A terroristák a mesterséges intelligencia segítségével fejleszthetik támadási módszereiket, és a jövőben akár drónokat vagy biológiai fegyvereket is bevethetnek Nagy-Britannia ellen – figyelmeztetett Ken McCallum, a brit belső elhárítás, az MI5 főigazgatója. A londoni központban elmondott éves beszédében úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Királyság a nemzetbiztonság új korszakába lépett, amelyben a külföldi államok, a terroristák és a szélsőséges csoportok jelentette fenyegetések egyre összetettebbé válnak.
McCallum szerint 2026-ban az MI5 már több erőforrást fordít az állami fenyegetések elhárítására, mint a hidegháború idején. Arra is figyelmeztetett, hogy az ellenséges szereplők nemcsak közvetlen támadásokkal veszélyeztethetik az országot, hanem a létfontosságú infrastruktúra megbénításával is, ami a banki szolgáltatásokat, a légi közlekedést és az egészségügyi ellátást egyaránt érintheti.
A mesterséges intelligencia új lehetőségeket adhat a terroristák kezébe
Az MI5 vezetője elmondta, hogy a brit hatóságok már olyan terroristákat is azonosítottak, akik mesterséges intelligenciát próbáltak felhasználni a felderítésük és a támadási módszereik fejlesztésére. Az AI-val támogatott drónok új lehetőségeket teremthetnek a támadóknak, miközben a biztonsági szolgálatoknak gyorsan kell alkalmazkodniuk a technológia fejlődéséhez.
McCallum szerint az egyik legnagyobb aggodalom az, hogy a mesterséges intelligencia megváltoztathatja a vegyi és biológiai fegyverek jelentette kockázatokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az általa említett veszélyek egy része egyelőre lehetséges forgatókönyv, nem pedig már bekövetkezett esemény: az egyik félelem az, hogy az AI olyan emberek számára is hozzáférhetővé tehet veszélyes ismereteket, akik korábban nem rendelkeztek volna ezek megszerzéséhez szükséges képességekkel.
Egy másik lehetséges kockázat, hogy a technológia korábban nem ismert kórokozók létrehozását segítheti elő. Az MI5 ezért idén létrehozta a mesterséges intelligencia jelentette fenyegetéseket vizsgáló központját, az AI Threat Assessment Centre-t (AITAC), amelynek feladata az új technológiához kapcsolódó biztonsági kockázatok értékelése lesz.
A brit hírszerző szolgálatok – az MI5, a külföldi hírszerzéssel foglalkozó MI6 és a kommunikációs hírszerzésért felelős GCHQ – a brit AI Security Institute szakembereivel együtt dolgoznak a veszélyek felmérésén. McCallum szerint az a cél, hogy az ország biztonsági szervei lépéselőnyben maradjanak azokkal szemben, akik a technológiát ártó szándékkal akarják felhasználni.
Irán és Oroszország egyre intenzívebben próbálhatja destabilizálni az Egyesült Királyságot
Az MI5 főigazgatója külön kitért az Iránhoz köthető fenyegetésekre. Elmondása szerint az elmúlt 12 hónapban a brit szolgálat vizsgálatai több mint 50 letartóztatáshoz vezettek iráni kapcsolatokkal összefüggő műveletekben, miközben az állami fenyegetésekkel foglalkozó ügyek száma az elmúlt évtizedben megnégyszereződött.
McCallum beszélt a Gloucestershire-ben található RAF Fairford légibázis ellen feltételezett összeesküvésről is. Andy Burnham miniszterelnök korábban azt mondta, hogy az akciót szinte bizonyosan az iráni Iszlám Forradalmi Gárda irányította, az MI5 vezetője pedig hangsúlyozta, hogy az eset nem tekinthető elszigetelt jelenségnek.
A brit hatóságok szerint Irán egyre gyakrabban próbálhat bűnözőket felhasználni az ellenzékiek, az iráni médiához kötődő szervezetek és izraeli célpontok megfélemlítésére. McCallum úgy fogalmazott, hogy a brit területen működő iráni szereplők jellemzően bűnözőket bíznak meg különböző feladatokkal, a műveletek veszélyessége pedig részben az alkalmazott személyek képességeitől függ. Figyelmeztetett arra is, hogy a brit biztonsági szerveknek fel kell készülniük az iráni szolgálatok agresszívebb akcióira.
