A brit kormány a fiatalok munkába állását segítő, jelentős jóléti reformokat az idősebb korosztályokra is kiterjesztheti. Andy Burnham miniszterelnök szerint az Alan Milburn által kidolgozott új megközelítés alapelvei akár a 25 év feletti segélyezettekre is alkalmazhatók lehetnek, ami hosszabb távon a brit Universal Credit- és fogyatékossági támogatási rendszer szélesebb átalakítását vetíti előre.

A felvetés azért különösen jelentős, mert a kormány jelenleg elsősorban a 16 és 24 év közötti, oktatásban, képzésben és munkában sem részt vevő fiatalok helyzetét kívánja rendezni. A kedden bemutatott, tízéves terv azonban már most komoly vitát váltott ki, mivel a támogatási rendszer átalakítása egyes fiatalok számára a jelenleginél alacsonyabb juttatásokat is eredményezhet.
A fiatalok segélyezési rendszerét alakítanák át először
Alan Milburn, a korábbi munkáspárti miniszter kedden ismertette a kormány megbízásából készített jelentését, amelynek egyik legfontosabb célja a NEET-fiatalok számának jelentős csökkentése. Ebbe a csoportba azok a 16 és 24 év közötti emberek tartoznak, akik sem nem dolgoznak, sem oktatásban vagy valamilyen képzésben nem vesznek részt. A jelenlegi becslések szerint körülbelül egymillió fiatal, vagyis a korosztály mintegy 13 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.
A tízéves stratégia célja, hogy ezt az arányt 5 százalékra szorítsák vissza. Milburn szerint ehhez nem elegendő a jelenlegi támogatási rendszer fenntartása, hanem alapvető változtatásokra van szükség abban, ahogyan az állam a munkanélküli, illetve egészségügyi vagy más nehézségekkel küzdő fiatalokat segíti.
A jelentés egy teljesen új, kifejezetten a fiatalok számára kialakított ellátási rendszert javasol. Ennek központi eleme az úgynevezett Youth Allowance lenne, amely a 16 és 24 év közöttiek esetében kiváltaná a Universal Credit egészségügyi kiegészítését, valamint a Personal Independence Paymentet (PIP). A cél az, hogy a támogatások egyre inkább a munkába állást, az oktatásba való visszatérést és a képzési lehetőségek igénybevételét segítsék.
A változtatásokkal a kormány jelentős összegeket szeretne megtakarítani a jóléti kiadásokon, amelyeket részben munkahelyteremtésre, képzésekre és a fiatalok személyre szabott támogatására fordítanának. Milburn számításai szerint a reformok évente akár 3,6 milliárd fonttal is csökkenthetnék a jóléti rendszer kiadásait, ugyanakkor a teljes program megvalósítása komoly kezdeti befektetést igényelne.
Burnham szerint a 25 év felettiekre is kiterjedhet a változás
Andy Burnham a The Times című lapnak adott interjúban arról beszélt, hogy a Milburn-jelentés mögött álló szemlélet nem feltétlenül korlátozódna a fiatalokra. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ugyanazt az alapelvet akár a teljes korosztályi spektrumon alkalmazni lehetne, vagyis a 25 év feletti segélyezettek támogatási rendszerét is hasonló filozófia mentén alakíthatnák át.
„Amit most létrehozunk, az egy megelőzésre épülő megközelítés, amely ott támogatja az embereket, ahol lehetőségük van a boldogulásra. Ugyanez érvényes az idősebb korosztályokra is” – mondta Burnham.
A kijelentés arra utal, hogy a kormány hosszabb távon nem csupán a fiatalok munkanélküliségének kezelésében gondolkodik másként, hanem a teljes segélyezési rendszer működését is felülvizsgálhatja. Ez különösen fontos lehet azok számára, akik egészségügyi problémák, tartós munkanélküliség vagy más nehézségek miatt hosszabb ideje részesülnek állami támogatásban.
