A The People’s Challenge jogi eljárást indított a kormány ellen annak érdekében, hogy annak a parlament hozzájárulását kelljen kérnie az 50. cikkely beindításához.
Az eljárással máris nagy sikereket könyvelhetnek el a legfelsőbb bírósági meghallgatáson. Egy vezető bíró ugyanis arra kötelezte a kormányt, hogy mutassa be, milyen „titkos” megállapodás mondja ki azt, hogy a parlamentnek nem szükséges beleszólnia abba, mikor indítják el az 50. cikkelyt. Ez a döntés már most óriási győzelmet jelent a Brexit ellen voksolók számára, ugyanis, mostantól kezdenek csak igazán kiéleződni a Brexit körüli jogi viták.
Cranston legfelsőbb bíró ítélete szerint, a kormánynak nyilvánosságra kell hoznia a titkosított jogi megállapodásait arra vonatkozóan, hogy miért lehet az 50. cikkelyt elindítani a parlament hozzájárulása nélkül. Mivel a parlamenti képviselők nagyobb része az EU-ban való maradás mellett van, néhány Brexit ellenes kampányoló abban bízik, hogy így elhalasztódik vagy teljesen el is marad a Brexit.
A nyilvánosságra hozott dokumentumoknak köszönhetően most majd mindenki megtudhatja, hogy a kormány hogyan próbálja távol tartani a parlamentet.
A dokumentumokban az áll, hogy a kormány jogászai szerint „alkotmányosan megengedhetetlen”, hogy a regionális parlamenteknek vagy éppen Westminsternek hatalmában állna eldönteni, mikor indítsák el az 50. cikkelyt. A kormány jogászai szerint, ez egy olyan többrétű döntés, amelynek meghozatalára egyes politikusok alkalmasak, mások pedig nem.
A People’s Challenge azzal érvelt a bíróságon, hogy „az Egyesült Királyság alkotmányos berendezkedése szerint, csakis a parlament dönt törvényesen az EU elhagyása mellett, és David Davis csakis akkor értesítheti erről a döntésről az Európai Bizottságot, ha erre a parlament által hozott törvény hatalmazza fel.”
John Halford, aki a People’s Challenge-et képviselő Bindbamns jogi cég ügyvédje, azt mondta, hogy bírósági végzés reflektorfénybe helyezi a kormány titkos okait arra vonatkozóan, miért gondolja azt, hogy egyedül megvalósíthatja a Brexitet mindenféle parlamenti ellenőrzés nélkül.
„Azok, akik eddig bizonytalanok voltak azzal kapcsolatban, miért kell a kormánynak titokban tartania az indokait, most nagyon meg fognak lepődni a dokumentumok tartalmát illetően, amelyek beadványokat is tartalmaznak, arra vonatkozóan, hogy a Brexit kérdésébe sem a skót, sem pedig az észak-ír decentralizált parlament nem szólhat bele, és hogy a parlamentnek egyáltalán nincs semmilyen hatalma az egyezmények megkötésében, ill. felbontásában, ill. hogy az egyénektől elvehetik a parlament által felruházott alapvető jogaikat, ha a kormány felbontja azt a megállapodást, amelyen ezek alapulnak.
Rengeteg jogi eljárás vette kezdetét a Brexit ellen. Ráadásul, Észak-írországban, különböző beállítottságú politikusok koalíciója szintén előkészít egy ügyet, amelyben azért érvelnek, hogy az észak-írországi parlamentnek is jóvá kell hagynia az EU elhagyásával kapcsolatos terveket, mivel, azok akár káros hatással is lehetnek Észak-írországra.
Észak-Írország közös határral rendelkezik egy másik EU-s tagállammal (az Ír Köztársasággal), és egyelőre még nem tudni, hogy felállítanak-e egy fizikai határt is útlevélellenőrzéssel. Annyi bizonyos, hogy komoly aggályok vannak afelől, hogy ez az egész hatással lehet a békefolyamatokra. Ezt az ügyet idén ősszel hallgatja meg a bíróság. Forrás: independent
- Így értesülhetszfriss híreinkről azonnal
- Csatlakozz a legjobbangliai magyar facebook csoporthoz
- Kövesd aHunglia facebook oldalát