Oroszországot McCallum továbbra is az Egyesült Királyságot fenyegető legjelentősebb állami agresszorként jellemezte. Példaként említette a lengyel energetikai infrastruktúrát ért kibertámadást, valamint egy németországi teherszállító repülőgép drónnal történő felrobbantására irányuló kísérletet, amelyet a hibrid hadviselés veszélyeinek szemléltetésére hozott fel.
A főigazgató arról is beszámolt, hogy a brit nemzetbiztonsági törvény három évvel ezelőtti hatálybalépése óta több tucat letartóztatás történt az annak alapján indított ügyekben. Az esetek Oroszországhoz, Iránhoz és Kínához egyaránt kapcsolódtak, McCallum pedig figyelmeztette azokat, akiket külföldi megbízók könnyen megszerezhető pénzzel próbálnak beszervezni.
Az iszlamista és a szélsőjobboldali terrorizmus is veszélyt jelent
A brit szolgálat továbbra is olyan radikalizálódott iszlamistákkal foglalkozik, akik tömeges áldozatokkal járó támadások elkövetésére készülhetnek. McCallum emellett a szélsőjobboldali terrorfenyegetés növekedésére is felhívta a figyelmet, különösen azokra az esetekre, amikor a bevándorlásellenes vagy muszlimellenes szélsőséges nézetek erőszakos cselekmények szándékává alakulnak.
Egy példaként említett ügyben az MI5 néhány hónappal korábban egy radikalizálódott, mindössze 13 éves brit fiatalt vizsgált. McCallum szerint az ebből a nyomozásból származó információk hozzájárultak ahhoz, hogy egy nemzetközi partner megakadályozzon egy halálos támadást a saját területén.
A figyelmeztetések egy olyan időszakban hangzottak el, amikor a brit kormány és a biztonsági szolgálatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az állami hátterű szabotázsakciók, a kibertámadások és a terrorizmus közötti összefüggésekre. Wes Streeting védelmi miniszter a parlament védelmi bizottsága előtt arról beszélt, hogy Nagy-Britannia és NATO-szövetségesei a hidegháború vége óta nem tapasztalt jellegű fenyegetéssel néznek szembe, és Oroszország nap mint nap próbára teszi a szövetség tagjait.
Streeting szerint a „hibrid fenyegetés” kifejezés túlságosan enyhe megfogalmazása lehet a valóságnak, hiszen a háttérben szabotázs, célzott gyilkosságok és államilag támogatott terrorizmus is állhat. A brit védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy London nem akar konfliktust vagy eszkalációt Oroszországgal, de nem hagyhatja figyelmen kívül a mindennapos biztonsági kihívásokat.
A hidegháború utáni stabilitásnak vége lehet
McCallum arra is kitért, hogy az orosz beavatkozási kísérletek és a brit közélet megosztottsága kapcsán különbséget kell tenni a választások befolyásolására tett kísérlet és aközött, hogy egy ilyen próbálkozás ténylegesen megváltoztatta-e az eredményt. A Brexit-népszavazásra vonatkozó kérdésre válaszolva arra figyelmeztetett, hogy a társadalmi megosztottság felerősítése önmagában is az ellenséges szereplők érdekeit szolgálhatja.
A főigazgató szerint a brit biztonsági tervezés már nem abból indul ki, hogy a jelenlegi helyzet csupán átmeneti, és hamarosan visszatér a korábbi normalitás. Úgy látja, hogy a hidegháború végét követő, viszonylagos geopolitikai stabilitás időszaka lezárult, ezért az országnak hosszú távon kell felkészülnie a tartósan fennmaradó fenyegetésekre.
McCallum végül széles társadalmi összefogást sürgetett, mivel a banki rendszerek elleni támadások, a légi közlekedés megzavarása és a kórházak informatikai rendszereinek megbénítása közvetlenül érintheti a lakosság mindennapi életét. Figyelmeztetése szerint az Egyesült Királyság biztonságát ma már nem lehet kizárólag a hagyományos terrorizmus elleni fellépéssel garantálni: a technológiai fejlődés, a külföldi államok tevékenysége és a szélsőséges ideológiák együttesen alakítják az ország előtt álló kihívásokat. Forrás: Independent