Ismét komoly politikai vita indult arról, hogy hosszabb távon visszatérhet-e az Egyesült Királyság az Európai Unióba. Andy Burnham miniszterelnök az elmúlt hetekben már nem zárta ki ezt a lehetőséget, sőt azt mondta, hogy az ország jövőbeli kapcsolatának vizsgálatakor akár „végig is mehetnek az úton”, vagyis a teljes EU-tagságot is mérlegelhetik.
Burnham ugyanakkor egyelőre nem jelentette be, hogy Nagy-Britannia vissza fog lépni az EU-ba, és nem határozott meg konkrét menetrendet sem. A miniszterelnök szerint először azt kell megvizsgálni, milyen kapcsolat szolgálná leginkább az ország érdekeit, az Európai Unióhoz való szorosabb együttműködés pedig többféle formát ölthet a jelenlegi megállapodásoktól a vámunión és az egységes piacon át egészen a teljes tagságig.
A kérdés azért is különösen jelentős, mert a brit kormány és Brüsszel az elmúlt időszakban már több területen közeledett egymáshoz. Az Egyesült Királyság visszatért a Horizon európai kutatási programhoz, az Erasmus+ oktatási programhoz való csatlakozásról is megállapodott, miközben továbbra is tárgyalások folynak például a fiatalok mobilitásáról és a kereskedelmi akadályok csökkentéséről.
Mi kellene ahhoz, hogy Nagy-Britannia újra EU-tag legyen?
A legfontosabb, hogy a Brexit egyszerű politikai visszavonása önmagában nem lenne elegendő. Ha az Egyesült Királyság teljes jogú tagként szeretne visszatérni, az EU-szerződés 49. cikke alapján újra csatlakozási folyamaton kellene végigmennie, amelynek során az uniós jogszabályok és követelmények teljesítését is vizsgálnák. A csatlakozási szerződést végül valamennyi uniós tagállamnak és a csatlakozó országnak ratifikálnia kell, az Európai Parlamentnek pedig hozzá kell járulnia.
Ez azt is jelenti, hogy London aligha egyszerűen visszakapná a Brexit előtti tagság valamennyi korábbi kivételét és kedvezményét. A brit költségvetési visszatérítés, amelyet még Margaret Thatcher idején alakítottak ki, különösen fontos kérdés lehetne, miközben az EU egyértelművé tette, hogy egy esetleges új csatlakozásnál nem lehet egyszerűen kiválogatni azokat a szabályokat, amelyek London számára kedvezőek. Az Európai Bizottság hivatalos álláspontja szerint az új tagoknak az uniós joganyag egészéhez kell igazodniuk.
A közös valuta kérdése szintén komoly vitát okozhatna. Az EU szabályai szerint az új tagállamoknak elvileg csatlakozniuk kell az euróhoz, ha teljesítik a szükséges feltételeket, miközben Dánia külön szerződéses mentességgel rendelkezik; ezért az Egyesült Királyság esetében az új csatlakozási feltételek és esetleges átmeneti megoldások tárgyalása különösen fontos lenne. A schengeni rendszerhez való viszony szintén tárgyalási kérdés lenne, vagyis egy esetleges brit visszatérés nem feltétlenül jelentene automatikusan minden korábbi brit feltétel visszaállítását.
Mit akarhatna az EU Nagy-Britanniától?
Brüsszel részéről jelenleg nem az látszik, hogy elutasítanák a brit közeledést. Az elmúlt napokban több európai vezető is jelezte, hogy örömmel látnák Nagy-Britanniát szorosabb kapcsolatban az EU-val, ugyanakkor az Európai Unió azt is hangsúlyozza, hogy Londonnak kell eldöntenie, pontosan mit akar, és csak ezután lehet érdemi tárgyalásokat kezdeni.
A teljes tagság ugyanakkor egészen más kategória lenne, mint egy új kereskedelmi vagy biztonsági megállapodás. A brit kormány jelenlegi „vörös vonalai” között szerepel, hogy nem akar visszatérni sem a vámunióhoz, sem az egységes piachoz, sem a szabad mozgáshoz, miközben az EU álláspontja szerint minél szorosabb kapcsolatot szeretne egy ország, annál több uniós szabályt kell elfogadnia. Éppen ezért a teljes visszatéréshez Londonnak valószínűleg olyan kérdésekben is kompromisszumot kellene kötnie, amelyek a Brexit óta a brit politika középpontjában álltak.
Mit gondolnak erről a brit választók?
A közvélemény változása az egyik legfontosabb oka annak, hogy a kérdés ismét a brit politika középpontjába került. A Messina Group szeptember 12. és 24. között 11 461 brit felnőtt bevonásával készített felmérése szerint 49 százalék támogatná az EU-hoz való visszatérést, míg 28,5 százalék ellenezné azt.
A felmérés ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a brit társadalom nem kizárólag a teljes visszatérésben gondolkodik. Az EU-val fennálló jelenlegi kapcsolat fenntartását, de a kereskedelmi akadályok lehető legnagyobb csökkentését 48,2 százalék támogatta, míg a vámunióhoz való csatlakozást 47,1 százalék, az egységes piachoz való visszatérést pedig 45,1 százalék támogatta. Ez azt jelzi, hogy a választók között többféle elképzelés létezik arról, milyen kapcsolatot kellene kialakítani Brüsszellel.
Hosszú folyamat lehet a Brexit visszafordítása
Még akkor is, ha a brit kormány egy következő választáson egyértelmű mandátumot kérne az EU-tagság újbóli megteremtésére, a tényleges visszatérés nem történhetne egyik napról a másikra. Először brit politikai döntésre, majd az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokra, az uniós szabályokhoz való igazodásra és végül valamennyi tagállam jóváhagyására lenne szükség.
A legnagyobb kérdés ezért jelenleg nem az, hogy technikailag lehetséges-e a visszatérés, hanem az, hogy a brit társadalom és a politikai rendszer képes lenne-e hosszú távon stabil támogatást biztosítani hozzá. Andy Burnham már jelezte, hogy nem zárja ki a teljes EU-tagságot, Brüsszel pedig azt várja, hogy London előbb határozza meg, milyen irányba akar elindulni; a következő hónapokban ezért mindenekelőtt az derülhet ki, hogy a most újraindított vita valódi politikai folyamatot indít-e el, vagy egyelőre csak a Brexit utáni brit–EU kapcsolat jövőjéről szóló tárgyalások része marad. Forrás