Egészen szokatlan módon tiltakozik egy apró oxfordshire-i falu a brit kormány menekültügyi terve ellen: Piddington lakói egy szimbolikus népszavazáson arról döntöttek, hogy „függetlenné válnak” az Egyesült Királyságtól. A körülbelül 350–360 lakosú településen azért szervezték meg a voksolást, mert a kormány egy közeli egykori katonai létesítményben akár 1256 férfi menedékkérőt helyezne el.
A szavazás eredménye rendkívül egyértelmű lett: a leadott 312 voksból 285 támogatta a „függetlenséget”, 26-an ellene szavaztak, egy szavazólapot pedig érvénytelennek minősítettek. A részvétel csaknem 92 százalékos volt, így a falu vezetői szerint a voksolás komoly üzenetet küldött nemcsak a brit kormánynak, hanem az egész országnak.
A szavazás azonban nem jelent valódi elszakadást Nagy-Britanniától, és Piddington sem válik hivatalosan önálló állammá. Nincs olyan jogi eljárás, amely lehetővé tenné, hogy egy angliai falu egyoldalúan kilépjen az Egyesült Királyságból, ezért az egész kezdeményezés elsősorban látványos politikai és közösségi tiltakozás.
1256 menedékkérőt helyeznének el a közelben
A vita középpontjában a MoD Bicester egykori katonai területe áll, amely Piddington közelében található. A brit kormány azt tervezi, hogy a jelenleg kihasználatlan katonai létesítményt használja menedékkérők elhelyezésére, miközben a kormány érvelése szerint egy ilyen, önállóan működtethető helyszín kisebb terhet jelenthet a környező településeknek, mint a szállodák használata.
A helyiek egy része azonban attól tart, hogy egy több mint 1200 fős új lakosság alapvetően megváltoztatná a mindössze néhány száz lakosú település életét. A tiltakozók biztonsági, közösségi és ingatlanpiaci következmények miatt is aggódnak, és azt kifogásolják, hogy szerintük a döntés megszületése előtt nem kaptak megfelelő lehetőséget arra, hogy beleszóljanak a folyamatba.
A helyi vita már korábban is komoly indulatokat váltott ki, és a falu női lakói közül 133-an nyílt levelet küldtek a brit parlament női képviselőinek. A levélben azt állították, hogy biztonságuk és mindennapi életük kerülhet veszélybe, miközben több helyi lakos arról beszélt, hogy a tervezett létszám a település jelenlegi méretéhez képest aránytalanul nagy lenne. Ezek a félelmek a helyiek állításai, és nem jelentik azt, hogy a menedékkérők automatikusan biztonsági kockázatot jelentenének.
„Principality of Piddington” születhet
A helyiek a szavazás után nem is próbálták elrejteni, hogy a kezdeményezés részben provokáció és figyelemfelkeltő akció. A falu határán már megjelent a „Principality of Piddington”, vagyis a „Piddingtoni Hercegség” felirat, miközben a közösségi vezetők arról beszélnek, hogy akár saját vezetőket is választhatnának, ha a kormány nem veszi komolyan az üzenetüket.
Joe Marshall helyi plébániatanácsi képviselő szerint a „függetlenséget” többféleképpen is lehetne továbbjátszani, akár saját vezetők, bélyeg vagy szimbolikus állampolgársági igazolvány létrehozásával. Hangsúlyozta, hogy a cél elsősorban az, hogy más brit közösségeket is arra ösztönözzenek, amelyek hasonlóan ellenzik a környékükre tervezett menedékkérő-szállásokat.
A falu vezetői a voksolás napját szintén szimbolikus jelentéssel ruházták fel, mivel az esemény egybeesett a brit légicsata, a Battle of Britain évfordulójával. Tim McNally plébániatanácsi elnök úgy fogalmazott, hogy számukra ez lett a „Battle for Britain”, vagyis a „harc Nagy-Britanniáért”, és a szavazás szerinte annak bizonyítéka, hogy a helyiek demokratikus eszközökkel próbálják hallatni a hangjukat.
A brit kormány nem akar visszalépni
A kormány álláspontja szerint az országban egyenletesebben kell megosztani a menedékkérők elhelyezésével járó terheket. Lisa Nandy kulturális miniszter azt mondta, hogy nem tartaná igazságosnak, ha továbbra is főként a szegényebb közösségekre hárulna a menedékkérők elhelyezése, miközben ezekben a térségekben már most is jelentős mennyiségű ideiglenes szállást használnak.
A kormány szerint a menedékjogi rendszerben felhalmozódott hatalmas ügyhátralék miatt szükség van új szálláshelyekre, miközben igyekeznek felgyorsítani a kérelmek feldolgozását. A Home Office azt is hangsúlyozza, hogy a korábbi szállodai elhelyezések felszámolásával több mint egymilliárd fontot takarítanak meg az adófizetők számára, és az egykori katonai területeket azért is választják, mert ezek önállóbb módon működtethetők, így csökkenthető a helyi közösségekre gyakorolt hatás.
A kormány ugyanakkor az úgynevezett Urgent Crown Development Process alkalmazását tervezi, amely lehetővé teheti, hogy Shabana Mahmood belügyminiszter megkerülje a helyi tervezési hatóságokat. Ez tovább növelte a helyiek elégedetlenségét, akik szerint egy ekkora változásnál nagyobb beleszólást kellene kapniuk a döntésbe.
Egyelőre a függetlenség csak jelképes
Piddington tehát hivatalosan továbbra is Nagy-Britannia része marad, a szavazás pedig önmagában semmilyen jogi változást nem eredményez. A 285–26-os eredmény azonban jól mutatja, milyen erős helyi ellenállást váltott ki a kormány terve egy olyan közösségben, amelynek lakossága mindössze néhány száz fő.
A következő időszakban ezért az lesz a kérdés, hogy a brit kormány mennyire tudja kezelni a helyiek kifogásait, miközben továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az ország minden részének részt kell vennie a menedékkérők elhelyezésében. A Piddingtonban rendezett szimbolikus referendum valószínűleg nem változtatja meg önmagában a kormány döntését, de országos figyelmet irányított arra a vitára, hogy hol és milyen feltételek mellett helyezzék el a brit menedékkérőket.