Rengetegen hagyják ott a munkájukat Nagy-Britanniában: több mint 10 éve nem volt ilyenre példa 1

A Nagy-Britanniában élők közül nagyon sokan mondanak fel a munkahelyeiken, olyannyira, hogy ehhez hasonlót több, mint 10 éve nem lehetett tapasztalni az országban. Ez még tovább nehezíti a vállalatok dolgát, hogy minden pozíció betöltésre kerüljön.

Rengetegen hagyják ott a munkájukat Nagy-Britanniában: több mint 10 éve nem volt ilyenre példa 3

Sanjay Raja, a Deutsche Bank vezető brit közgazdásza szerint a hivatalos adatok elemzéséből az derül ki, hogy 2009 óta most a legmagasabb arányban mondanak föl az emberek az országban, és mindeközben általánosan megnövekedett a munkaerőpiacról teljesen távozó munkavállalók száma is. Az adatok azt mutatják, hogy a világjárvány nyomán világszerte zajló úgynevezett „nagy felmondás korszaka” nem csupán légből kapott sztori.

A munkaadók szerte az Egyesült Királyságban arról panaszkodnak, hogy nehezen tudnak munkaerőt toborozni és megtartani is. Pedig a szigetországban az elbocsátások aránya a legalacsonyabb szinten van az 1990-es évek közepe óta, és a megüresedett állások száma is az eddigi legmagasabb.

Egy 1000 brit munkavállaló körében végzett felmérésből kiderült az is, hogy az Egyesült Királyságban dolgozó munkavállalók csaknem egyharmada (29%) fontolgatja, hogy idén munkát vált. A közvéleménykutatásból kiderült az is, hogy a legnagyobb arányban ez a tömeges munkaerő-vándorlás a jogi (44%), az IT és telekommunikációs (42%), valamint az értékesítés, média és marketing (40%) szektorokat érinti.

A kutatás több más tényt is feltárt, például, hogy a hibrid vagy távmunkát kínáló vállalatokat kisebb valószínűséggel érintik a tömeges felmondások, és minden harmadik megkérdezett munkavállaló (28%) elismerte, hogy a rugalmas munkavégzés ösztönzi őket arra, hogy maradjanak jelenlegi munkahelyükön.

A felmondáson gondolkozók csaknem egyötöde (16%) azt mondja, hogy ez azért van, mert a munkáltatója arra kényszeríti őket, hogy az irodába vagy a munkahelyre bejöjjenek, amikor otthonról is dolgozhatnának, és 20% érzi úgy, hogy munkáltatója az irodában dolgozókat előnyben részesíti az otthonról dolgozókkal szemben.

Nem meglepő módon a fő oka (23%) annak, hogy a munkavállalók máshol keresnek állást, a fizetéshez köthető és ahhoz, hogy a munkaadók nem kínálnak bónuszokat vagy fizetésemeléseket. Az alkalmazottak 13%-a pedig azért döntött úgy, hogy otthagyja a munkahelyét, mert munkáltatójuk nem fektet be eleget technológiai újításokba.

Annak ellenére, hogy fel akarnak mondani, a munkavállalók csaknem egyharmada (32%) halogatja a felmondását az elmúlt 12 hónapban, aminek a legnépszerűbb oka (36%) az volt, hogy bizonytalanok voltak azzal kapcsolatban, hogy a járvány hogyan fogja befolyásolni a munkaerőpiacot. Mások egyszerűen csak azzal indokolták, hogy még nem találtak másik munkát (28%), vagy nem akarják elveszíteni jelenlegi rugalmas munkavégzési struktúrájukat (25%).

A tömeges felmondások elkerülésére, valamint a jó munkaerő bevonzása és megtartása érdekében a munkaadóknak muszáj, hogy előre nézzenek, és olyan új politikákat és gyakorlatokat vezessenek be, amelyek bizonyítják, hogy nagyra értékelik alkalmazottaikat és az ő szükségleteiket. A kutatásból az is kiderült, hogy a fizetésbónuszok után a második legfontosabb előny, amellyel a munkáltató be tudja vonzani az új állást kereső munkavállalókat, az a rugalmas vagy távmunka (30%), ezt követi harmadik helyen a plusz szabadságok és szabadnapok (25%).

A vállalkozások tehát most igyekeznek számos taktikát alkalmazni a munkaerővel kapcsolatos problémák leküzdésére, a rugalmasabb foglalkoztatási feltételektől a magasabb bérekig. Sőt, körülbelül 30 egyesült királyságbeli vállalkozás részt vesz egy hat hónapos teszten, ahol négynapos munkahétre térnek át, és az egyik szervező szerint ez hosszabb távon szintén segítheti a munkavállalók megtartását egy adott cégnél.    Forrás

Megosztás