Az Egyesült Királyság egy évtizede még a külföldre készülő magyarok egyik legfontosabb célországa volt, mára azonban látványosan háttérbe szorult. A KSH legfrissebb adatai szerint 2014-ben még 7260 magyar állampolgár költözött legalább egy évre az Egyesült Királyságba, 2025-ben viszont már csak 711, vagyis a brit irányú kivándorlás 90,2 százalékkal zuhant.
A fordulat nem csupán az újonnan kiköltözők számában látszik: 2018 óta minden évben több Magyarországon született magyar állampolgár tért vissza az Egyesült Királyságból, mint ahányan ugyanebben az évben Magyarországról oda távoztak. 2025-ben 1921 visszatérőt regisztráltak a KSH-nál, szemben a 711 kivándorlóval, vagyis egyetlen év alatt 1210 fős különbség alakult ki a hazatérés javára.
2014-ben még több mint hétezren indultak Nagy-Britanniába
A számok alapján jól látható, milyen gyorsan változott meg a brit irányú migráció. A KSH szerint 2014-ben 7260, 2015-ben 7169, 2016-ban 6019, 2017-ben 4619, 2018-ban pedig már csak 3516 magyar állampolgár költözött az Egyesült Királyságba. Ezután tovább folytatódott a visszaesés: 2019-ben 2801, 2020-ban 1853, 2021-ben 1379, 2022-ben 1202, 2023-ban 981, 2024-ben 796, 2025-ben pedig mindössze 711 fő szerepelt a statisztikában.
A brit irány súlya is drámaian megváltozott. Miközben 2014-ben a magyar kivándorlók 31 385 fős teljes számából 7260-an választották az Egyesült Királyságot, 2025-ben a 39 643 kivándorló közül már csak 711-en, vagyis körülbelül 1,8 százalék indult a szigetországba. Fontos azonban, hogy ezek regisztrált migrációs adatok: nem azt jelentik, hogy ennyien élnek összesen brit magyar közösségként, és azt sem mutatják meg, ha valaki Nagy-Britanniából közvetlenül egy harmadik országba költözik.
A hazatérők száma közben egészen más pályát járt be. Az Egyesült Királyságból visszatérő, Magyarországon született magyar állampolgárok száma 2017-ben 4506, 2018-ban 5330, 2019-ben 4847, 2020-ban 4805, 2021-ben 4577, 2022-ben 2924, 2023-ban 2150, 2024-ben 1940, 2025-ben pedig 1921 volt. 2018 és 2025 között így a két irány különbsége összesen több mint 15 ezer főt tett ki Magyarország javára.
A Brexit után már nem ugyanaz az Egyesült Királyság
A visszaesés időben egybeesik a Brexit folyamatával, de az adatok önmagukban nem bizonyítják, hogy kizárólag a Brexit miatt fordultak volna vissza a magyarok. Az azonban tény, hogy 2021-től az újonnan érkező uniós állampolgárok már nem élvezik a korábbi szabad mozgás rendszerét, hanem a brit bevándorlási szabályoknak kell megfelelniük.
Közben a brit megélhetési költségek is jelentősen emelkedtek, különösen az élelmiszerek, az energia és a lakhatás területén. Az Egyesült Királyság teljes népessége 2025 közepén már 69,487 millió volt, miközben a hosszú távú nettó migrációt az ONS 204 ezer főre becsülte, tehát nem arról van szó, hogy Nagy-Britannia általában megszűnt volna bevándorlási célpont lenni; inkább a magyarok számára változott meg jelentősen a brit útvonal súlya.
A Brexit előtti korszakból itt maradt magyar közösség helyzete ezért egészen más, mint az újonnan érkezőké. A brit EU Settlement Scheme keretében 2026 júniusáig csaknem 4,6 millió settled status támogatást adtak ki összesen, és a rendszer továbbra is biztosítja a korábban jogosultságot szerzett uniós állampolgárok tartózkodási jogát; a legfrissebb évben 336 229 settled status grant született. Ez nem magyarokra külön vonatkozó adat, de fontos annak megértéséhez, hogy a kiköltözők számának zuhanása nem jelenti a már évek óta Nagy-Britanniában élő magyarok eltűnését.
Nem hazaköltözés, hanem Ausztria felé fordulás
A legérdekesebb adat talán az, hogy a magyarok nem egyszerűen felhagytak a külföldi munkavállalással. 2025-ben összesen 39 643 magyar állampolgár kivándorlását regisztrálták, ami ugyan kevesebb volt a 2024-es 41 294-nél, de továbbra is jelentős szám.
A legnagyobb nyertes egyértelműen Ausztria lett: 2025-ben 23 019 magyar állampolgár költözött oda, miközben Németországba 6843, Hollandiába 1664, Svájcba 1326, az Egyesült Királyságba pedig mindössze 711 fő távozott. Ausztria így önmagában a teljes magyar kivándorlás mintegy 58 százalékát adta, ami jól mutatja, mennyire átrendeződött a külföldi munkavállalás térképe.
A közelség különösen fontos tényező lehet: Ausztriába uniós állampolgárként továbbra is jóval egyszerűbb munkát vállalni, mint a Brexit utáni Egyesült Királyságban, ráadásul sok magyar számára az ingázás is reális lehetőség. A KSH adatai szerint 2025-ben 17 474 Magyarországon született magyar állampolgár tért vissza Ausztriából, miközben az Egyesült Királyságból 1921-en, ami szintén jelzi, milyen erősen megnőtt az osztrák-magyar munkaerőmozgás.
Mit jelent ez az Angliában élő magyaroknak?
A legfontosabb tanulság, hogy nem a magyarok külföldre költözése ért véget, hanem a brit célország szerepe omlott össze. A KSH adatai alapján a magyar kivándorlók száma 2025-ben még mindig közel 40 ezer volt, csak a korábbiaknál sokkal nagyobb arányban választottak uniós országokat, mindenekelőtt Ausztriát.
A hazatérés közben valóban erősödött, de a statisztikák alapján nem lehet azt mondani, hogy a korábbi brit magyarok tömegei mind Magyarországra költöztek volna. A számokból az látszik, hogy 2018 óta folyamatosan több magyarországi születésű magyar tér vissza Nagy-Britanniából, mint ahányan újonnan kiköltöznek, miközben a magyar kivándorlás fő iránya egyre inkább Ausztria felé tolódik.
A következő években ezért az lesz a döntő kérdés, hogy Magyarország képes-e olyan béreket, lakhatási lehetőségeket és kiszámítható életfeltételeket kínálni, amelyek valódi alternatívát jelentenek a külföldön élő magyaroknak. A TISZA „Vár a hazád!” programja például nyolc év alatt 200 ezer külföldön élő magyar hazatérését célozza, lakhatási támogatással, adókedvezményekkel, ösztöndíjakkal, a hazatérők munkába állását segítő programokkal és egyszerűbb ügyintézéssel; ez azonban politikai program és vállalás, nem megvalósult eredmény.
A brit magyar közösség szempontjából tehát nem az látszik, hogy „mindenki hazajön”, hanem egy sokkal összetettebb átrendeződés: kevesebben indulnak el ma már Nagy-Britannia felé, egy részük visszatér Magyarországra, mások pedig a közeli uniós országokat választják. Az Egyesült Királyság pedig, amely 2014-ben még 7260 új magyar kivándorlót vonzott egyetlen év alatt, 2025-re mindössze 711 újonnan távozó magyar állampolgárt regisztrált – ez az egyik legnagyobb változás a magyar kivándorlás elmúlt másfél évtizedes történetében.