Andy Burnham brit miniszterelnök új alapokra helyezné Nagy-Britannia és az Európai Unió kapcsolatát, és minden eddiginél egyértelműbben utalt arra, hogy a jövőben akár az uniós tagság visszaállításáról szóló népszavazás lehetőségét is a választók elé terjesztheti. A kormányfő a parlamentben kijelentette, hogy a jelenlegi helyzet nem megfelelő, és szerinte felelőtlenség lenne kihasználatlanul hagyni az újabb megállapodás lehetőségét Brüsszellel.
Burnham ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a brit választók 2016-os döntését továbbra is legitimnek tekinti, és nem kívánja egyszerűen figyelmen kívül hagyni a népszavazás eredményét. Azt viszont világossá tette, hogy kész olyan lehetőségeket is bemutatni, amelyekről szerinte Nagy-Britanniának hosszabb távon érdemes lenne gondolkodnia.
Novemberben jöhet a döntő EU–brit csúcstalálkozó
A brit miniszterelnök a parlamentben megerősítette, hogy november 20-án Brüsszelben találkozik az Európai Unió vezetőivel, hogy előrelépést érjen el a Brexit utáni kapcsolatok rendezésében. Burnham szerint az előttük álló öt hétben intenzívebben kell dolgozni a megállapodásokon, és a tárgyalások esélyeit az is javíthatja, ha a felek nyitottan beszélnek az Egyesült Királyság és az EU hosszú távú viszonyáról.
A csúcstalálkozón több olyan terület is napirendre kerülhet, amely közvetlenül érinti a brit gazdaságot és a mindennapi életet. A felek új élelmiszer- és italkereskedelmi megállapodást köthetnek, előrelépést érhetnek el a kibocsátáskereskedelmi rendszerek összekapcsolásában, megvitathatják az energetikai együttműködés szorosabbá tételét, valamint egy új ifjúsági mobilitási programot is.
Burnham szerint a lehetséges megállapodások együttesen 2040-re évente több mint 10 milliárd fonttal növelhetnék a brit gazdaság teljesítményét, és ennél nagyobb előnyök sem zárhatók ki. Ez azonban egyelőre a kormányfő által ismertetett gazdasági várakozás, nem pedig már megkötött megállapodásokból származó garantált eredmény.
Burnham a Brexit újragondolását sürgeti, de a döntést a választóknak hagyná
A parlamenti felszólalás egyik legfontosabb része az volt, amikor a miniszterelnököt arról kérdezték, tiszteletben tartja-e a 2016-os népszavazás eredményét. Burnham azt válaszolta, hogy igen, ugyanakkor kész ismertetni azokat a lehetőségeket, amelyeket szerinte Nagy-Britanniának érdemes mérlegelnie, és úgy véli, a közvélemény támogatja a pragmatikusabb európai politikát.
A kormányfő a brit választók szerepét külön is hangsúlyozta: kijelentette, hogy a tárgyalások során „a közvélemény lesz a főnök”, és a folyamatot körültekintően, teljes átláthatóság mellett kívánja folytatni. Ez arra utal, hogy a kormány nemcsak a jelenlegi kereskedelmi megállapodás módosítását tartja napirenden, hanem hosszabb távon a brit–uniós kapcsolat további formáiról is vitát indíthat.
A felvetés nem előzmény nélküli. Burnham korábban arról beszélt, hogy a következő munkáspárti választási programban akár egy, az EU-tagságról szóló újabb népszavazás lehetősége is szerepelhet, miközben az European Movement UK nevű szervezet olyan tervet tett közzé, amely szerint az Egyesült Királyság legkésőbb 2036-ig visszatérhetne az unióba. Ez a szervezet javaslata, nem a brit kormány által elfogadott menetrend.
A parlamentben ezzel párhuzamosan külön vita zajlott egy olyan petícióról is, amely Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozását követeli. A kérdés így nemcsak a kormány és az ellenzék közötti politikai vitában jelent meg, hanem a választók által kezdeményezett parlamenti eljárásban is.
