Azok a családok, ahol mindkét szülő teljes munkaidőben dolgozik a nemzeti létminimumnak megállapított fizetésen, már nem érik el az „elfogadhatónak minősített” életszínvonal szintjét – derült ki egy új kutatásból.
A Child Poverty Action Group (CPAG) tanulmánya megállapította, hogy a megélhetési költségek válsága miatt ezek a családok hetente átlagosan 34 fonttal már kevesebbet visznek haza, mint ami a minimálisan elfogadhatónak mondható életszínvonal biztosításához szükséges. A teljes munkaidőben ugyanezen a béren dolgozó egyedülálló szülőknek még nagyobb nehézségekkel kell szembenézniük – ők heti 107 fonttal keresnek kevesebbet, mint ami az ”elfogadható” életszínvonalhoz kell.
A Loughborough Egyetem tanulmánya azt is kimutatta, hogy a kétgyermekes, albérletben élő, munkanélküli pároknak 353 GBP-vel kellene többet keresniük hetente ahhoz, hogy a minimális szükségleteiket maradéktalanul ki tudják elégíteni. A CPAG elemzése szerint a szárnyaló infláció idején a segélyek inflációnál kisebb mértékben való emelése miatt a családok Nagy-Britanniában nagyon sokan nagyon keményen küzdenek a hétköznapok során.
Arra buzdították tehát Rishi Sunak miniszterelnököt és pénzügyminiszterét, Jeremy Huntot, hogy az inflációval összhangban 10,1 százalékkal emeljék meg a juttatásokat. Alison Garnham, a jótékonysági szervezet vezérigazgatója így nyilatkozott: „A vészvillogók már égnek, a családok bevételeinek reálértéke folyamatosan csökken az utóbbi időben.”
Ms Garnham hozzátette: „Egy újabb csökkentés végzetes lenne. A kormánynak véget kell vetnie az aggodalmaknak és a bizonytalanságnak a küszködő háztartásokban azáltal, hogy a támogatásokat az inflációval megegyezően emelik, és eltörlik a segélyplafont.” A CPAG szerint a tavaly áprilisi infláció alatti emelkedés sok családot sodort bajba, csakúgy, mint a támogatások általános felső határának 2016 óta való befagyasztása.
Dr. Juliet Stone, a Cost of a Child jelentés társszerzője szerint az „éles” gazdasági válság miatt a családok „életszínvonaluk legélesebb romlást élték meg azóta, hogy egy évtizeddel ezelőtt elkezdtük számolni azt hogy egy gyermek felnevelése mennyibe kerül”.
A tanulmány megállapította, hogy a gyermekvállalás költsége eléri a 160 000 fontot párok esetében, és a 200 000 fontot egyedülálló szülők esetében. A gyermekgondozás a dolgozó családok költségeinek egyik fő tétele – egy teljes munkaidőben dolgozó házaspár esetében ez a gyermeknevelés összköltségének körülbelül 60 százalékát teszi ki, szemben a 2012-es körülbelül 40 százalékkal.
Az Universal Creditet kapó vagy adójóváírásban részesülő családok heti 175 GBP összegig jogosultak gyermekgondozási támogatásra egy gyermek után, vagy 300 GBP összegig két vagy több gyermek után. De ezek a határok évek óta be vannak fagyasztva, miközben a gyermekgondozási díjak meredeken emelkedtek.
A brit miniszterelnök állítólag a segélyek és az állami nyugdíjak inflációval összhangban történő emelését fontolgatja, ami valószínűleg mélyebb közkiadáscsökkentést és néhány magasabb adót eredményezne más területeken.
Pénzügyminisztériumi források szerint még nem hoztak végső döntést az ügyben, de nem cáfolták a The Times egyik jelentését, amely szerint elkerülnék a nyugdíjak és támogatások reálértékének csökkentését, és az inflációnál alacsonyabb mértékű emelés ezt eredményezné. Forrás