Egy vezető tory Brexitpárti figura és egyben volt miniszter most nyíltan elismerte, hogy az Egyesült Királyságnak több EU-s munkavállalóra van szüksége a munkaerőhiány enyhítésére és az infláció kezelésére.
George Eustice volt környezetvédelmi miniszter felszólította Rishi Sunak brit miniszterelnököt, hogy tárgyaljon olyan kétoldalú megállapodásokról az európai országokkal, amelyek munkavállalási vízumot kínálnak a fiataloknak. A kormányfőt a munkaerőhiány és az ebből fakadó inflációs nyomás miatt bírálta, azt állítva, hogy ezeket nem maga a Brexit okozta, hanem „a Brexit utáni bevándorlási politikánk kudarca”.
Eustice ezt követően kérdőre vonta Sunak urat a jelenlegi „úgynevezett készségalapú bevándorlási rendszer hibái kapcsán”, hozzátéve, hogy a rendszer nem felel meg a gazdaság igényeinek.
Bár nem kérte konkrétan, hogy az ország térjen vissza a munkaerő szabad áramlásához az Egyesült Királyság és az EU között, Eustice úr sürgette Sunakot, hogy „ápolgassa jobban a Brexit utáni barátságot európai szomszédainkkal”.
A volt miniszter megjegyzései a kormány Brexit utáni bevándorlási politikájának kudarcainak a nyílt beismerésének tekinthetők. A konzervatív parlamenti képviselők körében eközben a Brexit kudarcai miatti egyre növekvő nyugtalanság figyelhető meg, és mindeközben Tobias Ellwood magas rangú kormánypárti képviselő nyíltan azt kérte, hogy Nagy-Britannia csatlakozzon újra az egységes piachoz.
Eustice úr azt mondta a The Observernek: „Beengedünk olyan embereket, akiket képzettnek neveznek, például ügyvédeket, fizetésképtelenségi szakértőket, múzeumi alkalmazottakat, sőt még DJ-ket is, amikor ezekben a szektorokban nincs egy deka munkaerőhiány sem. De nem engedjük meg, hogy az emberek idejöjjenek olyan ágazatokban dolgozni, mint pl. az élelmiszeripar, holott ezekben az ágazatokban akut munkaerőhiány van, és ez ráadásul hozzájárul az inflációhoz.”
„Szóval ez a nagy probléma. Azt javaslom, hogy kezdjünk kétoldalú tárgyalásokat az EU-tagállamokkal, kezdve olyan országokkal, mint Bulgária, Románia és a balti államok, majd terjesszük ki az egész EU-ra egy kölcsönös ifjúsági mobilitási vízumrendszer létrehozása érdekében.”
Eustice szerint a megállapodások értelmében a 35 év alatti EU-s állampolgárok két évig az Egyesült Királyságban élhetnének és dolgozhatnának, míg a brit állampolgárok ugyanezt tehetnék az EU-tagállamokban.
Eustice úr is támadta Theresa May Brexit utáni bevándorlási politikáját is. „Az az elképzelés, hogy ne legyenek ideiglenes vízumrendszerek, nem a Vote Leave kampányból származott” – mondta. „Nem erről szólt a Brexit. Az emberek ellenőrzött bevándorlást akartak, és nem pedig azt, hogy lezárjuk a sorompókat, és nem engedünk be senkit.”
Az iparágakat, köztük a vendéglátást, a kiskereskedelmet, az építőipart és a közlekedést szétzúzta a Brexit utáni uniós munkavállalók elvesztése.
A belügyminisztérium szóvivője ezt mondta: „Már 10 országgal, köztük Ausztráliával és Új-Zélanddal sikeres ifjúsági mobilitási programjaink vannak, és továbbra is nyitottak vagyunk arra, hogy megállapodjunk nemzetközi partnereinkkel, köztük az EU-tagállamokkal is. Szorosan együttműködünk a Migrációs Tanácsadó Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy a pontalapú rendszerünk az Egyesült Királyság számára megfelelő legyen, és a gazdaság érdekeit szolgálja, beleértve a hiányfoglalkozások listájának felülvizsgálatát, hogy az tükrözze a jelenlegi munkaerőpiaci igényeket.” Forrás