A hivatalos adatok szerint az Egyesült Királyságban dolgozó munkavállalók reálbérük a legnagyobb csökkenését szenvedték el az elmúlt közel kilenc évben, köszönhetően a megélhetési költségek növekedése okozta válságnak.
Az Országos Statisztikai Hivatal (ONS) legfrissebb adatai szerint a bónuszok nélkül számított átlagos fizetés 1,8%-kal csökkent a februárig tartó három hónapban, ha figyelembe vesszük a fogyasztói árindex (CPI) által mért rohamosan emelkedő inflációt, ami a legmeredekebb zuhanás a 2013 augusztusa és októbere közti negyedév óta. Az ONS szerint a reálbérek már egyre „érzékelhetőbben csökkennek”, ráadásul csak a februári adatok már azt mutatják, hogy a reálbérek 2,1%-kal estek vissza tehát a helyzet tovább romlik.
Míg a fizetések ugyan 4%-kal emelkedtek az említett negyedévben, az infláció sajnos ezt jóval felülmúlta, és szakértők arra figyelmeztettek, hogy a bérek idén még durvábban elmaradnak majd az emelkedő árak mögött, mivel az infláció várhatóan rakétaként fog kilőni ősszel.
Rishi Sunak pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány „az ebben a pénzügyi évben a megélhetési költségek fedezésére nyújtott több mint 22 milliárd GBP támogatásával segít enyhíteni a masszív áremelkedések hatásait”. A szakértők azonban azt mondták, hogy a háztartásokra és a vállalatokra már most óriási nyomás nehezedik az áremelkedések miatt.
Pat McFadden, a Munkáspárt árnyékminisztere a következőket mondta: „Rishi Sunak választhatta volna egy egyszeri rendkívüli adó kivetését a hatalmas olaj- és gáztársaságok nyereségére, hogy akár 600 fonttal is csökkentse a háztartások energiaszámláit. Ehelyett viszont inkább ő úgy döntött, hogy Nagy-Britanniát az egyetlen olyan nagy gazdasággá teszi, amely a megélhetési költségek válsága közepette magasabb adókkal jutalmazza a dolgozókat.”
A legfrissebb munkaerő-piaci adatok azt is kimutatták, hogy a munkanélküliségi ráta tovább csökkent a járvány kitörése előtti szint alá, 3,8%-ra a februárig tartó három hónapban, ami 2019 decembere óta a legalacsonyabb érték, és az előző három hónap 3,9%-os értékéhez képest is további csökkenést jelent. Összesen 86,000-rel volt kevesebb a munkanélküliek száma, ami így 1.3 millió főre esett, míg a dolgozó alkalmazottak száma 10 ezerrel, 32.5 millió főre nőtt.
A betöltésre váró munkahelyek száma szintén emelkedett az év első három hónapjában, méghozzá durván 50 ezerrel, nagyjából 1.29 millióra. A munkaerőpiac zsugorodása miatt eközben, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az idősebb munkavállalók a korai nyugdíjba vonulást választották a világjárvány során, a gazdaságilag inaktívnak minősítettek száma 76 000-rel, 8,9 millióra emelkedett ebben a negyedévben.
Darren Morgan, az ONS gazdasági statisztikákért felelős igazgatója a következőket mondta: „Bár a munkanélküliség ismét csökkent, továbbra is azt látjuk, hogy egyre többen hagyják el a munkaerőpiacot, és mivel nem dolgoznak és nem is keresnek munkát, nem számítanak a munkanélküliek közé. Az előzetes becslések szerint márciusban csak kis mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben az üresen álló pozíciók száma, bár ismét rekordszinten van, közel egy éve a leglassabban emelkedett.”
A legfrissebb adatok szerint a már 6,2%-os infláció idén ősszel közel 9%-on tetőzik majd. Az ONS legfrissebb adatai ráadásul még a vihar előtti csend, tekintve, hogy még nem tartalmazzák az áprilisi energiaplafon-emelést, az önkormányzati adó-emelést és az NI járulék emelkedését. Forrás