héten parlamenti képviselők előtt szintén arról beszélt, hogy az Egyesült Királyság szívesen részt venne az Eurodac rendszerében, amennyiben sikerülne megfelelő megállapodást kialakítani. Ez arra utal, hogy a brit hatóságok részéről is felmerült az adatmegosztási együttműködés újbóli kialakításának igénye, bár ennek pontos feltételeiről és lehetséges formájáról egyelőre nincs végleges megállapodás.
A vita ugyanakkor jóval túlmutat egyetlen adatbázison. A szabad mozgás visszaállítása, az egységes piachoz való csatlakozás vagy akár az uniós tagság újbóli felvetése olyan alapvető változásokat jelentene, amelyek a bevándorlástól a kereskedelemig számos területet érintenének. Burnham szerint ezért a különböző lehetőségeket együtt kell megvizsgálni, és nem elegendő kizárólag a migrációs számokat vagy a határellenőrzést figyelembe venni.
Visszatérhet az EU-tagság kérdése a brit politikába?
A The Independent korábbi beszámolója szerint a Munkáspárton belül egyre inkább felmerül, hogy hosszabb távon közelebb kellene vinni Nagy-Britanniát az Európai Unióhoz. Egy magas rangú kormányzati forrás úgy fogalmazott, hogy a politikai hangulat jelentősen megváltozott a kérdésben. Burnham korábban azt is lehetségesnek nevezte, hogy a Munkáspárt következő választási programjában szerepeljen egy népszavazás az uniós tagságról, bár ez nem jelenti azt, hogy a kormány már döntött volna egy ilyen kezdeményezésről.
A jelenlegi kormányzati álláspontot ugyanakkor továbbra is meghatározzák a Munkáspárt 2024-es választási programjában lefektetett vállalások. Ezek kizárták a szabad mozgás visszaállítását, az egységes piachoz való csatlakozást és a vámunióhoz való visszatérést, ezért az ezekkel kapcsolatos alapvető változtatások a jelenlegi vállalások módosítását igényelnék. Burnham nyilatkozatai tehát egyelőre inkább a jövőbeni lehetőségekről szóló vita megnyitását jelentik, nem pedig egy már elfogadott kormányzati terv bejelentését.
A miniszterelnök november 20-án Brüsszelben találkozik az Európai Unió vezetőivel, és a csúcstalálkozó környékén azt tervezi, hogy a brit közvélemény elé tárja a kapcsolatok jövőjére vonatkozó különböző lehetőségeket. A találkozó így fontos alkalom lehet arra, hogy kiderüljön, milyen irányba mozdulhat el a két fél együttműködése, és mely területeken látnak lehetőséget a kapcsolatok szorosabbá tételére.
Burnham ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem támogatna minden európai integrációs formát. Kijelentette, hogy nem tudja elképzelni, hogy valaha is az euró bevezetését vagy a belső határellenőrzések nélküli schengeni övezethez való csatlakozást javasolja Nagy-Britanniának. Ez azt jelzi, hogy a szorosabb együttműködésről szóló vita nem feltétlenül jelentené valamennyi korábbi uniós szabály átvételét.
Nigel Farage és a konzervatívok is támadják a felvetést
Burnham kijelentései éles ellenállást váltottak ki a Brexit támogatói körében. Nigel Farage, a Reform UK vezetője árulásnak nevezte a miniszterelnök szavait, és azt állította, hogy azok szembemennek a kilépés mellett szavazók akaratával, köztük Burnham választókerületének lakóival is. Farage szerint a szabad mozgás visszaállítása ellentétes lenne a Brexit ígéretével, és pártja politikai küzdelmet ígért a kezdeményezés ellen.
Chris Philp árnyék-belügyminiszter szintén bírálta a felvetést. Szerinte az uniós szabad mozgás visszaállítása azt jelentené, hogy Nagy-Britannia ismét átengedné az ellenőrzést a határai felett, és lehetővé tenné a szerinte ellenőrizetlen európai bevándorlást. A Brexit melletti politikai tábor álláspontja szerint a brit választók 2016-ban éppen azért támogatták a kilépést, hogy megszűnjön a szabad mozgás rendszere.
A vita tehát továbbra sem dőlt el, és Burnham nyilatkozata önmagában nem változtatja meg az Angliában élő magyarok jelenlegi jogállását vagy a munkavállalás szabályait. A szabad mozgás esetleges visszaállításához politikai döntésekre, valamint az Egyesült Királyság és az EU közötti megállapodásokra lenne szükség. Az Angliában élő magyarok számára ezért egyelőre a hatályos bevándorlási szabályok és a meglévő tartózkodási jogosultságok maradnak irányadók, miközben a következő hónapok politikai vitái megmutathatják, milyen irányba változhat a brit–uniós kapcsolat a jövőben. Forrás