December 18-án királyi jóváhagyást kapott az Employment Rights Bill, amely ezzel hivatalosan is Employment Rights Act 2025 néven törvényerőre emelkedett. Ezzel lezárult az egyik legvitatottabb brit munkajogi reformcsomag jogalkotási folyamata, amely a következő években érdemben átalakítja a munkavállalók jogait és a munkáltatók kötelezettségeit.
Fontos hangsúlyozni: a királyi jóváhagyás nem jelenti azt, hogy az összes új szabály azonnal hatályba lép. A törvény rendelkezéseinek többségét 2026 és 2027 során, fokozatosan vezetik be, részletszabályokkal és végrehajtási rendeletekkel kiegészítve.
A legfontosabb változások röviden
Az Employment Rights Bill 2025. december 18-án törvénnyé vált
Az új szabályok többsége 2026–2027-ben lép hatályba
Az indokolatlan elbocsátás miatti keresethez szükséges munkaviszony két évről hat hónapra csökken
Megszűnik az indokolatlan elbocsátásért járó kártérítés felső plafonja
A „nullaórás” és alacsony óraszámú szerződések szabályozása szigorodik
Több munkavállalói jog már az első munkanaptól jár majd
A törvény jelentős költségnövekedést hozhat a munkáltatók számára
Fokozatos bevezetés: átmeneti időszak kezdődik
A kormány tudatosan döntött a lépcsőzetes bevezetés mellett, hogy a munkáltatók időt kapjanak a szerződések, belső szabályzatok és HR-rendszerek átalakítására. A királyi jóváhagyás így inkább egy felkészülési szakasz kezdete, mintsem azonnali jogi fordulat.
Indokolatlan elbocsátás: radikális változások jönnek
A törvény két ponton is alapjaiban alakítja át az indokolatlan elbocsátással kapcsolatos szabályokat.
Rövidebb jogosultsági idő
Az eddigi két év helyett hat hónap munkaviszony is elegendő lesz ahhoz, hogy egy munkavállaló indokolatlan elbocsátás miatt pert indítson. A változás várhatóan 2027. január 1-jén lép hatályba. Ez jelentősen megnöveli azon munkavállalók számát, akik jogi lépéseket tehetnek, ezért a próbaidő alatti teljesítményértékelés és dokumentáció kulcsszerepet kap.
Megszűnik a kártérítési plafon
A jelenlegi szabályok szerint a kártérítés maximuma az alacsonyabb összeg a 52 heti bér vagy 118 223 font közül. Ez a korlát megszűnik, ami különösen a magasabb jövedelmű munkavállalók esetében jelentősen növeli a munkáltatók pénzügyi kockázatát.
Nullaórás és alacsony óraszámú szerződések
A törvény célja a kiszámíthatóbb munkavégzés biztosítása. Az új szabályok értelmében:
a munkavállalók jogosultak lesznek előzetes értesítésre a műszakokról
bizonyos feltételek mellett kérhetik, hogy szerződésük tükrözze a rendszeresen ledolgozott óráikat
A részletszabályok még kidolgozás alatt állnak, a változások 2027-ben várhatók.
„Day one” jogok: több jogosultság már az első naptól
Egyes új jogok korábban, már 2026 áprilisában életbe léphetnek. Ezek közé tartozik:
táppénzhez való jogosultság az első munkanaptól
apasági szabadság
fizetés nélküli szülői szabadság
Ez komoly felkészülést igényel a bérszámfejtési rendszerek és a beléptetési folyamatok terén.
Gazdasági hatások és politikai bizonytalanság
A kormány saját hatástanulmánya szerint a törvény évi mintegy 5 milliárd fonttal növelheti a munkáltatók költségeit, amelyet tovább súlyosbít a munkáltatói nemzeti biztosítási járulékok emelése. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor az automatizáció és a mesterséges intelligencia egyre olcsóbb alternatívát kínál a munkaerővel szemben.
A törvény jövője politikailag is bizonytalan. Több ellenzéki párt – köztük a Konzervatív Párt és a Reform UK – nyíltan jelezte, hogy kormányra kerülés esetén visszavonná vagy teljesen eltörölné az új szabályozást.
Mit jelent mindez a munkáltatók és munkavállalók számára?
Az Employment Rights Act 2025 minden szereplőt érint. A munkáltatóknak fel kell készülniük a magasabb jogi kockázatokra, míg a munkavállalók számára szélesebb jogvédelem és nagyobb biztonság érkezik. A következő két év kulcsfontosságú lesz: alkalmazkodás, felkészülés és folyamatos jogkövetés nélkül komoly következményekkel járhat az új brit munkajogi környezet. Forrás