Andy Burnham brit miniszterelnök szerint Oroszország beavatkozott a 2016-os Brexit-népszavazásba, amelyen a brit választók szűk többsége az Európai Unióból való kilépés mellett döntött. A kormányfő a The Rest Is Politics című politikai podcastban arról beszélt, hogy amikor nyáron beköltözött a Downing Street 10. szám alatti miniszterelnöki rezidenciára, külön rákérdezett arra, részt vett-e Moszkva a referendum befolyásolásában, és erre egyértelmű igenlő választ kapott.
A kijelentés azért különösen jelentős, mert a brit kormány korábban nem erősítette meg ilyen egyértelműen, hogy milyen szerepet játszhatott Oroszország a népszavazásban. A mostani nyilatkozat ugyanakkor önmagában nem részletezi, pontosan milyen műveletekről, bizonyítékokról vagy beavatkozási formákról tájékoztatták a miniszterelnököt.
„Egyértelmű választ kaptam arra, hogy igen”
Burnham a podcastban arról beszélt, hogy a külföldről érkező dezinformáció veszélyét Nagy-Britanniában és más európai országokban is komolyan kell venni. „Megkérdeztem, amikor a Downing Streetre kerültem: történt-e orosz beavatkozás a 2016-os népszavazásba? Egyértelmű választ kaptam arra, hogy igen” – mondta a miniszterelnök.
A kormányfő szerint az ilyen információkat nyilvánosan is rögzíteni kell, hogy a választók megértsék, milyen módokon próbálhatják külföldi szereplők befolyásolni a demokratikus folyamatokat. Úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia korábban túlságosan védekező helyzetben volt, és a lakosság nem kapott elegendő tájékoztatást arról, milyen mértékben próbálhatják külföldről megzavarni a politikai folyamatokat.
Burnham a közelmúltban Berlinben Friedrich Merz német kancellárral is egyeztetett a külföldi befolyásolási kísérletekről. A brit miniszterelnök szerint Oroszországból dezinformáció érkezik a német politikai térbe is, és a demokratikus intézményeknek fel kell készülniük az ilyen fenyegetések kezelésére.
Mit állapítottak meg korábban az orosz beavatkozásról?
A brit parlament hírszerzési és biztonsági bizottsága már 2020-ban közzétett egy jelentést az orosz befolyásról, amely kitért a közösségi médiában működő trollfiókokra és az orosz állami média lehetséges szerepére is. A jelentés azonban nem vont le végleges következtetést a Brexit-népszavazásba történő orosz beavatkozás mértékéről, mivel a bizottság közlése szerint nem kapott megfelelő, népszavazás utáni kormányzati értékelést az esetleges befolyásolási kísérletekről.
A mostani fejlemény ezért nem azt jelenti, hogy a teljes bizonyítékanyag nyilvánosságra került, hanem azt, hogy Burnham a miniszterelnöki hivatalba kerülésekor kapott tájékoztatásra hivatkozva immár nyilvánosan megerősítette a beavatkozás tényét. A nyilatkozat újabb kérdéseket vethet fel azzal kapcsolatban, hogy a korábbi kormányok milyen információkkal rendelkeztek, és miért nem tájékoztatták részletesebben a közvéleményt.
A Brexit-kampány idején az orosz kapcsolatok gyanúja is felmerült. A The Observer korábbi beszámolói szerint a Leave.EU kampány több vezetője orosz tisztviselőkkel találkozott, köztük Arron Banks üzletemberrel kapcsolatban is jelentek meg ilyen hírek, de a lap hangsúlyozta, hogy ez önmagában nem jelenti azt, hogy Banks vagy más kampányszereplő jogsértést követett volna el. Banks tagadta, hogy orosz pénz vagy beavatkozás szerepet játszott volna a Brexit-kampányban, a brit National Crime Agency pedig korábban nem talált bizonyítékot bűncselekményre az általa vizsgált finanszírozási ügyben.
Nagy-Britannia újra közeledhet az Európai Unióhoz?
Burnham kijelentése egy olyan időszakban hangzott el, amikor a brit kormány a Brexit utáni kapcsolatok felülvizsgálatát is napirenden tartja. A miniszterelnök a Munkáspárt éves konferenciáján arról beszélt, hogy meg kell vizsgálni azokat a lehetőségeket, amelyek közelebb vihetik az Egyesült Királyságot az Európai Unióhoz, és nem zárta ki, hogy a következő választásra készülő pártprogramban is szerepeljenek ilyen vállalások.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a kormány hivatalosan elkötelezte volna magát az EU-tagság visszaállítása mellett. A nyilatkozat inkább azt mutatja, hogy a brit–uniós kapcsolatok jövője politikai vitatémává válhat, miközben a kormány a gazdasági, biztonsági és külpolitikai együttműködés szorosabbra fűzésének lehetőségeit vizsgálja.
A Downing Street szóvivője nem kívánt részleteket közölni arról, milyen tájékoztatást kapott a miniszterelnök az orosz beavatkozásról. A kormány ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az állam elsődleges feladata az ország biztonságának, demokratikus intézményeinek és értékeinek védelme a külföldi hatalmak fenyegetéseivel szemben.
A mostani bejelentés várhatóan új lendületet adhat a Brexit körüli vitáknak, de fontos különbséget tenni a miniszterelnök által ismertetett kormányzati tájékoztatás és a nyilvánosan hozzáférhető bizonyítékok között. Az, hogy a brit kormány később közzétesz-e további részleteket az orosz befolyásolásról, egyelőre nem ismert. Forrás