A “Brexit bürokrácia” egyre csak nehezíti a brit vállalkozások helyzetét, ami miatt az árukereskedelem jelentősen visszaesett az Egyesült Királyság és az EU között.
Egy nemrégiben közzétett tanulmány arra figyelmeztet, hogy a Brexit által bevezetett bürokrácia miatt az árukereskedelem visszaesett az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, és a probléma nem javul, sőt, egyre súlyosbodik. Az Aston University Business School által készített jelentés szerint sok kisebb brit gyártó felhagyott az EU-ba történő kisebb mennyiségek exportjával, mivel annyival szigorúbb szabályokkal és előírásokkal kellett szembenézniük, hogy így egyszerűen már nem éri meg.
A tanulmány szerint 2021 és 2023 között az Egyesült Királyság áruexportja az EU-ba 27%-kal, az importált áruké pedig 32%-kal csökkent azzal összehasonlítva, hogy mi történt volna, ha a Brexit nem történik meg. A jelentés ugyanakkor nem tartalmazza a szolgáltatási szektort, amely a várakozásoknál valamivel jobban teljesített a Brexit óta.
A tanulmány azt is megállapította, hogy az exportált áruk változatossága is csökkent, 1645-féle brit termékkel kevesebbet exportáltak az uniós országokba. A szerzők szerint ennek az oka az, hogy a kisebb brit gyártók felhagytak azzal, hogy kis szállítmányokat küldjenek néhány EU tagországba, miután a megnövekedett adminisztráció növeli a stresszt, a költségeket és az időtényezőt is.
Mary Quicke, a devoni Quicke’s Cheeses képviselője a BBC Today műsorában elmondta, hogy “nagyon, nagyon nehéz volt megbirkózni az összes szabályozási teherrel”. Hozzátette, hogy korábban négy ügyfelet szolgált ki közvetlenül az EU-ban, de “át kellett adnunk őket valaki másnak”. “Egyszerűen nincs meg az emberi erőforrásunk a papírmunkához.”
A jelentés szerint “észrevehetően tovább romlott az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem 2023-ban”. “A [kereskedelmi megállapodás] negatív hatásai az idő múlásával felerősödtek, 2023-ban a kereskedelmi visszaesések még egyértelműbbek, mint a megelőző években” – áll a jelentésben.
A mezőgazdasági termelők, ruházati cikkek gyártói, valamint a fa- és papíripar is a leginkább érintett iparágak között voltak, sok alágazat EU-exportértéke több mint felére csökkent. Az ehető gyümölcsök és diófélék exportértékének visszaesése volt a legnagyobb, 73,5%-os zuhanással. A kisebb és távolabbi EU-országokkal folytatott kereskedelmet érintette legnagyobb mértékben a visszaesés, míg a nagyobb és közelebbi országokkal folytatott kereskedelmet kevésbé.
A tanulmány szerint azonban néhány szektor ellenállónak bizonyult, különösen a nagyobb uniós gazdaságokba, mint például Németországba és Franciaországba irányuló export tekintetében. A dohány-, vasúti- és repülőgépipar növekedést tapasztalt az EU-országokba irányuló export változatosságának tekintetében.
Egy kormányzati szóvivő elmondta, hogy a kormány “továbbra is dolgozik a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok javításán az EU-val, és azon fog fáradozni, hogy megszüntesse a szükségtelen kereskedelmi akadályokat, de kihangsúlyozta, hogy nem lesz visszatérés az egységes piacra, a vámunióba vagy a munkaerő szabad áramlásához”.
A BBC információi szerint a kormányzati egyeztetéseken az üzleti képviselőket arra kérték, hogy ötletekkel járuljanak hozzá az EU-val való kereskedelmi kapcsolatok “újraélesztéséhez”, különös tekintettel a “gazdasági biztonságra”. Előrelépés várhatóan csak jövőre lesz, amikor az új Európai Bizottság feláll, és az Egyesült Királyság maga is elkészít új ipari és kereskedelmi stratégiákat. Forrás