Rishi Sunak azon terveit, hogy jelentősen csökkenti a „táppénzen lévőknek” járó támogatások egyre csak emelkedő költségeit, számos kritika fogadta a mentális egészségügyi szakértők és sok más szakember és szervezet részéről.
A kormányfő szerint „erkölcsi küldetés” a jóléti rendszer megreformálása, és kihangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniában „igazi tragédia”, hogy ennyire magas a gazdaságilag inaktív fiatalok száma. A miniszterelnök javaslati – amelyek többek közt magukban foglalják a támogatások teljes megvonását azoktól a munkavégzésre alkalmas emberektől, akik 12 hónap után sem mennek vissza dolgozni – egyesek szerint a költségcsökkentésről szóltak, hiányzott belőlük az együttérzés, és a fogyatékkal élőkkel szemben indított támadásnak minősülnek.
A Covid óta jelentősen megnőtt a hosszan tartó betegség miatt munkanélküliek száma, és februárban elérte a 2,8 milliót. Nagy-Britannia most 69 milliárd fontot költ a fogyatékkal élő vagy egészségi állapotuk miatt nem dolgozó munkaképes korú emberek támogatására, ami több, mint „a teljes iskolákra szánt költségvetés” – figyelmeztetett Mr. Sunak az egyik legutóbbi beszédében.
Reformterveit ismertetve bejelentette, hogy egyes mentális problémákkal küzdőktől megvonhatják a segélyt, akiknek helyette kezeléseket ajánlanak majd fel. A jótékonysági szervezetek bírálták a javaslatot, mondván, hogy már most is 1,8 millió ember vár mentálhigiénés kezelésre az NHS-nél.
A miniszterelnök olyan terveket is bemutatott, amelyek megfoszthatják a háziorvosokat az orvosi igazolás kiállításának jogától, átadva azt más szakembereknek. A támogatásokkal kapcsolatos csalást pedig adócsalásként kezelnék, amelyekért újabb, és szigorúbb büntetések járnak majd.
Eközben a munkaképesek munkavállalási igényét lezárják, segélyeiket pedig megvonják, ha nem vállalnak el egy rendelkezésre álló munkát sem, amikor az lehetséges volna.
A miniszterelnök a beszédében azt mondta: „Aki nem tesz eleget a feltételeknek, például nem fogad el egy kínálkozó állást sem, annak 12 hónap elteltével a keresetét lezárják, a támogatásait pedig teljesen megvonják.”
A Downing Street szerint negyedmillió ember éldegél több mint egy éve munka nélkül (miközben dolgozhatna), amikor 900 ezer üres pozíció vár betöltésre a gazdaságban. Mr. Sunak azt nyilatkozta, nem akar úgy tenni, mint ha a betegségek sok esetben nem lennének valósak, egyszerűen csak „ambiciózusabb” megközelítést akar az emberek munkába való visszasegítésére. De azt mondta, nem hagyja cserben azt a „sok embert, akiknek a jóléti rendszert tervezték”.
„Nincs semmi jószívűség abban, ha fiatalok egy teljes generációját hagyjuk egyedül ülni a sötétben a képernyőt bámulva, ahogy napról napra csak azt nézik, ahogy az álmaik egyre távolabb sodródnak.” – mondta a miniszterelnök.
A fit-note (orvosi igazolás) rendszer felülvizsgálata során a háziorvosok helyett szakorvosokat és egészségügyi szakembereket bízhatnak meg a továbbiakban azok kiadásával. Az NHS legfrissebb adatai szerint ugyanis tavaly csaknem 11 millió orvosi igazolást állítottak ki, amelyek 94 százalékában szerepelt az, hogy az illető „nem alkalmas a munkavégzésre”.
A reformok értelmében több orvosi bizonyítékra lehet szükség ahhoz, hogy valaki jogosult legyen a personal independence payments (PIP) támogatásokra, amelyek célja, hogy segítsenek az megbirkózni a tartósan fogyatékkal élőknek a felmerülő többletköltségekkel.
A tartós betegség miatt munka nélkül lévők nagy része depresszióban vagy szorongásban szenved, viszont ezek többsége kevésbé súlyos kategóriába tartozó állapot.
Az orvosok azzal vádolták a miniszterelnököt, hogy “ellenséges retorikát fogalmaz meg az orvosi igazolás kultúrájával szemben”, és bírálták az NHS hosszú várólistái miatt, mondván, Sunak úrnak “arra kellene inkább összpontosítania, hogy megszüntesse azt, ami akadályozza a betegeket abban, hogy megkapják a szükséges fizikai és mentális egészségügyi ellátást, ami ténylegesen megakadályozza őket abban, hogy visszamehessenek dolgozni”. Forrás