Meglepő adatokat közölt az Egyesült Királyság statisztikai hivatala, az Office for National Statistics (ONS): a munkanélküliségi ráta 4,9%-ra csökkent a februárig tartó három hónapban. Ez az érték alacsonyabb, mint az előző, januárig mért 5,2%, és egyben a legalacsonyabb szint tavaly nyár óta.
A gazdasági elemzők nem számítottak erre a csökkenésre, hiszen előrejelzéseik szerint a ráta változatlan maradt volna. Első ránézésre tehát úgy tűnhet, hogy a brit munkaerőpiac erősödni kezdett 2026 elején. Azonban a kép ennél jóval összetettebb, és a részletes adatok már kevésbé optimista képet festenek.
A csökkenés mögött álló valóság
A munkanélküliség csökkenése nem elsősorban annak köszönhető, hogy többen találtak munkát. Az ONS szerint a javulás fő oka az úgynevezett gazdasági inaktivitás növekedése. Ez azt jelenti, hogy egyre többen vannak, akik nem dolgoznak, de nem is keresnek aktívan állást. Az arányuk 21%-ra emelkedett februárra, szemben az előző negyedév 20,7%-ával. A növekedés egyik fő oka, hogy kevesebb diák vállal munkát tanulmányai mellett.
Ezzel párhuzamosan a friss adatok már romló tendenciákat mutatnak: márciusban 11 ezerrel csökkent a fizetési listán szereplő munkavállalók száma, így az összlétszám 30,3 millióra esett vissza. Az ONS korábbi becslését is lefelé módosították, így februárban sem növekedés, hanem 6 ezres csökkenés történt.
Lassuló béremelkedés és csökkenő álláslehetőségek
A bérek növekedése is egyértelműen lassul. Bónuszok nélkül számolva az éves béremelkedés 3,6%-ra csökkent a februárig tartó időszakban, ami alacsonyabb a januári 3,8%-nál, és 2020 novembere óta a leggyengébb adat. Inflációval korrigálva a bérek gyakorlatilag stagnálnak: a reálbér-növekedés mindössze 0,2% volt.
Bónuszokkal együtt a bérek 3,8%-kal nőttek, ami szintén lassulást jelent az előző negyedév 4,1%-ához képest. A magánszektorban a béremelkedés 3,2%-ra mérséklődött, ami már közel áll a Bank of England inflációs céljához.
A munkaerőpiac másik fontos mutatója, az üres álláshelyek száma is csökkent: a februárig tartó három hónap 721 ezeres szintjéről márciusra 711 ezerre esett vissza. Ez arra utal, hogy a cégek egyre óvatosabbak a toborzással.
Az iráni konfliktus hatása: még csak most jön a neheze
A jelenlegi adatok még nem tükrözik teljes mértékben a közel-keleti konfliktus hatásait, mivel az iráni háború február 28-án kezdődött. A gazdasági következmények azonban már most láthatóak. Az energiaárak emelkedése komoly nyomást helyez a vállalatokra. Az Capital Economics szakértője, Ashley Webb szerint ezek az adatok már az első jelei annak, hogy a dráguló energia visszafogja a vállalatok munkaerő-felvételi terveit.
Egyes ágazatok – például a kiskereskedelem és a vendéglátás – már korábban is nehéz helyzetben voltak a nemzeti biztosítási járulékok és a minimálbér emelése miatt. Az ONS adatai szerint a nagy- és kiskereskedelemben 57 ezer munkahely szűnt meg a vizsgált időszakban.
Emelkedő infláció és dráguló üzemanyag
A gazdasági helyzetet tovább súlyosbítja az infláció gyorsulása. Az ONS adatai szerint a fogyasztói árindex 3,3%-ra emelkedett márciusban, szemben a februári 3%-kal. Ez az első olyan adat, amely már tartalmazza az üzemanyagárak jelentős növekedését. A konfliktus miatt a Hormuzi-szoroson keresztül zajló olajszállítás akadozik, ami világszerte drágulást okoz.
Az üzemanyagárak látványosan emelkedtek: egy liter benzin átlagára 158,1 pennyre nőtt, ami 25 pennyvel magasabb a háború kezdete óta. A dízel ára még nagyobb mértékben nőtt, 191,2 pennyre, ami 49 pennyes emelkedést jelent. Az Oxford Economics elemzői szerint ez önmagában 0,2–0,3 százalékponttal növelte a márciusi inflációt.
Költségvetési kockázatok és növekvő bizonytalanság
A gazdasági bizonytalanság nemcsak a munkaerőpiacot, hanem az államháztartást is érinti. A Resolution Foundation elemzése szerint egy súlyosabb konfliktus akár évi 16 milliárd fonttal is növelheti az államadósságot 2029–30-ra.
Ez gyakorlatilag felemésztené azt a pénzügyi mozgásteret, amelyet Rachel Reeves pénzügyminiszter az utolsó költségvetésben kialakított. A lakosság szintjén is komoly hatások várhatók: az elemzések szerint egy átlagos brit háztartás akár 480 fonttal is rosszabbul járhat idén a megemelkedett energiaárak miatt.
Mit mond a kormány?
A munkaügyi miniszter, Pat McFadden szerint az év elején még javulás volt tapasztalható, hiszen 332 ezerrel több ember dolgozik, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor elismerte, hogy a közel-keleti konfliktus hatásait nem lehet elkerülni, és ezek várhatóan az árakban és a foglalkoztatásban is meg fognak jelenni a következő hónapokban.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: bár az iráni válság nem az Egyesült Királyság háborúja, annak gazdasági következményei a brit családokat és vállalkozásokat is sújtják.
Mi várható a következő hónapokban?
A jelenlegi adatok egy törékeny egyensúlyt mutatnak. Bár a munkanélküliség rövid távon csökkent, a mögöttes trendek – csökkenő foglalkoztatás, lassuló béremelkedés, kevesebb álláslehetőség – egyértelműen romló irányba mutatnak.
Az infláció emelkedése miatt a Bank of England várhatóan nem csökkenti a kamatokat a közeljövőben, ami tovább nehezíti a hitelfelvételt és a gazdasági növekedést.
Mindezek alapján a szakértők egyetértenek abban, hogy a brit gazdaság egy rendkívül bizonytalan időszak előtt áll, ahol a külső geopolitikai események – különösen a közel-keleti konfliktus – döntő szerepet játszhatnak abban, hogy az ország elkerüli-e a recessziót, vagy újabb gazdasági visszaesés következik. Forrás: Independent, Guardian
250 ezer ember munkahelye szűnhet meg az Egyesült Királyságban 1 éven belül