Új politikai vita alakult ki az Egyesült Királyságban, miután Tony Blair volt brit miniszterelnök bírálta Keir Starmer jelenlegi kormányfőt az Egyesült Államok iráni katonai fellépéséhez való brit hozzáállás miatt. A beszámolók szerint Blair egy zártkörű rendezvényen azt mondta: Nagy-Britanniának már a kezdetektől támogatnia kellett volna az Egyesült Államokat, amikor Donald Trump elnök katonai műveleteket indított Irán ellen.

Blair: „Az elejétől támogatnunk kellett volna Amerikát”
A volt miniszterelnök pénteken egy zártkörű eseményen beszélt a Jewish News szervezésében, ahol állítólag úgy fogalmazott, hogy a brit kormánynak engedélyeznie kellett volna az amerikai hadsereg számára brit légibázisok használatát az Irán elleni csapásokhoz. Blair szerint az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetséges.
„Ha egy ország a szövetségesed, és biztonságod nélkülözhetetlen alapköve, akkor ott kell lenned mellette” – mondta a beszámolók szerint.
Hozzátette, hogy szerinte a brit-amerikai kapcsolat jelentősége túlmutat az aktuális amerikai elnök személyén.
„Az amerikai kapcsolat számít. Különösen most. Nem az a kérdés, hogy ez az elnök vagy egy másik” – fogalmazott.
A megjegyzések egy olyan rendezvényen hangzottak el, ahol az eredeti megállapodás szerint Blair szavait nem idézték volna nyilvánosan, ennek ellenére a kijelentések később több brit lapban is megjelentek.
A brit kormány nem ért egyet
A kritikára reagálva Yvette Cooper brit belügyminiszter vasárnap a Sky News műsorában azt mondta, hogy nem ért egyet Blair álláspontjával.
„Egyszerűen nem értek egyet” – mondta.
Szerinte a brit kormány figyelembe vette az iraki háború tapasztalatait, amikor döntött az Iránnal kapcsolatos katonai szerepvállalásról.
„Tanulnunk kell abból, ami Irakban történt, és úgy gondolom, hogy pontosan ezt tette Keir Starmer” – tette hozzá.
Donald Trump is bírálta Londont
A vita közben Donald Trump amerikai elnök is kritizálta a brit kormányt az iráni konfliktus kezelésével kapcsolatban. Trump a Truth Social közösségi platformon azt írta, hogy az Egyesült Királyság későn reagált a konfliktusra.
„Az Egyesült Királyság, egykori nagyszerű szövetségesünk, most végre komolyan fontolgatja, hogy két repülőgép-hordozót küld a Közel-Keletre” – írta.
Az amerikai elnök hozzátette:
„Rendben van, miniszterelnök úr, már nincs rájuk szükségünk. Nem kell, hogy valaki csak akkor csatlakozzon a háborúhoz, amikor már megnyertük.”
A brit kormány óvatosabb álláspontot képvisel
Keir Starmer korábban azzal indokolta döntését, hogy nem engedélyezte az amerikai erőknek brit katonai bázisok használatát az első csapásokhoz, hogy biztos akart lenni abban, hogy minden katonai lépés jogszerű és megfelelően előkészített. A brit kormány szerint a katonai fellépések esetében nemzetközi jogi és biztonsági szempontokat is figyelembe kell venni.
Repülőgép-hordozó készenlétben
Közben a brit védelmi minisztérium megerősítette, hogy növelik a HMS Prince of Wales repülőgép-hordozó készenléti szintjét, ami lehetővé teszi, hogy szükség esetén gyorsabban bevethető legyen. A portsmouthi bázison állomásozó hadihajó vadászgépeket és helikoptereket képes szállítani.
A brit kormány azonban hangsúlyozta: még nem született döntés arról, hogy a hajót a Közel-Keletre küldik.
A brit katonai jelenlét már erősödött a térségben
A brit védelmi minisztérium szerint az Egyesült Királyság már hónapok óta növeli katonai jelenlétét a térségben.
A térségbe többek között:
Typhoon vadászgépeket
F-35 harci repülőgépeket
légvédelmi rendszereket
valamint több mint 400 katonát vezényeltek Ciprusra.
A konfliktus kezdete óta brit harci gépek drónokat is lelőttek, és további katonai eszközöket küldtek a térség légvédelmének megerősítésére.
Egyre nagyobb politikai vita
A Közel-Keleten kialakult konfliktus nemcsak a nemzetközi politikában, hanem a brit belpolitikában is komoly vitákat vált ki. Miközben egyes politikusok szerint az Egyesült Királyságnak határozottabban kellene támogatnia az Egyesült Államokat, mások úgy vélik, hogy a katonai lépések előtt minden esetben körültekintő diplomáciai és jogi mérlegelésre van szükség. Forrás


