Andy Burnham brit miniszterelnök két jelentős kijelentéssel kavarta fel a Brexit körüli politikai vitát: szerinte Nagy-Britannia nem elégedhet meg a jelenlegi uniós kapcsolatokkal, és kötelességmulasztás lenne, ha a kormány nem próbálna meg kedvezőbb megállapodást elérni Brüsszellel. A parlamentben azt is világossá tette, hogy a brit közvéleménynek döntő szerepet kell kapnia az ország hosszú távú európai kapcsolatainak meghatározásában, miközben már az EU-tagsághoz való visszatérés lehetőségéről is hajlandó nyíltan beszélni.
A miniszterelnök a képviselők előtt megerősítette, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió következő csúcstalálkozóját november 20-án tartják Brüsszelben. Az eredetileg korábbra tervezett találkozót Keir Starmer lemondása után halasztották el, Burnham pedig azt mondta, a következő öt hétben még keményebben fog dolgozni annak érdekében, hogy a tárgyalások kézzelfogható eredményeket hozzanak.
„A jelenlegi helyzet nem elég jó” – újra napirenden a Brexit
Burnham szerint hiba lenne változatlanul fenntartani a jelenlegi kapcsolatokat, amikor lehetőség nyílik arra, hogy Nagy-Britannia jobb megállapodást kössön az Európai Unióval. A parlamentben úgy fogalmazott, hogy a lehetőség figyelmen kívül hagyása „a kötelesség súlyos elmulasztása” lenne, és azt állította, hogy a brit közvélemény támogatja a pragmatikus, fokozatos közeledést.
A miniszterelnök azt mondta, a tárgyalások következő szakaszában a lakosság „lesz a főnök”, a kormány pedig körültekintően és teljes átláthatóság mellett jár majd el. Szerinte a brit választóknak joguk van megismerni a hosszú távú lehetőségeket, mielőtt az ország jövőbeni uniós kapcsolatáról döntés születik.
Burnham arra is utalt, hogy nem elegendő pusztán kisebb technikai módosításokban gondolkodni, ha a jelenlegi megállapodások nem szolgálják megfelelően az ország gazdasági és társadalmi érdekeit. Amikor arról kérdezték, tiszteletben tartaná-e a 2016-os népszavazás eredményét, azt válaszolta, hogy kész olyan lehetőségeket bemutatni, amelyeket Nagy-Britanniának szerinte érdemes lenne megfontolnia.
Ez a kijelentés azért különösen jelentős, mert Burnham korábban már azt mondta, hogy a Brexit több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott, és nem zárta ki, hogy egy későbbi munkáspárti választási programban akár egy újabb, a tagságról szóló népszavazás is szerepeljen. A miniszterelnök egyelőre nem jelentett be konkrét dátumot vagy végleges tervet az EU-tagság visszaállítására, de a korábbiaknál nyíltabban beszél a lehetőségről.
Öt területen köthetnek új megállapodást Brüsszellel
A novemberi csúcstalálkozó közvetlen célja nem az uniós tagság visszaállítása, hanem több olyan megállapodás előmozdítása, amely megkönnyítheti a kereskedelmet és szorosabb együttműködést teremthet a felek között. A tervek között szerepel az élelmiszerekre és italokra vonatkozó kereskedelmi megállapodás, egy új ifjúsági mobilitási program, az emissziókereskedelmi rendszerek összekapcsolása, az energiaügyi együttműködés fejlesztése, valamint a bevándorlással kapcsolatos együttműködés elmélyítése.
Az élelmiszer- és italforgalomra vonatkozó megállapodás csökkenthetné a Brexit után kialakult kereskedelmi akadályokat, különösen azoknál a termékeknél, amelyeknél az eltérő szabályok és az ellenőrzések megnehezítik az áruk mozgását. Az emissziókereskedelmi rendszerek összehangolása pedig segíthetne mérsékelni annak kockázatát, hogy a brit vállalatokra az EU karbonvámjai vagy más, a szén-dioxid-kibocsátáshoz kapcsolódó kereskedelmi terhek nehezedjenek.
A fiatalok mobilitását célzó program lehetőséget teremthetne arra, hogy több brit és uniós fiatal éljen, tanuljon vagy dolgozzon a másik fél területén. Burnham emellett az energiarendszerek szorosabb összekapcsolásában és az illegális bevándorlás elleni közös fellépésben is előrelépést szeretne elérni.
A miniszterelnök becslése szerint a tervezett megállapodások együttesen 2040-re évente több mint 10 milliárd fonttal növelhetik a brit gazdaság teljesítményét, és ennél nagyobb előnyöket is hozhatnak. Ez a kormány várakozása, nem pedig már garantált vagy megvalósult gazdasági eredmény.
