Andy Burnham brit miniszterelnököt arra figyelmeztette Stella Creasy, a Labour Movement for Europe elnöke, hogy szerinte nem várhat a következő általános választásig az Egyesült Királyság Európai Unióhoz való esetleges visszatérésének előkészítésével. Creasy szerint a geopolitikai és gazdasági környezet olyan gyorsan változik, hogy már a következő hat hónapban fontos döntéseket kellene meghozni, ha a Labour hosszabb távon komolyan számol az EU-tagság újbóli felvetésével.
A felvetés azért különösen jelentős, mert Burnham továbbra sem zárta ki, hogy a Labour következő választási programjában szerepeljen az EU-hoz való visszatérés célja. A miniszterelnök ugyanakkor az elmúlt napokban azt is világossá tette, hogy nem tervezi előrehozott választás kiírását, így az EU-kérdésről szóló vita egyelőre a következő választásig tartó politikai időszakban zajlik.
Creasy szerint megváltozott a világ
Stella Creasy a Labour liverpooli konferenciája előtt arról beszélt, hogy szerinte az elmúlt két évben alapvetően megváltozott a nemzetközi környezet. Úgy látja, hogy az Egyesült Királyság számára egyre nehezebb önállóan kezelni az olyan kérdéseket, mint az energiaárak, a gazdasági stabilitás, a kereskedelem és a határvédelem, miközben Kína, az Egyesült Államok és az EU egyaránt jelentős geopolitikai tömbként működik.
Creasy szerint ezért újra kell gondolni a Brexit után kialakított brit álláspontot, beleértve azokat a korábban meghatározott „vörös vonalakat” is, amelyek kizárták az egységes piacba vagy a vámunióba való visszatérést. Hangsúlyozta, hogy szerinte nem elegendő tíz év múlva elkezdeni a tárgyalások előkészítését úgy, hogy London már előre kijelenti, milyen lehetőségeket nem hajlandó megfontolni.
A politikus szerint az Európával való együttműködés kérdését nem a 2016-os népszavazás újrajátszásaként kellene kezelni, hanem a 2026-os és az azt követő évek gazdasági és biztonsági kihívásaira adott válaszként. Creasy úgy véli, hogy a következő hat hónap különösen fontos lehet az európai iparpolitika és a kereskedelmi kapcsolatok miatt.
Tony Blair is tíz éven belüli EU-visszatérést sürget
A vita azután erősödött fel, hogy Tony Blair volt brit miniszterelnök arra szólította fel Burnhamet, hogy dolgozzon ki tervet az Egyesült Királyság EU-ba történő visszatérésére a következő tíz évben. Blair ugyanakkor nem egyszerűen a korábbi tagsági feltételek visszaállítását javasolta, hanem egy megreformált Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségéről beszélt.
Közben az Institute for Public Policy Research, az IPPR egyik friss elemzése szerint az Egyesült Királyság éves áruexportja 3,7–6,5 milliárd fonttal magasabb lehetett volna, ha az EU-val kölcsönös elismerési megállapodás működött volna. Ez nem az EU-tagság visszaállításának költség-haszon elemzése, hanem egy konkrét kereskedelmi akadály lehetséges hatására vonatkozó becslés, ezért a két kérdést nem lehet automatikusan azonosnak tekinteni.
A „Made in Europe” szabályok miatt is aggódnak
Creasy különösen az EU „Made in Europe” kezdeményezése miatt fejezte ki aggodalmát. Attól tart, hogy ha az európai ipari és ellátási láncok megerősítését célzó szabályok úgy lépnek életbe, hogy Nagy-Britannia kívül marad rajtuk, az brit vállalatokat és munkahelyeket érinthet.
Burnham maga is jelezte, hogy problémát jelenthetnek az új európai iparpolitikai szabályok, és korábban arról beszélt, hogy a brit kormánynak tárgyalnia kell az EU-val a brit vállalatokra és beszállítói láncokra gyakorolt lehetséges hatásokról. A miniszterelnök ugyanakkor egyelőre a jelenlegi Brexit-megállapodás javítására és az EU-val való kapcsolatok szorosabbá tételére helyezi a hangsúlyt.
A következő választási program lehet a döntő pont
Creasy szerint Burnhamnek végső soron egyértelmű politikai felhatalmazást kellene kérnie az európai kapcsolatok alapvető megváltoztatásához. Felvetette azt is, hogy ezt egy választási programban szereplő vállalással lehetne megtenni, anélkül, hogy feltétlenül külön népszavazást kellene tartani, bár szerinte valamilyen demokratikus jóváhagyásra mindenképpen szükség lenne.
Burnham korábban azt mondta, hogy tiszteletben tartja a Brexit-népszavazás eredményét, és nem akarja egyszerűen újrajátszani a 2016-os politikai konfliktusokat. Ugyanakkor szeptemberben nem volt hajlandó kizárni, hogy a Labour következő választási programjában már szerepeljen az EU-hoz való visszatérés vállalása, ami jelentős változást jelentene a korábbi kormányzati állásponthoz képest.
A kérdés így várhatóan továbbra is napirenden marad a Labouron belül, különösen az EU-val fennálló gazdasági és politikai kapcsolatok jövőjéről szóló viták miatt. Egyelőre azonban nincs hivatalos döntés arról, hogy a következő Labour-manifesztó konkrétan EU-tagságot ígérne, és arról sincs megállapodás, hogy milyen feltételekkel kezdődhetnének egy esetleges későbbi csatlakozási tárgyalások.