Vészhelyzetet jelentett a Ryanair FR5570-es járata Budapest felett nem sokkal felszállása után, miután technikai problémát észleltek a pilótafülkében. A Szófiába tartó járat egy vadonatúj, mindössze háromhetes Boeing 737 MAX típusú repülőgép volt, amely végül 2025. április 21-én, 21:50-kor biztonságosan landolt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.
A járat eredetileg menetrend szerint szállt fel Ferihegyről, de röviddel a felszállás után a pilóták vészhelyzetet jelentettek. A gép ezt követően Inárcs térségében kezdett körözni mintegy 3950 láb (kb. 1200 méter) magasságban – vélhetően azért, hogy csökkentse üzemanyag-szintjét egy biztonságos leszálláshoz. Bár a Boeing 737 MAX típusú gépek elméletileg teljes üzemanyagtöltettel is képesek landolni, az eljárás a biztonsági protokoll része.
A gép közel 15-20 percig körözött, miközben a pilóták feltehetően a kötelező ellenőrző listákat (checklist-eket) futották végig. Komolyabb havária helyzet nem alakult ki, így a kényszerleszállás szabályozott körülmények között, eseménymentesen zajlott le.
Hivatalos közlemény még nincs, az utasok sértetlenek
A Ryanair és a Budapest Airport egyelőre nem adott ki hivatalos közleményt az esetről, de az elsődleges információk szerint minden utas és a személyzet is épségben van. Sérülésről vagy pánikról nem érkezett jelentés.
A Flightradar24 adatai szerint a vészhelyzetet jelentő gép SP-RZU lajstromjellel repült, amelyet a Ryanair alig három héttel korábban, 2025. március 31-én vett át a Boeingtől. Az új gép április 4-én állt szolgálatba, és ez volt egyik első útja.
A budapesti repülőtér elhelyezkedése hosszú távon kockázatokat rejthet
Az eset újra rávilágított arra a régóta vitatott kérdésre, hogy Budapest sűrűn lakott területei felett milyen kockázatokkal járhat a sűrű légiforgalom. A repülőgép Zugló térségében például mindössze 600 méteres magasságban haladt el, miközben technikai problémával küzdött. Ezen a környéken néhány éve még 500 méteres felhőkarcolókat terveztek – ez a „pesti Dubaj” néven ismert fejlesztési projekt azonban szerencsére nem valósult meg.
Szakértők szerint a felszállás és a leszállás a repülés két legveszélyesebb szakasza. A nemzetközi statisztikák szerint:
A balesetek körülbelül 13%-a a felszállás (taxizás, gurulás, emelkedés) alatt történik,
A balesetek közel 49%-a a megközelítés és leszállás (süllyedés, végső megközelítés, földet érés) során következik be.
Ez azt jelenti, hogy a légi katasztrófák több mint 60%-a a repülés első és utolsó 10 percében történik – ezt az időszakot a szakmában „kritikus húsz percnek” nevezik. Ezzel szemben a repülés középső szakasza, amikor a gép a légifolyosón halad, sokkal biztonságosabbnak számít.
Ezeket az adatokat többek között a Boeing és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által kiadott biztonsági jelentések is alátámasztják.
Mit jelent ez az utasok számára?
Az utasok szempontjából a mostani eset – szerencsére – nem járt személyi sérüléssel, de jól mutatja, mennyire fontos a korszerű gépek alapos karbantartása, a pilóták képzése és a repülőtér infrastruktúrájának folyamatos fejlesztése. A Ryanair gépeinek zöme Boeing 737 típusú, a MAX variáns pedig az elmúlt években több vitát is kiváltott világszerte – két korábbi katasztrófa miatt ideiglenesen le is állították a gyártást.
A jelen eset ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a megfelelő vészhelyzeti protokollok működnek, a pilóták gyors és szakszerű döntése pedig megóvta az utasokat és a budapesti lakosságot egy potenciális tragédiától. Forrás