Kemi Badenoch szerint Burnham elárulta a tárgyalási pozícióját
A miniszterelnök elképzeléseit élesen bírálta Kemi Badenoch, a Konzervatív Párt vezetője, aki szerint Burnham már a csúcstalálkozó előtt nyilvánosságra hozta, mit akar elérni, ezzel pedig gyengítheti a brit tárgyalási pozíciót. Badenoch úgy vélte, hogy a kormányfő nem fog jobb megállapodást kapni Brüsszeltől, és egy korábbi kereskedelmi miniszter tapasztalatára hivatkozva azt mondta, nem így kell tárgyalásokat folytatni.
A konzervatív vezető azt is felrótta Burnhamnek, hogy korábban még azt mondta, nem kellene újranyitni a Brexit körüli vitákat, most viszont ismét a megállapodás felülvizsgálatát helyezte a politikai napirend középpontjába. Badenoch szerint a miniszterelnök már előre felsorolta az összes fontos követelését, így az EU pontosan tudhatja, milyen engedményeket szeretne elérni London.
Burnham visszavágott, és arra emlékeztette a konzervatívokat, hogy korábbi kormányzati időszakukban ők sem feltétlenül bizonyultak sikeresnek az európai partnerekkel folytatott tárgyalásokban. A vita jól mutatja, hogy a Brexit kérdése továbbra is megosztja a brit politikát, és az új megállapodások körüli tárgyalások nemcsak gazdasági, hanem belpolitikai küzdelemmé is válhatnak.
Újabb vita a „Made in Europe” szabályokról
A csúcstalálkozón a brit kormány az Európai Unió „Made in Europe” kezdeményezésével kapcsolatos aggályait is fel akarja vetni. A tervezett szabályok az európai ipart és gyártást részesítenék előnyben, a brit vállalatok azonban attól tartanak, hogy a rendszer hátrányosan érintheti az Egyesült Királyságban működő gyártókat, és további nehézségeket okozhat az európai ellátási láncokban.
Burnham parlamenti felszólalása előtt a brit autóipar képviselői – köztük a Honda, a Jaguar Land Rover és a Society of Motor Manufacturers & Traders szakmai szervezet képviselői – olyan egyeztetésen vettek részt, amely a brit és az uniós ellátási láncokat érintő problémákkal foglalkozott. Az iparági szereplők sürgetik, hogy a két fél mielőbb állapodjon meg a szabályozási különbségek csökkentéséről.
A brit miniszterelnök elismerte, hogy a „Made in Europe” kérdésében konfliktus alakulhat ki Brüsszellel, ugyanakkor szerinte a novemberi csúcstalálkozó lehetőséget ad arra, hogy ezen a területen is előrelépjenek. A felek közötti nézeteltérések rendezése azért is fontos lehet, mert a brit és az uniós gyártók sok esetben ugyanazon ellátási láncokra támaszkodnak, így az új korlátozások mindkét oldalon gazdasági következményekkel járhatnak.
A miniszterelnök szerint a választók döntenek majd a hosszú távú irányról
Burnham az uniós kapcsolatok jövőjéről szóló vitát összekapcsolta a gazdasági növekedéssel, az illegális bevándorlás kezelésével, a biztonsággal és a közös európai értékek védelmével. Szerinte a brit kormánynak nem szabad elzárkóznia a különböző lehetőségek megvitatásától, és a novemberi csúcstalálkozó után komoly párbeszédet kell indítani arról, milyen kapcsolat szolgálná legjobban az ország érdekeit hosszú távon.
A miniszterelnök a 2016-os népszavazás eredményét legitimnek nevezte, annak ellenére, hogy korábban arról beszélt: Oroszország megpróbált beavatkozni a referendumba. A brit kormány ugyanakkor azt közölte, hogy az orosz beavatkozási kísérletek nem változtatták meg az eredményt, így a két kérdést – a beavatkozás tényét és a népszavazás érvényességét – külön kell kezelni.
A következő fontos állomás a november 20-i brüsszeli csúcstalálkozó lesz, ahol kiderülhet, mely területeken képes megállapodni London és az EU. Az azonban már most látható, hogy Burnham nem kívánja egyszerűen fenntartani a jelenlegi Brexit-megállapodást: új gazdasági együttműködést keres, és nyitva akarja hagyni a lehetőséget arra is, hogy a brit választók később a szorosabb európai kapcsolatok különböző formáiról dönthessenek.