A kiskereskedők arra figyelmeztettek, hogy a brit kormánynak azon terve, hogy az alapvető élelmiszerek árára egy az energiaszámlákhoz hasonló árplafont vezetnek be, nem segít leküzdeni a megélhetési költségek növekedését.
A British Retail Consortium (BRC) szerint az intézkedések egy cseppet sem segítenek a probléma megoldásában, és meghiúsíthatják az infláció csökkentésére irányuló erőfeszítéseket. A nagyobb kiskereskedőkkel kötött önkéntes megállapodás az alapvető élelmiszerek, például a kenyér és a tej árának csökkentését eredményezhetné a tervek szerint.
Azonban ahogyan ezt már több forrás is hangsúlyozta, az árplafon nem lenne kötelező jellegű és a kiskereskedők maguk dönthetnék el, mely termékekre vezetnék be. Az élelmiszerárak 19,1%-kal emelkedtek az idén áprilisig tartó egy év folyamán, ami 45 év óta a második legmagasabb érték. A Daily Telegraph által elsőként beharangozott ötlet az alapvető élelmiszerek árkorlátozásáról vagy befagyasztásáról állítólag még a kezdeti szakaszában van.
Kétséges azonban, hogy az árplafon milyen hatással lenne a gazdaságra, és mindeközben a rendszert a kiskereskedők és az ellenzéki képviselők is bírálták. Jonathan Ashworth, a Munkáspárt árnyékmunka- és nyugdíjügyi minisztere a terveket Edward Heath konzervatív miniszterelnök által az 1970-es években bevezetett árszabályozáshoz hasonlította.
A BRC, a több mint 200 kiskereskedőt képviselő kereskedelmi szövetség azt mondta, hogy a kormánynak jobban kellene összpontosítania a bürokrácia csökkentésére, hogy „az árakat ezáltal tartsák a lehető legalacsonyabb szinten”, ahelyett, hogy „az 1970-es évekhez hasonló árszabályozást hoznak létre”.
„Ez összességében semmit sem változtatna az árakon” – mondta Andrew Opie, a BRC élelmiszer- és fenntarthatósági igazgatója. „A magas élelmiszerárak az energia-, szállítás- és munkaerőköltségek ugrásszerű növekedésének, valamint az élelmiszergyártóknak és gazdálkodóknak fizetett magasabb árak közvetlen következményei” – tette hozzá.
„Ahogy a nyersanyagárak csökkennek, az inflációt magasan tartó költségek nagy része a kormánytól érkező új zavaros szabályokból fakad.”
Steve Barclay egészségügyi miniszter azt mondta a BBC One Sunday with Laura Kuenssberg című műsorában, hogy a politika „nem a kényszerről szól „. „A kormány konstruktívan együttműködik a szupermarketekkel abban, hogy hogyan kezeljük az élelmiszerinflációval és a megélhetési költségekkel kapcsolatos nagyon is valós aggodalmakat, és mindezt oly módon, hogy a beszállítókra gyakorolt hatást is nagyon figyelembe vegyük” – mondta.
Az infláció a legfrissebb adatok szerint 8,7% volt az áprilisig tartó egy évben, az élelmiszerárak 19,1%-kal emelkedtek ugyanebben a 12 hónapos időszakban, ami 45 év óta a második legmagasabb érték. Az élelmiszerek árának továbbra is meredek emelkedése azt jelentette, hogy az infláció nem esett vissza annyival, mint ahogy azt sokan előre jelezték. Forrás