A kampányában az utóbbi időben a legtöbbet emlegetett szlogenje Theresa May-nek az volt, hogy „kilépünk az Unióból, de nem hagyjuk ott Európát”. Ez nagyon nyugtatóan hangzik, azt sugallja, hogy bár már az EU-n kívül, de továbbra is jó viszonyba leszünk eddigi partnereinkkel a kontinensen, és együttműködünk velük olyan fontos kérdésekben, mint a terrorizmusellenes harc, vagy a migráció.
Azt is képzelhetnénk, hogy ez azt jelenti, végig jóindulattal állunk egymáshoz, és nem hangsúlyozzuk majd a sok nehézséget, amivel a tárgyalások során találkozunk, miközben próbálunk megállapodásra jutni. Valamint az is lejön ebből, hogy nem táplálunk ellenszenvet sem összességében a tagállamok, sem kifejezetten Németország iránt.
Azonban a brit miniszterelnök múlt szerdai kirohanása teljesen más színt fest a dologról. Úgy tűnik, az európai tárgyalófelek, különösen a „brüsszeli bürokraták”, mostantól az ellenségeink. Megpróbálják befolyásolni a brit választásokat, mint az oroszok tették az amerikain, nem hajlandók elfogadni a brit feltételeket. Míg a szabad és demokratikus Britannia vezetője ragaszkodik hozzá, hogy a tárgyalások végig titkosak legyenek, és ne szivárogjon ki semmi, addig az EU ragaszkodik az átláthatósághoz, és a köz bevonásához. Valamint a Downing Streeten hallott kijelentései éles ellentétben vannak azon kijelentésével, miszerint „szeretné, ha az EU sikeres lenne”.
A beszédei, valamint az általa értelmezett brit jogokhoz való kitartó ragaszkodás azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a tárgyalások kudarcba fognak fulladni. Angela Merkel például egyértelműen a miniszterelnök ellenszenvének egyik fő célpontja, miután megfogalmazta, hogy a briteknek van néhány „illúziója”.
A brit követelések egyre csak növelték a frusztrációt, míg végül az Unió sok kérdésben a vártnál sokkal jobban bekeményített. Egy erős, stabil kormány (a kampányának fő ígérete) ennél a pontnál visszalépne, és nem folytatná az ilyen romboló hatású konfrontációt. Ugyanis belátná, hogy nem fogja szolgálni az ország érdekeit, ha a csatorna két oldalán teherautók ezrei torlódnak majd, mert nem sikerült megegyezni sem a kereskedelmi, sem a határvédelmi kérdésekben időben. Vagy az sem, ha kilépünk az Europolból, mivel ragaszkodunk hozzá, hogy mi vegyük át az irányítást a saját határaink felett, de cserébe nemzetközi bűnszervezetek és terroristák vígan működnek a határainkon kívül és belül is tovább.
Mindezek mellett kormányzati források szerint Trumphoz hasonlóan May is folytatni akarja a szíriai műveleteket, annak ellenére, hogy kilép a közös akcióból, amin már 40 éve dolgoznak az illetékesek – Britannia katonai operációi mindig akkor működtek sikeresen, amikor a franciákkal és németekkel együtt hajtották végre őket. Esélyes, hogy ahogyan egyre kevesebbet találkozunk a többi uniós külügyminiszterrel ezügyben, annál inkább Washington stratégiájára fogunk hagyatkozni, és tőlük várjuk a majd az irányítást.
May részben azért hozatta előre a választást, mert rájött, hogy az 50. cikkely életbe léptetésével vége a „költségek nélküli kilépés” illúziójának, és egy hosszadalmas, bonyolult, aktáról aktára haladós tárgyalási procedúra kezdődik, miközben elutasítanak olyan ajánlatokat, mint hogy maradjunk az egységes piac részei, vagy legyen még egy végső népszavazás a kérdésről. Így jobbnak látja, ha gyorsan bebiztosít magának egy nagyobb parlamenti többséget, mielőtt a közvélemény rájön lassan a valódi költségeire és bonyolultságára.
A brit miniszterelnök nem kifejezetten gyakorlott a nemzetközi tárgyalásokban. A múltkori vacsora az EU delegációval finoman szólva sem alakult valami jól. Az EU vezetőket igencsak felháborította, ahogyan May megpróbálta kimazsolázni a tárgyalási feltételek azon elemeit ami megfelel a konzervatívok érdekeinek. A tárgyalások sikere, ahogy azt May is mondta korábban, létfontosságú a britek jövője szempontjából (de ugyanakkor az EU-nak is legalább ugyanennyire fontos). Ha a miniszterelnök tisztában van ezzel, és a britek és az EU közti jó kapcsolat megőrzésének fontosságával, akkor elég sok jel arra utal, hogy valamit nem épp úgy csinál, ahogy kellene, vagy valami olyan taktikát alkalmaz, amiről még soha senki sem hallott. Forrás Hirdetőknek: info@hungliaonline.com