Soha nem látott mértékben lassul a brit háztartások életszínvonalának növekedése: családok milliói dolgoznak egyre többet, miközben jövedelmük stagnál, és egyre nehezebben birkóznak meg a megélhetési költségekkel – figyelmeztet egy friss elemzés.
A Resolution Foundation agytröszt kutatása szerint az alacsonyabb jövedelmű családoknak 137 évre lenne szükségük, hogy elérjék az életszínvonal megduplázódását – azt, ami korábban 40 évente megvalósult. A jelentés szerint a jelenség hátterében a lassuló gazdasági növekedés áll, amelynek következtében az emberek „keményebben dolgoznak, de jövedelmük mégsem növekszik”.
Megtorpant jövedelemnövekedés
A kutatás rávilágít:
az 1960-as évektől a 2000-es évek közepéig a munkaképes korú családok elkölthető jövedelme évi átlag 1,8 százalékkal nőtt,
azóta azonban ez 0,5 százalékra lassult,
a legszegényebb háztartásoknál pedig egyes időszakokban csökkenést is mértek.
Ezzel párhuzamosan drámaian nőtt az úgynevezett dolgozói szegénység: ma már a szegénységben élő háztartások 55 százalékában van legalább egy dolgozó, szemben az 1990-es évek közepének 38 százalékával.
„A munka már nem garancia a felemelkedésre”
Ruth Curtice, a Resolution Foundation vezérigazgatója szerint:
„Az ország alsó jövedelmi felében élő 13 millió munkaképes korú családért versengenek a politikusok, mégis azt látjuk, hogy a keményebb munka ellenére az elkölthető jövedelmük stagnál. A fizetésemelések elmaradnak, a költségek nőnek, miközben egyre nagyobb terhet jelent az egészségügyi és gondozási szükségletek kezelése.”
Hozzátette: a jövedelmek megtorpanása miatt sok család számára elérhetetlenné vált a lakásvásárlás, és a munka többé nem biztos kiút a szegénységből.
Politikai kockázat és reformjavaslatok
A kutatás a Unsung Britain című új könyv része, amely arra figyelmeztet: ha a kormányok nem kezelik az alacsonyabb jövedelmű családok helyzetét, az további politikai felforduláshoz vezethet.
A Resolution Foundation egyik fő javaslata a „igazságtalan” önkormányzati adórendszer (council tax) reformja. Az elemzés szerint a legszegényebb háztartások arányaiban négyszer annyit fizetnek, mint a leggazdagabbak. Emellett az életszínvonal javítását a kormányzati politika középpontjába kellene állítani, célzott intézkedésekkel – például energiaköltség-kedvezményekkel és olcsóbb buszbérletekkel.
A kormány szerint javulás látható
Keir Starmer miniszterelnök korábban kijelentette: a megélhetési költségek csökkentése kormánya egyik fő prioritása. Januárban így fogalmazott:
„Ez a munkáspárti kormány az Önök oldalán áll, és mindent megtesz, hogy enyhítse a megélhetési költségeket és jobbá tegye az életet. 2026-ban a most meghozott döntések nyomán egyre többen érezhetik majd a pozitív változást.”
Ennek ellenére a kormány népszerűsége csökken, részben a politikai viták, részben a magas megélhetési költségek miatt. A legfrissebb YouGov-felmérés szerint a lakosság 54 százaléka az gazdaságot tartja a legfontosabb kérdésnek, megelőzve a bevándorlást (50%) és az egészségügyet (32%).
A brit pénzügyminisztérium (HM Treasury) szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta:
„Az életszínvonal ma magasabb, mint az előző parlamenti ciklusban volt, és a reálbérek az új kormány első évében gyorsabban nőttek, mint az előző kormány teljes első évtizedében.”
A tárca szerint a költségvetésben tett lépések – többek között £150-os energiaköltség-kedvezmény, vasúti jegyárbefagyasztás, receptdíj-befagyasztás, a minimálbér és megélhetési bér emelése, valamint a kétgyermekes támogatási plafon eltörlése – akár 450 ezer gyermeket is kiemelhet a szegénységből a ciklus végéig.
A jelentés azonban egyértelműen figyelmeztet: a jelenlegi trendek mellett a brit társadalom jelentős része úgy érzi, egyre többet dolgozik egyre kevesebbért – és ez hosszú távon komoly gazdasági és politikai következményekkel járhat. Forrás