Az Egyesült Királyságban tavaly közel 1,5 millió bevándorló részesült Universal Credit támogatásban – derül ki a brit kormány frissen nyilvánosságra hozott adataiból. A számok szerint a támogatást igénybe vevők csaknem minden hatodik személye nem brit állampolgár volt, ami újabb komoly politikai vitát indított el a bevándorlás és a szociális ellátások kapcsolatáról.
Először közöltek részletes adatokat a külföldi segélyigénylőkről
A brit Munkaügyi és Nyugdíjügyi Minisztérium most először adott ki részletes elemzést arról, hogy hány külföldi állampolgár részesül Universal Credit támogatásban. Az adatokat a Centre for Migration Control (CMC) nevű szervezet szerezte meg közérdekű adatigénylés útján.
A kimutatás szerint a 2025 decemberéig tartó 12 hónap során összesen 9,6 millió ember kapott valamilyen időszakban Universal Credit támogatást, közülük pedig 1 497 774 fő volt bevándorló vagy külföldi hátterű jogosult. Ez a teljes szám 15,6 százalékát jelenti.
A legtöbben az EU Settlement Scheme keretében kaptak tartózkodási jogot az országban, de több mint 200 ezer olyan ember is szerepel a listán, akik menekültstátuszt vagy humanitárius védelmet kaptak Nagy-Britanniában.
A brit kormány szigorítaná a szabályokat
A téma különösen érzékeny most a brit politikában, mivel a munkáspárti kormány szigorításokat fontolgat a letelepedési szabályok terén. A jelenlegi rendszer szerint azok a bevándorlók, akik határozatlan idejű tartózkodási engedélyt (ILR), menekültstátuszt vagy humanitárius védelmet kapnak, jogosulttá válhatnak bizonyos állami támogatásokra.
A brit belügyminiszter, Shabana Mahmood azonban azt javasolja, hogy a jövőben a bevándorlóknak akár 10 évet is várniuk kelljen a letelepedési jog megszerzésére, mielőtt hozzáférhetnének az állami támogatásokhoz. A tervek szerint a jogosultság feltétele lenne a megfelelő jövedelem, az angol nyelv magas szintű ismerete és a társadalmi hozzájárulás bizonyítása is.
Emellett a kormány azt is vizsgálja, hogy a bevándorlók csak brit állampolgárság megszerzése után igényelhessenek jóléti támogatásokat, ami az ILR megszerzése után további egy-három évet jelenthet.
A konzervatívok teljes tiltást követelnek
A konzervatív ellenzék még ennél is tovább menne. A párt árnyék-belügyminisztere, Chris Philp kijelentette: a konzervatívok megtiltanák a segélyek igénylését minden nem brit állampolgár számára, kivéve azokat az EU-s állampolgárokat, akik már végleges letelepedési státusszal rendelkeznek.
Philp szerint igazságtalan, hogy olyan emberek is támogatásokhoz juthatnak, akik még nem váltak brit állampolgárrá, miközben az adófizetők finanszírozzák a rendszert.
A Centre for Migration Control kutatási igazgatója, Robert Bates úgy fogalmazott, hogy az ország „a világ élelmiszerbankjává válik”, miközben a brit lakosság életminősége romlik. Szerinte ha a kormány nem lép fel határozottabban a tömeges bevándorlással szemben, akkor a brit költségvetés komoly válságba sodródhat.
Egyre nagyobb teher a brit jóléti rendszerre
A kormányzati adatok alapján a támogatásban részesülők közül körülbelül 899 ezer ember az EU Settlement Scheme keretében maradhatott az országban, 145 230 fő menekültstátuszt kapott, 66 497 ember humanitárius védelem alatt áll, míg több mint 332 ezer személy rendelkezik valamilyen tartózkodási engedéllyel vagy családegyesítési státusszal.
A brit jóléti kiadások közben tovább emelkednek. Az előrejelzések szerint a szociális rendszer költségei a 2024/25-ös 313 milliárd fontról az évtized végére akár 373 milliárd fontra is nőhetnek.
A munkáspárti kormány emiatt egyre nagyobb nyomás alatt áll. Keir Starmer kabinetje már korábban is kénytelen volt enyhíteni több jóléti reformterven, miután saját képviselőik közül is sokan fellázadtak a megszorítások ellen.
Munkáspárti lázadás is kialakult
Több mint száz munkáspárti képviselő írt alá tiltakozó levelet a tervezett bevándorlási szigorítások miatt, különösen azért, mert a változásokat visszamenőlegesen is alkalmazhatnák azokra a migránsokra, akik már jelenleg is az Egyesült Királyságban élnek.
A kritikusok között ott van Angela Rayner is, aki szerint az elképzelések „nem brit értékeket” tükröznek.
A brit kormány ugyanakkor továbbra is kitart amellett, hogy a szabályok szigorítása szükséges. A Downing Street szóvivője szerint az elmúlt évben csökkent a külföldi állampolgárok aránya a Universal Credit rendszerében, és a cél az, hogy azok, akik hosszú távon Nagy-Britanniában akarnak élni, előbb többet fizessenek be a rendszerbe, mint amennyit kivesznek belőle. Forrás
Botrányos tervvel állt elő a Reform UK: migránstáborok politikai alapon