A brit választók 49 százaléka támogatná, hogy az Egyesült Királyság ismét az Európai Unió tagja legyen – derül ki a Messina Group új, 11 461 ember bevonásával készült nagyszabású közvélemény-kutatásából. A szeptember 12. és 24. között végzett felmérésben a válaszadók 28,5 százaléka ellenezte a visszalépést, miközben az eredmények szerint a Brexit óta jelentősen megváltozott a brit társadalom hozzáállása az ország és az EU jövőbeli kapcsolatának kérdéséhez.
A kutatás különösen érdekes időpontban jelent meg, ugyanis Andy Burnham miniszterelnök néhány nappal korábban már arról beszélt, hogy Nagy-Britanniának minden lehetséges jövőbeli kapcsolatot meg kell vizsgálnia Brüsszellel, beleértve akár az Európai Unióhoz való teljes visszatérést is. Burnham a BBC-nek úgy fogalmazott, hogy az ország akár „végig is mehet” ezen az úton, miközben hangsúlyozta, hogy egyelőre nem született döntés arról, melyik irányt választaná a kormány.
A Messina Group hét különböző lehetőséget vizsgált a brit–EU kapcsolatok jövőjével kapcsolatban. A teljes uniós visszatérés 49 százalékos támogatottságával került az első helyre, de szorosan követte az a megoldás, amely megtartaná a jelenlegi kapcsolatot, ugyanakkor a lehető legtöbb kereskedelmi akadályt megszüntetné: ezt 48,2 százalék támogatta, míg 20,9 százalék ellenezte.
A vámunió és az egységes piac is komoly támogatást kapott
A harmadik legtámogatott lehetőség a vámunióhoz való csatlakozás volt, amely mellett a megkérdezettek 47,1 százaléka foglalt állást, miközben 20,7 százalék ellenezte. Ez azért is figyelemre méltó, mert a vámunió gondolatát korábban George Osborne volt konzervatív pénzügyminiszter is felvetette, miközben Burnham kormánya jelenleg több lehetséges irányt is vizsgál az EU-val fenntartott kapcsolat rendezésére.
Az egységes piachoz való csatlakozást a válaszadók 45,1 százaléka támogatta, az úgynevezett társult tagság pedig 45,5 százalékot kapott. A jelenlegi kapcsolat lényegében változatlan fenntartását 42 százalék támogatta, míg az EU-tól való további távolodást mindössze 27,9 százalék választotta, és ennél a lehetőségnél 41,2 százalék volt az ellenzők aránya.
A felmérés arra is rákérdezett, hogy mikor kellene megtörténnie egy esetleges uniós visszatérésnek. A válaszadók 25,9 százaléka azonnali visszalépést támogatna, 22,9 százalék szerint a következő három évben kellene erre sort keríteni, míg 8,4 százalék a következő évtizedben tartaná ezt megfelelőnek; mintegy 23 százalék egyáltalán nem szeretne szorosabb kapcsolatot az Európai Unióval.
Burnham már a népszavazás lehetőségét sem zárja ki
A közvélemény-kutatás különös jelentőséget kap Andy Burnham politikai irányváltása miatt. A miniszterelnök a Labour első konferenciáján tartott vezetői beszédében kijelentette, hogy szerinte a Brexit „több kárt okozott, mint hasznot”, és azt ígérte, hogy a következő EU–brit csúcstalálkozó környékén részletesebben bemutatja majd az ország előtt álló lehetőségeket.
Burnham később egyértelműbbé tette, hogy az általa vizsgált lehetőségek között szerepelhet a vámunió, az egységes piachoz való csatlakozás, illetve akár az Európai Unió teljes újbóli tagsága is. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez nem egy azonnali népszavazás meghirdetését jelenti, hanem annak feltérképezését, hogy hosszú távon milyen kapcsolat szolgálhatja Nagy-Britannia érdekeit.
A miniszterelnök azt sem zárta ki, hogy a Labour következő választási programjában szerepeljen egy újabb EU-tagságról szóló népszavazás. Burnham ugyanakkor azt mondta, hogy előbb meg kell vizsgálni az egyes lehetőségeket, és azt, hogy a közvélemény merre mutat, vagyis jelenleg nem jelentett be sem népszavazást, sem konkrét uniós visszatérési tervet.