Kemi Badenoch szerint a miniszterelnök túl sokat árult el a tárgyalások előtt
Kemi Badenoch, a Konzervatív Párt vezetője élesen bírálta Burnhamet, amiért szerinte már a tárgyalások előtt nyilvánosságra hozta, mit szeretne elérni Brüsszelben. Badenoch úgy vélte, ezzel gyengítheti a brit tárgyalási pozíciót, és kétségbe vonta, hogy a kormányfő képes lesz-e a korábbinál kedvezőbb megállapodást elérni.
Az ellenzéki vezető arra is emlékeztetett, hogy Burnham korábban azt mondta, nem az a legfontosabb feladat, hogy újra megnyissák a Brexit körüli vitákat. A miniszterelnök erre azzal vágott vissza, hogy a konzervatív kormányoknak sem sikerült különösebben jól megállapodniuk az ország partnereivel, és szerinte a brit gazdaság érdekében most az előrelépés lehetőségére kell összpontosítani.
A tárgyalások egyik vitás pontja lehet az EU „Made in Europe”, vagyis „Európában készült” szabályozási elképzelése. Brit autóipari szereplők – köztük a Honda, a Jaguar Land Rover és az ágazati szakmai szervezet, az SMMT képviselői – arra figyelmeztettek, hogy az új szabályok megzavarhatják a brit és uniós beszállítói láncokat, ezért sürgetik a két fél közötti szorosabb összehangolást.
Burnham szerint a csúcstalálkozón lehetőség nyílik arra, hogy a brit kormány hivatalosan is jelezze aggályait a tervezett szabályozással kapcsolatban. A kérdés azért különösen fontos, mert a brit vállalatok és az európai gyártók közötti kereskedelmi kapcsolatok a Brexit után is szorosan összefonódnak.
Orosz beavatkozás a Brexit-népszavazásba: vita a kijelentések körül
A Brexit jövőjéről szóló parlamenti vita közben újabb politikai feszültséget okozott Burnham kijelentése, miszerint Oroszország megpróbált beavatkozni a 2016-os népszavazásba. A miniszterelnök elmondása szerint hivatalba lépése után rákérdezett a moszkvai szerepvállalásra, és azt a választ kapta, hogy történt beavatkozási kísérlet, ugyanakkor nem ismertette részletesen, milyen bizonyítékokra vagy hírszerzési értékelésre alapozza állítását.
A brit kormány később hangsúlyozta, hogy a referendum eredményét továbbra is legitimnek tekinti, és nincs bizonyíték arra, hogy az orosz próbálkozások sikerrel befolyásolták volna a szavazást. Stephen Doughty külügyi államtitkár szerint Oroszország megpróbált beavatkozni, de nem járt sikerrel; ez fontos különbség a beavatkozási kísérlet és a választási eredmény tényleges megváltoztatása között.
Burnham szerint az ügy azért is fontos, mert más európai országok – köztük Franciaország és Németország – szintén szembesülhetnek külföldről érkező politikai befolyásolási kísérletekkel. A vita azonban egyelőre nem változtatott a hivatalos állásponton: a 2016-os népszavazás eredménye érvényes marad, miközben a brit kormány a novemberi csúcstalálkozón konkrét gazdasági és együttműködési megállapodások elérésére készül.
A következő hetekben az derülhet ki, hogy Burnham képes-e kézzelfogható eredményeket elérni Brüsszelben, és a mostani tárgyalások valóban megnyitják-e az utat a brit–uniós kapcsolatok jelentősebb átalakítása előtt. Az EU-tagság esetleges visszaállítása egyelőre nem eldöntött kormányzati terv, de a miniszterelnök kijelentései alapján a kérdés a korábbinál hangsúlyosabban kerülhet be a brit politikai vitába.