Az Egyesült Királyság több európai országgal együtt új politikai nyilatkozatot készül aláírni, amelynek célja az illegális bevándorlók elleni fellépés megerősítése és a külföldi állampolgárok kitoloncolásának megkönnyítése. A kezdeményezést Nagy-Britannia, Dánia és Olaszország vezeti, és pénteken jelentik be az Európa Tanács külügyminiszteri találkozóján Moldovában.
A brit kormány szerint a jelenlegi rendszerben túl sok esetben fordul elő, hogy súlyos bűncselekményekkel vádolt vagy elítélt külföldi állampolgárok emberi jogi hivatkozásokkal akadályozzák meg kitoloncolásukat. A tervezett változtatások ezért az Emberi Jogok Európai Egyezményének több pontját is új megközelítésbe helyeznék.
Új értelmezést kaphatnak az emberi jogi szabályok
A tervezet egyik legfontosabb eleme az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3-as és 8-as cikkelyének szigorúbb értelmezése. A 3-as cikkely jelenleg tiltja, hogy bárkit olyan országba küldjenek vissza, ahol kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód veszélye fenyegeti. A brit és több európai kormány azonban úgy véli, hogy a jelenlegi gyakorlat túl szélesen értelmezi ezt a védelmet, így olyan személyek is elkerülhetik a kitoloncolást, akik demokratikus, jogállami országokba térnének vissza.
A 8-as cikkely a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot garantálja. Az új nyilatkozat szerint azonban a súlyos bűncselekményeket elkövető külföldiek családi jogait egyensúlyba kell hozni a közérdekkel és az ország biztonságával. A cél az, hogy a jövőben ne lehessen automatikusan a családi kapcsolatokra hivatkozva megakadályozni a deportálást.
Yvette Cooper: „A rendszert nem lehet kijátszani”
A brit belügyminiszter, Yvette Cooper szerint Európa országainak közösen kell fellépniük az illegális migrációval és a határok kihasználásával szemben. A politikus hangsúlyozta, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye 75 éve védi a demokráciát és a jogállamiságot Európában, ugyanakkor szerinte szükség van egy „józan észre épülő modern megközelítésre”, amely alkalmazkodik a mai kihívásokhoz.
Cooper szerint a cél nem az emberi jogok gyengítése, hanem annak biztosítása, hogy a bevándorlási rendszert ne lehessen visszaélésszerűen használni olyan emberek részéről, akik ellen bűncselekmények miatt eljárás folyik vagy már el is ítélték őket.
A brit főügyész, Richard Hermer szintén támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Úgy fogalmazott: az egyezményt modernizálni kell annak érdekében, hogy az a következő évtizedekben is működőképes maradjon, miközben az országok meg tudják védeni saját határaikat és nemzetbiztonsági érdekeiket.
Emberi jogi szervezetek komoly veszélyre figyelmeztetnek
A tervezett változtatások komoly kritikát váltottak ki emberi jogi szervezetek részéről. A Liberty nevű brit jogvédő szervezet igazgatója, Akiko Hart szerint történelmi jelentőségű és veszélyes fordulatról van szó.
A szervezet attól tart, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének új értelmezése fokozatosan gyengítheti az alapvető jogi védelmeket egész Európában. Hart szerint az egyezmény a mindennapi élet egyik legfontosabb jogi biztosítéka, és annak gyengítése hosszú távon minden állampolgárt érinthet.
A kritikusok szerint különösen aggasztó, hogy a bevándorlási és kitoloncolási ügyekben egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik a bíróságokra. Attól tartanak, hogy a „közérdek” fogalma túl tág értelmezést kaphat, ami visszaélésekhez vezethet.
Európa-szerte keményedik a migrációs politika
Az új brit–európai kezdeményezés jól mutatja, hogy az illegális migráció kérdése továbbra is az egyik legmegosztóbb és legfontosabb politikai téma Európában. Több országban erősödnek azok a pártok és mozgalmak, amelyek szigorúbb határvédelmet és gyorsabb kitoloncolási eljárásokat követelnek.
Keir Starmer brit miniszterelnök kormánya jelenleg erős belpolitikai nyomás alatt áll, miután a Munkáspárt jelentős veszteségeket szenvedett el a legutóbbi helyhatósági választásokon. Elemzők szerint a migrációval kapcsolatos keményebb fellépés részben annak is szól, hogy a kormány próbálja visszaszerezni a választók bizalmát.
Az új nyilatkozat jogilag nem írja felül automatikusan az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ugyanakkor jelentős politikai iránymutatást adhat az európai bíróságoknak és a tagállamoknak a jövőbeni deportálási ügyek kezelésében.