A magas kamatlábak miatt az elmúlt évben több mint 2 billió fonttal csökkent a háztartások összes vagyona Nagy-Britanniában – ez a legnagyobb zuhanás a második világháború óta – figyelmeztetett nemrégiben egy szakértőkből álló csoport.
A Bank of England 2021 vége óta gyorsan és folyamatosan emelgeti a banki alapkamatot az infláció leküzdésére és a Liz Truss kormány katasztrofális miniköltségvetése után a rend helyreállítására. Az emelkedő alapkamat hatására megugrottak a jelzáloghitelek, csökkentek a lakásárak, és zuhantak az állam- és vállalati kötvények árfolyama.
Amellett, hogy a megugrott hiteltörlesztők és a csökkenő ingatlanárak komoly fejfájást okoznak a lakástulajdonosoknak, a csökkenő kötvényárak csökkentették a nyugdíjvagyon mért értékét, amely általában a háztartások legnagyobb vagyonforrása Nagy-Britanniában. A Resolution Foundation egyik új elemzése szerint a háztartások teljes vagyona a nemzeti jövedelem 650 százalékára esett vissza 2023 elején – ez 2100 milliárd fontnyi csökkenést jelent az elmúlt év folyamán, és ezzel ez a legnagyobb csökkenés a GDP-hez mérten a II. világháború utáni időszakban.
A Bank of England alapkamatja jelenleg 5 százalékon áll, de további kamatemelések várhatók, az előrejelzések szerint az alapkamat jövőre akár 7 százalékra is emelkedhet az infláció megfékezésére tett lépések részeként. A Munkáspárt azzal vádolta meg Rishi Sunakot és pénzügyminiszterét, Jeremy Huntot, hogy nem tettek eleget a probléma enyhítéséért, így a hitelezők átlagos kétéves fix kamatozású jelzáloghitel opciói mostanra már közel 7 százalékon vannak.
A lakáshitellel rendelkezőket arra figyelmeztették, hogy készüljenek fel a rendelkezésre álló jövedelmük „jelentős” csökkenésére, miután a Bank of England szerint 2026-ra 1 millió hitellel rendelkezőnek havi 500 fonttal fognak nőni a hiteltörlesztői. A Resolution Foundation szerint azonban az emelkedő kamatlábaknak vannak „nyertesei is” a fiatalabb nemzedékek körében, beleértve az első ingatlanjukat vásárlókat és a nyugdíjmegtakarítással rendelkezőket.
Az emelkedő lakásárak nagyrészt az idősebb generációknak kedveztek, míg sok fiatalt teljesen kizártak a lakáspiacról. A jelentés azt vizsgálta, hogy a magasabb ráták mit jelenthetnek az életszínvonal és a vagyonfelhalmozás szempontjából a jövőben.
A tartósan magasabb kamatoknak két kulcsfontosságú hosszú távú hatása lehet: a lakásárak csökkenése és a nyugdíjmegtakarítások megtérülésének emelkedése révén némileg könnyebbé válik a tisztességes nyugdíjas életszínvonal elérése. Bár az emelkedő kamatlábak megnehezítik a lakáshitellel rendelkezők dolgát – és rövid távon elveszik a lehetőséget néhány, az első ingatlanját megvenni próbáló személytől –, a lakásárak csökkenése hosszabb távon kedvezhet azoknak a fiataloknak, akik azt tervezik, hogy az elkövetkező években ingatlant fognak venni.
Csökkenhet emellett az első ingatlanjukat vásárlók számára az önrész mértéke. Az 1990-es évek közepén egy tipikus fiatal, első ingatlanját vásárlónak/párnak körülbelül nyolc évébe telt, hogy egy 10 százalékos önrészt összespóroljon egy átlagos első lakás esetében. Ez a szám mostanra átlagosan 14 évre emelkedett, de várhatóan 10 év körülre visszaeshet, legalábbis a tanulmány szerint.
Míg az emelkedő kamatlábak növelik a lakáshitel visszafizetésének költségeit, az elemzés szerint ezt bőven ellensúlyozhatja a lakásvásárláshoz szükséges kisebb mennyiségű hitelfelvétel, ami csökkenti az új vásárlók teljes futamidőre szóló költségét.
A nyugdíjakat boncolgatva a szakértők azt mondták, hogy a járvány előtti világban egy átlagos munkavállalónak évente körülbelül 5000 fontot kellene megtakarítania ahhoz, hogy nyugdíjba vonulása előtti jövedelmének a kétharmadának megfelelő jövedelmet érjen el.
Magasabb kamatlábak mellett azonban ugyanannak a dolgozónak körülbelül 3000 GBP-t kellene csak megtakarítania évente ahhoz, hogy nyugdíjas korában elérje ugyanazt az életszínvonalat, ami potenciálisan megkönnyíti a fiatalabb korosztályok számára, hogy elegendő pénzt tudjanak megtakarítani ahhoz, hogy idős korukban tisztességes életszínvonalat élvezhessenek.
„A kamatlábak jövőbeli pályája nagyon bizonytalan. A jelenlegi hullám lehet csak egy kilengés, vagy akár egy teljesen új korszakot is jelenthet az Egyesült Királyság számára. Akárhogy is, a döntéshozóknak jobban kell összpontosítaniuk arra, hogy miként tudják megóvni a háztartásokat a vagyoni helyzetük vad kilengéseitől, ezektől a felettük tornyosuló hatalmas erőktől, amikre semmilyen befolyást nem tudnak gyakorolni.” – mondta Ian Mulheirn, a Resolution Foundation tudományos munkatársa. Forrás