Alan Milburn ugyanakkor hangsúlyozta, hogy saját vizsgálata nem terjedt ki a 25 év felettiekre, ezért az ő esetükben külön reformjavaslatokra lenne szükség. A jelentésben azonban azt írta, hogy az általa kidolgozott rendszer egyes elemei az idősebb támogatást igénylőkre is alkalmazhatók lennének, és sürgette a kormányt, hogy mielőbb dolgozzon ki új terveket a 25 év felettiek ellátásának átalakítására.
Ez egyelőre nem jelenti azt, hogy a 25 év felettiek támogatásait automatikusan megváltoztatják, vagy hogy már döntés született volna a jelenlegi juttatások csökkentéséről. Burnham kijelentése azonban egyértelműen jelzi, hogy a kormány a mostani reformokat egy szélesebb körű átalakítás első lépéseként is kezelheti.
Komoly politikai és pénzügyi kihívás előtt áll a kormány
Burnham korábban arról is beszélt, hogy bízik a Munkáspárt parlamenti képviselőinek támogatásában. A párt egyes képviselői korábban komoly ellenállást tanúsítottak a jóléti kiadások csökkentésére irányuló kormányzati tervekkel szemben, ezért a mostani reformcsomag elfogadtatása politikailag sem lesz egyszerű feladat.
A kormány egyelőre nem vállalta, hogy a Milburn-jelentés valamennyi ajánlását változtatás nélkül végrehajtja. A reformcsomag teljes megvalósítása 2036–2037-re akár évi 5,8 milliárd fontba is kerülhet, miközben a jóléti kiadások csökkenéséből 3,6 milliárd font megtakarítást, a munkába álló emberek után pedig további 2,4 milliárd font adóbevételt várnak.
A számítások szerint azonban a jelentős megtakarítások és a többlet-adóbevételek ellenére a teljes csomag 2036–2037-ben mindössze körülbelül 200 millió font nettó megtakarítást eredményezne. Ennek oka, hogy a kormánynak jelentős összegeket kellene fordítania a fiatalok támogatására, a vállalkozásoknak nyújtott adókedvezményekre és az új munkavállalókat alkalmazó cégek ösztönzésére.
A reformok részleteit egy jövő év elejére várt fehér könyvben ismertethetik, amely Alan Milburn jelentésére, valamint Sir Stephen Timms külön vizsgálatára is épül majd. Utóbbi a Personal Independence Payment, vagyis a PIP rendszerét vizsgálja, így a két munka együtt meghatározhatja a brit fogyatékossági és jóléti támogatások jövőjét.
Új helyi szolgáltatásokkal segítenék a fiatalokat
A kormány a Milburn-jelentés közzétételét követően már bejelentett néhány konkrét intézkedést is. Jövő évtől új, helyi irányítású ifjúsági szolgáltatásokat hoznának létre, amelyek egy rendszerben kapcsolnák össze a munkavállalási segítséget, az egészségügyi támogatást, a képzési lehetőségeket és az egyéb szociális szolgáltatásokat.
Emellett bevezetnék az úgynevezett Opportunity and Support Guarantee programot is. Ennek lényege, hogy minden olyan fiatal számára biztosítani szeretnének egy konkrét továbblépési lehetőséget, aki jelenleg nem dolgozik és nem tanul. Ez lehetne oktatási vagy képzési program, szakmai gyakorlat, gyakornoki lehetőség, illetve megfelelő minőségű munkahely is.
A kormány egy új Youth Opportunities Unit nevű szervezeti egységet is létrehoz, amelynek vezetését Alan Milburn kapja. A testület közvetlenül a miniszterelnöknek jelent majd, feladata pedig az lesz, hogy összehangolja az oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi és helyi önkormányzati intézkedéseket, és felügyelje a reformok végrehajtását.
A következő hónapokban tehát eldőlhet, hogy a brit kormány pontosan mely javaslatokat valósítja meg a fiatalok támogatásának átalakításából. Burnham kijelentései alapján azonban már nemcsak az egymillió, oktatásban és munkában sem részt vevő fiatal helyzete lehet napirenden: hosszabb távon a 25 év feletti segélyezettek támogatási rendszere is jelentős változások elé nézhet. Forrás





