Egyre szokatlanabb formában tiltakoznak az angliai falvak lakói a menedékkérők elhelyezésére vonatkozó kormányzati tervek ellen. A suffolki Barnham lakosai egy jelképes népszavazáson arról döntöttek, támogatják-e, hogy településük kiváljon az Egyesült Királyságból, és a koronafüggőségi státuszhoz hasonló különleges jogállást kapjon. A szavazáson részt vevők 94 százaléka igennel voksolt, miután kiderült, hogy a közeli RAF Barnham egykori katonai bázisán 931 menedékkérőt helyezhetnek el.

A lakosok elsöprő többsége a kiválás mellett szavazott
A szombaton, a barnhami faluházban megtartott jelképes referendumon azt kérdezték a helyiektől, támogatják-e azt a petíciót, amely a település koronafüggőségi státuszának megszerzését szorgalmazza. A 257 leadott szavazatból 240 támogatta a kezdeményezést, 16-an ellene voksoltak, egy szavazólapot pedig érvénytelennek nyilvánítottak. Ez azt jelenti, hogy a résztvevők 94 százaléka a javaslat mellett állt ki.
Barnhamnek összesen 584 lakosa van, közülük a becslések szerint 400–500 ember volt jogosult részt venni a szavazáson. A referendum azonban kizárólag tiltakozó, politikai jellegű kezdeményezés volt, így semmilyen jogi következménnyel nem jár, és önmagában nem változtatja meg a település Egyesült Királyságon belüli jogállását.
A kezdeményezés közvetlen kiváltó oka az a kormányzati terv, amely szerint a közeli RAF Barnham egykori katonai létesítményében 931 menedékkérőt szállásolhatnak el. A tervek eredetileg még 1256 férfi elhelyezéséről szóltak, a számot azonban később 931-re csökkentették.
Jerseyhez és Guernseyhez hasonló státuszt szeretnének
A kezdeményezést a Barnham Residents’ Association nevű helyi lakossági szervezet indította el, amely október 26-án alakult meg. John Bauer, a helyi egyházközségi tanács elnöke korábban elmondta, hogy nem egyszerűen a függetlenség kikiáltása a céljuk, hanem egy olyan különleges jogállás elérése, amelyhez hasonlóval Jersey, Guernsey vagy a Man-sziget is rendelkezik.
Ezek a területek a brit koronához tartozó koronafüggőségek, saját kormányzati és jogrendszerrel, és nem részei az Egyesült Királyságnak. A barnhami elképzelés szerint a település megtartaná a koronához való hűségét, miközben kikerülne a brit belügyminisztérium, vagyis a Home Office fennhatósága alól.
Bauer a pozitív eredmény után úgy fogalmazott, hogy Barnhamet „bailiwickként” – vagyis egy különleges közigazgatási területként – szeretnék meghatározni. A helyi vezető szerint a kezdeményezés elsősorban azt hivatott kifejezni, mennyire elégedetlenek a lakosok azzal, ahogyan a kormány és a belügyminisztérium kezeli az ügyet.
Azt is kifogásolta, hogy a falubeliek érzése szerint nem kérik ki megfelelően a véleményüket, és a döntéshozók egyszerűen figyelmen kívül hagyják az aggodalmaikat. Szerinte egy 584 lakosú település életét alapjaiban változtathatja meg, ha a közelben több mint 900 menedékkérőt helyeznek el, függetlenül attól, hogy az eredetileg tervezett 1256 fős létszámot később csökkentették.
A tiltakozás politikai ügy lett
A barnhami szavazás nem előzmény nélküli. Szeptemberben az oxfordshire-i Piddington lakói is hasonló, jelképes népszavazást tartottak, miután a kormány bejelentette, hogy egy közeli, korábban katonai célokra használt bázison 1256 férfi menedékkérőt helyeznének el.
A piddingtoni lakosok szintén a brit államtól való elszakadás mellett voksoltak, a kezdeményezés azonban ott sem járt jogi következményekkel. A közösségek tiltakozása ellenére Angela Rayner közösségekért felelős miniszter teljes tervezési engedélyt adott a Bicester közelében található egykori védelmi minisztériumi létesítmény menedékkérők elhelyezésére történő felhasználására.
A barnhami ügybe a Konzervatív Párt vezetője, Kemi Badenoch is bekapcsolódott, aki nyilvánosan támogatásáról biztosította a tiltakozókat. Azt mondta, hogy a párt az ott élők oldalán áll, ugyanakkor szerinte nem a menedékkérők különböző települések közötti elosztása jelenti a megoldást, hanem az, hogy meg kell állítani a La Manche csatornán keresztül érkező kishajókat.
Badenoch arra is figyelmeztetett, hogy egyre több, dokumentumok nélkül érkező fiatal férfit helyeznek el falvak közelében működő menekültügyi központokban. Piddingtont példaként említette, és azt állította, hogy a környék női lakosságának arányához képest különösen nagy férficsoport elhelyezése nem megfelelő megoldás.
Új zászlót is kapott a falu
A referendum eredményének kihirdetése után a helyiek egy új zászlót is bemutattak, amelyen egy kőforgó madár látható Suffolkra jellemző kék háttér előtt. A szimbolikus zászlónak az „Andy Barnham” nevet adták, és a kezdeményezés támogatói a közösségi összefogás jelképeként tekintenek rá.
Helen Beck, a Barnham Residents’ Association elnöke meghatónak nevezte, ahogyan a helyiek összefogtak a szavazás megszervezése és lebonyolítása érdekében. Köszönetet mondott azoknak, akik a szavazóhelyiségben segítettek, részt vettek a szavazatok összeszámolásában, vagy más módon támogatták a kezdeményezést.
A RAF Barnham területének jövőjéről ugyanakkor még nem született végleges döntés. A helyiek szavazása tehát egyelőre inkább erőteljes politikai üzenet, mintsem valódi elszakadási folyamat, de jól mutatja, milyen indulatokat válthat ki a menedékkérők elhelyezésének kérdése egy-egy kisebb angliai közösségben. Forrás





