Az albérletben élők a legfrissebb adatok szerint közel négyszer annyit költenek bevételükből lakhatásra, mint a lakástulajdonosok – ez a brit lakásválság súlyosbodásának legújabb jele. Emberek milliói költik havi fizetésük legalább felét a bérleti díjra a szigetországban, de az országos átlagot nézve is, az albérlők a bérük több mint egyharmadát fizetik ki a landlordnak.
Ez a legújabb elemzés, amely feltárja az Egyesült Királyságot sújtó egyre nagyobb vészhelyzet súlyosságát. A múlt hónapban egy független vizsgálat megállapította, hogy a helyi önkormányzatok többségének nem sikerült megépítenie egyetlen otthont sem az elmúlt öt évben, annak ellenére, hogy 1,2 millió ember van a várólistákon.
A kormány otthonteremtési tervét eközben sokan kritizálták, miután Michael Gove lakásügyi miniszter kijelentette, hogy az évi 300 000 lakás építésére vonatkozó célkitűzés soha nem volt kötelező érvényű. Mindeközben a növekvő bérleti költségek és a házvásárlás egyre növekvő költségei miatt a lakástulajdonossá válás egyre távolabbi perspektívává válik rengeteg ember számára.
A kormány azt állítja, hogy igyekeznek az ingatlanbérléssel kapcsolatos reformok elfogadását felgyorsítani, és már most is milliárdokat költenek lakástámogatásra – de a jótékonysági szervezetek szerint tömeges házépítési programra lenne szükség, valamint korlátozni kell a lakbéremelések mértékét és több támogatást kell nyújtani a leginkább érintettek számára.
A Resolution Foundation szervezet új szakértői elemzése szerint 2021-2022-ben az albérlők jövedelmüknek átlagosan a 34 százalékát költötték lakhatási költségekre, míg a jelzáloghitellel rendelkező lakástulajdonosok mindössze átlagosan a fizetésük 9 százalékát. Cara Pacitti, a szervezet vezető közgazdásza szerint a magánbérlés továbbra is a legdrágább lakhatástípus a lakástulajdonosok költségeinek emelkedése ellenére is.
Aggasztó, hogy a válság frontvonalán dolgozó jótékonysági szervezetek bizonyítékai azt mutatják, hogy a bérlők helyzete gyorsabban romlik, mint ahogy azt a hivatalos statisztikák nyomon követni tudják. A Shelter nevű jótékonysági szervezetnél dolgozó híváskezelők azt mondták a The Independentnek, hogy egyre több olyan eset van, ahol elképesztő mértékben emelték meg a bérleti díjat a főbérlők, volt hogy a korábban fizetett összeget 50 százalékkal is megemelték – miközben az új albérlők kénytelenek licitháborúban részt venni, csak hogy legyen tető a fejük felett.
A Citizens Advice eközben szintén megdöbbentő adatokkal szolgált, 200 százalékos emelkedés volt ugyanis azon emberek számában, akik segítséget kérnek a lakbér nem fizetése miatti kilakoltatások kapcsán, a 2019-es 300-ról az esetek száma 900-ra emelkedett 2023-ban.
A Shelter legutóbbi, a magánbérlők körében végzett negyedéves felmérése szerint a megkérdezettek 33 százaléka (vagyis országos szinten 2,7 millió ember) jövedelmének legalább a felét az albérletre költi. Az év eleji adatok azt is kimutatták, hogy a bérlők 48 százalékának nőttek a lakhatási költségei az elmúlt évben, és 22 százalékuk már nehezen tudja azt kifizetni.
A kormány ígéretet tett még Theresa May kormányfő vezetésével, hogy javítja a bérlők körülményeit az indokolatlan kilakoltatások betiltásával – de most évekkel később a törvény, a Renters Bill még mindig lassan halad át a parlamenten.
A miniszterek azóta csökkentették a helyi önkormányzatok lakhatással kapcsolatos kitűzött céljait, és elvetették a több lakás építését célzó javaslatokat. Azt is kizárták, hogy bármilyen szabályozást vezetnének be arra vonatkozóan, hogy milyen gyorsan emelkedhetnek a bérleti díjak.
Ezzel szemben a kormány olyan intézkedéscsomagot mutatott be a hitellel rendelkezőknek, amely az ő költségeiket segíti. A bankok megállapodtak abban, hogy egyéves türelmi időt írnak elő a visszavételekre, és lehetővé teszik a lakástulajdonosok számára, hogy csökkentsék a kifizetéseiket azáltal, hogy hat hónapra kedvezőbb kamatozású jelzáloghitelre váltanak, vagy meghosszabbítják a jelzáloghitel futamidejét. Forrás