A Bank of England szerint csak a pénzügyi szektorban akár 75ezer munkahelybe kerülhet az Egyesült Királyság kilépése az Unióból.

A BBC szerint a bank vezetői ezt a számot egy „reális jövőképként” emlegetik, különösen akkor, ha nem lesz egy részletesen kidolgozott, különálló UK-EU pénzügyi megállapodás. A szám még a kereskedelmi megállapodás függvényében változhat, de mindenképpen számítanak munkahelyek megszűnésére a Brexit következtében. Vagyis inkább úgy mondják a bank vezetői, hogy nagyon sok munkahely fog a kontinensre költözni.

A Bank of England megkért minden bankot, pénzügyi intézetet és finanszírozási alapot, hogy készítsenek el egy tervet arra az esetre, ha az Unióból kilépve a WTO kereskedelmi megállapodása lépne érvénybe a szigetországban – ez az, ami a „keményvonalas Brexit” következménye lehet. És ez jelentené azt, hogy a brit székhelyű bankok elveszítenék az úgynevezett útlevéljogukat, ami alapján szabadon történnek a pénzügyi tranzakciók európa-szerte.

Ezek mellett azonban még egyéb szabályokat is hozhat az EU a pénzügyi tranzakciókra vonatkozóan  például arról, hogy az euró milliárdokat érő biztosítási termékek bázisa hol lehet ezután. Ez pedig azt jelentené, hogy sok kereskedelmi munkahely is el kellene, hogy költözzön Párizsba vagy Frankfurtba.

Már sok tanulmány született arról, hogy a munkaerőpiac szempontjából milyen hatásai lesznek a Brexitnek, a Reuters például 100 pénzügyi intézmény megkérdezésével jutott arra a konklúzióra, hogy a kilépést követő napon azonnali módón akár 10,000 munkahely is megszűnhet. A Bruegel nevű „think tank” szerint pedig 30 ezer munkahely helyeződne át a kontinensre. A londoni tőzsde vezetője, Xavier Rolet pedig még ezeknél is sokkal pesszimistább volt, és 200 ezer eltűnő állásról beszélt.

A Brexit a többi szektorban is egyre nagyobb munkaerő hiányt okoz, pedig még meg sem történt…

A kelet-európai országokból érkezők száma (bennünket magyarokat is belevéve) igencsak lecsökkent az elmúlt év során. A bizonytalanság és a kilépés azt eredményezte, hogy a szigetország jóval kevésbé kedvelt célpontja a többi EU tagállam lakóinak. A jóval kevesebb EU-s munkaerő beáramlása már most nagy nyomás alá helyezi az egész országot. Az egészségügyben és a vendéglátóiparban dolgozók közül is rengetegen felszólaltak már, hogy a helyzet egyre inkább tarthatatlan, pedig a Brexit maga még meg sem történt, csak beszélnek róla. Míg a pénzügyi szektorban a munkahelyek az emberekkel együtt tűnnek majd el, addig más területeken az olcsó munkaerő hiánya nyírbálhatja majd meg a működőképes vállalkozások számát.

A Bank of England szerint ez a szám azért túl magas, és a helyzetet leginkább Oliver Wyman elemző 2016-os riportjában leírtakhoz áll a legközelebb, aki 65 és 75 ezer közé teszi az „elvándorló” munkahelyek számát. Eszerint olyan 40 ezer lenne ebből közvetlenül a pénzügyi szektorban lévő hely, 20-30 ezer pedig a hozzá kapcsolódó szektorokban lenne meg, például jogi területen. Igaz a riport kiemelte a kilépésben rejlő lehetőségeket is, például így élénkebben be lehetne szállni Ázsia és a Távol-Kelet fejlődő gazdaságainak pénzügyeibe. Valamint még így is, 75 ezer állással kevesebbel is London maradna a legnagyobb pénzügyi központja Európának.

A népszavazás előtt egyébként maguk a bankok is sokkal drasztikusabb számokat mondtak az átszervezésekkel kapcsolatban, azóta sokkal enyhébben nyilatkoznak a dologról. A JP Morgan régebben még 4000 munkahelyről beszélt, manapság már csak 1000-ről; az UBS pedig már ezerről 250-re csökkentette az áthelyezések számát. A Barclays igazgatója szerint pedig a Brexittel kapcsolatos teendők nem lesznek bonyolultabbak annál, mint mikor egy leányvállalatot akarnak létrehozni mondjuk az USA-ban.

Eközben azonban az is látszik, hogy az eurozóna gazdasága még mindig jóval nagyobb ütemben növekszik, mint az Egyesült Királyságé 2017 harmadik negyedévében. Az előbbi 0,6%-kal, az utóbbi csak 0,4% tudott nőni. Ehhez hozzájárul az is, hogy az eurozóna most kezd kilábalni egy évekig tartó pénzügyi krízisből, az UK pedig a Brexit- népszavazás óta küszködik az inflációval. A brit infláció szintje szeptemberben 3% volt, ami az elmúlt 5 év legmagasabb értéke.   Forrás Hirdetőknek: info@hungliaonline.com