Andy Burnham brit miniszterelnök szerint Oroszország beavatkozott a 2016-os Brexit-népszavazásba, kijelentése pedig újra felszította a vitát arról, milyen szerepet játszhatott Moszkva az Egyesült Királyság történelmi döntésében. Burnham azt mondta, hogy amikor nyáron beköltözött a Downing Street 10. szám alatti miniszterelnöki rezidenciára, külön rákérdezett az orosz befolyás lehetőségére, és egyértelmű választ kapott: igen, történt beavatkozás.
A miniszterelnök a The Rest Is Politics podcastban beszélt erről, hozzátéve, hogy Nagy-Britannia és szövetségesei eddig túlságosan védekező helyzetben voltak, és nem tájékoztatták kellőképpen a lakosságot arról, milyen mértékben próbálhatnak külföldi szereplők beavatkozni a demokratikus folyamatokba. Burnham szerint a nyilvánosságnak tisztában kell lennie azzal, hogy egyes politikai folyamatokat ellenséges államok, köztük Oroszország is megpróbálhat befolyásolni.
Mit tudunk az orosz beavatkozásról?
Burnham nem nevezte meg, kitől kapta a megerősítést, és nem hozott nyilvánosságra olyan bizonyítékokat sem, amelyekből kiderülne, pontosan milyen módszerekkel próbálhatta Moszkva befolyásolni a népszavazást. A kijelentés ezért önmagában nem bizonyítja, hogy az orosz tevékenység megváltoztatta volna a végeredményt.
A brit parlament hírszerzési és biztonsági bizottsága már 2020-ban jelentést készített az orosz befolyásolási kísérletekről. A testület bírálta a kormányt és a hírszerző szerveket, amiért nem végeztek megfelelő vizsgálatot annak megállapítására, milyen hatása lehetett az orosz állami médiának és a közösségi oldalakon működő trollfiókoknak a Brexit-kampányra, és nem készült átfogó, népszavazás utáni értékelés sem.
A jelentés tehát nem állapította meg, hogy Oroszország megváltoztatta a referendum eredményét, hanem azt kifogásolta, hogy a brit kormány nem vizsgálta ki kellő alapossággal a lehetséges beavatkozást. Ez fontos különbség: a külföldi befolyásolási kísérlet ténye nem azonos annak bizonyításával, hogy a szavazók döntését sikerült is megváltoztatni.
A brit kormány szerint a Brexit eredménye legitim
Stephen Doughty külügyi államtitkár hétfőn igyekezett tisztázni a miniszterelnöki kijelentés jelentését. A Sky Newsnak azt mondta, hogy Oroszország megpróbált beavatkozni a népszavazásba, de nem járt sikerrel, és hangsúlyozta, hogy a referendum eredményét továbbra is érvényesnek tekintik.
Doughty az LBC rádiónak is arról beszélt, hogy nem gondolja, hogy az orosz próbálkozások sikerrel jártak volna a brit választások vagy a népszavazás befolyásolásában. Szerinte a fenyegetést komolyan kell venni, de az eddig nyilvánosan ismert információk alapján nem lehet azt állítani, hogy Moszkva megváltoztatta volna a 2016-os döntést.
A 2016-os referendumon a kilépést támogatók a szavazatok 51,9 százalékát szerezték meg, míg a maradáspártiak 48,1 százalékot kaptak. A brit kormány álláspontja szerint az eredmény legitim, és egyelőre nem hoztak nyilvánosságra olyan bizonyítékot, amely igazolná, hogy az orosz tevékenység megfordította vagy érdemben megváltoztatta a szavazás kimenetelét.
Újra előkerülhet Nagy-Britannia uniós tagságának kérdése
Burnham kijelentése nemcsak a külföldi beavatkozásról, hanem az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatáról szóló vitát is újra előtérbe helyezte. A miniszterelnök korábban már jelezte, hogy kormánya megvizsgálná a szorosabb uniós együttműködés lehetőségeit, és hosszabb távon a tagsághoz való visszatérés kérdése sem zárható ki.
Az Európa-párti kampányolók szerint a nyilvános megerősítés azért fontos, mert évek óta felmerül a gyanú, hogy a 2016-os kampányban a félretájékoztatás is szerepet játszhatott. Richard Kilpatrick, az European Movement UK képviselője úgy fogalmazott, hogy a Brexit eredménye hozzájárult egy megosztottabb Európához, ezért fontosnak tartja, hogy a korábbi gyanúkról hivatalos nyilatkozat is szülessen.
Naomi Smith, a Best for Britain vezetője ennél tovább ment, és azt mondta, hogy a károk helyreállításának legfontosabb módja szerinte az uniós tagság visszaállítása lenne. Ezek azonban kampányszervezetek politikai álláspontjai, nem pedig annak bizonyítékai, hogy az orosz beavatkozás ténylegesen megváltoztatta a népszavazás eredményét.
A legfontosabb kérdés továbbra is megválaszolatlan
Burnham az ENSZ-közgyűlésen már szeptemberben is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország megpróbálhatta befolyásolni a 2019-es brit parlamenti választást, illetve feszültséget szíthatott politikai és társadalmi konfliktusok után. Most azt sürgeti, hogy Nagy-Britannia és európai szövetségesei nyíltabban beszéljenek a külföldi beavatkozás veszélyéről, és erősítsék meg a demokratikus intézmények védelmét.
A miniszterelnök kijelentése ugyanakkor új kérdéseket vet fel: milyen bizonyítékokra alapozta az állítását, ki tájékoztatta őt, és nyilvánosságra hozhatók-e a vonatkozó hírszerzési megállapítások. Amíg ezekre nem érkezik részletes válasz, a legfontosabb különbség változatlan marad: a brit kormány szerint Oroszország megpróbált beavatkozni, de a referendum eredményét továbbra is legitimnek tekinti, és nincs nyilvánosan bemutatott bizonyíték arra, hogy Moszkva megváltoztatta volna a brit választók döntését.