Csak 2021 végéig minden Nagy-Britanniában élőnek több, mint 200 fonttal kellett többet költenie élelmiszerre a Brexit miatt 1

A Brexit csak a magasabb élelmiszerszámlákat figyelembe véve is több mint 5,8 milliárd fontjába került a Nagy-Britanniában élő háztartásoknak – derült ki egy új kutatásból, amely a megemelkedett inflációt Nagy-Britannia EU-ból való kilépésével hozza összefüggésbe.

Csak 2021 végéig minden Nagy-Britanniában élőnek több, mint 200 fonttal kellett többet költenie élelmiszerre a Brexit miatt 3

A Center for Economic Performance (CEP) tanulmánya szerint a blokkból való kilépés átlagosan 210 fonttal növelte a Nagy-Britanniában élők élelmiszerköltségeit csak a 2021 végéig tartó két év során. A London School of Economics szakértői szerint elemzésük megerősítette, hogy a Brexit önmagában 6 százalékkal növelte az Egyesült Királyság élelmiszerárait.

Richard Davies, a Bristoli Egyetem professzora és a tanulmány társszerzője szerint a Brexit nem vámjellegű kereskedelmi akadályai is kulcsfontosságú szerepet játszanak az elmúlt 40 év legmagasabb inflációs rátájának kialakulásában.

„Az EU-ból való kilépéskor az Egyesült Királyság egy mély kereskedelmi kapcsolatot cserélt le, amely kevés akadályt jelentett a kereskedelmet illetően, olyanra, ahol az ellenőrzések, nyomtatványok és egyéb lépések széles skálája szükséges ahhoz, hogy az áruk átlépjék a határt.” – mondta.

„A cégeknek magasabb költségekkel kellett szembenézniük, és ezek nagy részét a fogyasztókra hárították. A 2021 végéig tartó két év alatt a Brexit összességében körülbelül 6 százalékkal növelte az élelmiszerárakat.” – tette hozzá Davis professzor.

A CEP tanulmánya azt is megállapította, hogy mivel az alacsony jövedelmű háztartások jövedelmük nagyobb részét költik élelmiszerre, mint a tehetősebb családok, a Brexit okozta áremelkedések arányosan nagyobb negatív hatással voltak a legszegényebbekre a szigetországban.

A Brexit a háztartások legszegényebb 10 százalékának megélhetési költségeit 1,1 százalékkal emelte – míg a felső 10 százalék számára az okozott megélhetési költség növekedés csak 0,7 százalékos volt.

A közgazdászok szerint a vámellenőrzések, a származási szabályok, valamint az állatokra és növényekre vonatkozó egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) papírmunka hatalmas terhe jelentősen károsította a brit élelmiszeripart, és felemelte az árakat. Az egyesült királyságbeli importőrök és az uniós exportőrök is magasabb költségekkel szembesültek ezen új akadályok miatt. A CEP jelentése szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy ezeknek a költségeknek 50-88 százalékát a fogyasztókra hárították.

Rishi Sunak elutasított minden, a Brexit utáni uniós szabályokhoz való igazodást a bürokrácia csökkentése érdekében, annak ellenére, hogy egyre többen új megközelítésre szólították fel. A hét elején a Tony Blair Institute kijelentette, hogy a miniszterelnöknek bele kellene egyeznie az EU egységes árupiacának egyes részleteihez való alkalmazkodásba, sőt fontolóra kell vennie a Brüsszellel már megkötött Brexit-kereskedelmi megállapodás „újragondolását”.

Huw Pill, a Bank of England vezető közgazdásza pedig nemrégiben szintén azt nyilatkozta, hogy a Brexit részben okolható az Egyesült Királyság magas inflációjáért. Arra a kérdésre, hogy a Brexit milyen tágabb hatással van a gazdasági gondokra, a Bank of England közgazdásza hozzátette: „A Brexit szerepet játszik benne, de nem hiszem, hogy az összes probléma innen ered, valószínűleg csak egy része a történetnek. De véleményem szerint volt rájuk hatása.”     Forrás

(Visited 1 times, 1 visits today)
Megosztás