A felmérés szerint az EU-politika a Labour támogatottságát is befolyásolhatja
A Messina Group nemcsak azt vizsgálta, hogy az emberek melyik európai kapcsolatot támogatják, hanem azt is, hogyan változhatna a Labour támogatottsága különböző politikai üzenetek mellett. A kutatás szerint a szorosabb EU-kapcsolatot eredményező forgatókönyvek mindegyikében növekedést mértek a Labour támogatottságában, 4,3 és 7,4 százalékpont közötti mértékben, és a többlettámogatás jelentős része a Zöldek és a Liberális Demokraták szavazóitól érkezett a vizsgált hipotetikus helyzetekben.
Ez azonban közvélemény-kutatási eredmény egyes feltételezett politikai forgatókönyvekre, nem pedig választási előrejelzés. A felmérés azt mutatja meg, hogyan reagáltak a megkérdezettek a különböző EU-kapcsolati lehetőségekre és politikai üzenetekre a kutatás időpontjában, ezért önmagában nem jelenti azt, hogy egy következő választáson ténylegesen ugyanilyen változás következne be a pártok támogatottságában.
A kutatás további érdekes eredményeket is hozott. A válaszadók több mint kétharmada fontosabbnak tartotta az EU-val folytatott kereskedelmet az Egyesült Államokkal vagy Kínával folytatott kereskedelemnél abban a hipotetikus helyzetben, ha választani kellene a három kapcsolat között, miközben ötből négyen megtartanák a fontot, 53,4 százalék pedig támogatná, hogy Nagy-Britannia továbbra is az Emberi Jogok Európai Egyezményének részes állama maradjon.
Farage támadja Burnhamet, Európa viszont üdvözli a fordulatot
A Brexit kérdésének újbóli megnyitása természetesen komoly politikai ellenállást is kiváltott. Nigel Farage, a Reform UK vezetője és a Brexit egyik legismertebb támogatója szerint Burnham döntése, hogy ismét napirendre vette az EU-kapcsolat kérdését, politikai szempontból súlyos hiba, és úgy véli, hogy az EU-hoz, illetve az egységes piachoz vagy vámunióhoz való közeledés ellentétes a decentralizációról vallott burnhami elképzelésekkel.
Farage szerint az uniós intézményekhez való szorosabb kötődés jelentős hatáskörök átadásával járna, ezért szerinte Burnham álláspontja ellentmond annak, hogy a miniszterelnök korábban a hatalom decentralizációját hangsúlyozta. A Reform UK vezetője azt is állította, hogy a Brexit-vita újbóli megnyitása új politikai lehetőségeket teremthet pártja számára, ez azonban Farage saját politikai értékelése.
Eközben több európai vezető kedvezően reagált Burnham kijelentéseire. Emmanuel Macron francia elnök „nagyon jó hírnek” nevezte annak lehetőségét, hogy Nagy-Britannia egyszer visszatérhet az Európai Unióba, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy egy esetleges tagság esetén nem lehet szabadon válogatni az uniós jogok és kötelezettségek között.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szintén üdvözölte a brit miniszterelnök szavait, és úgy fogalmazott, hogy Spanyolország „tárt karokkal” fogadná vissza Nagy-Britanniát, ha az ország egyszer a visszatérés mellett döntene. Németország londoni nagykövete, Susanne Baumann pedig azt mondta, hogy a britek Európában mindig partnerre találnának, ugyanakkor hangsúlyozta: végső soron a brit embereknek kell eldönteniük, milyen szoros kapcsolatot szeretnének az Európai Unióval.
A vita következő fontos állomása a tervezett brit–EU csúcstalálkozó lehet, amelynek környékére Burnham ígérte a brit kormány hosszú távú lehetőségeinek részletesebb bemutatását. A jelenlegi állás szerint tehát Nagy-Britannia még nem döntött az EU-tagság visszaállításáról, de a kérdés ismét bekerült a kormány által vizsgált lehetőségek közé, miközben az új Messina Group-felmérés szerint a brit társadalomban már jelentős támogatottsága van a szorosabb európai kapcsolatnak.