A külföldön élő és dolgozó magyarokat is megadóztatja a magyar állam

0

A külföldön dolgozó magyarok túlnyomó többségének fogalma sincs arról, hogy Magyarországon továbbra is keletkezik adókötelezettsége. A NAV több, mint 20 oldalon át részletezi, hogy kitől, mikor és mennyi pénzt kér, és arra is rávilágít, hogy miért nem érdemes “sunnyogni”.

Nemrégiben egy komplett tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a magánszemélyek külföldről származó jövedelmének adóztatásáról és a járulékfizetési kötelezettségeiket illetően. A helyzet megoldása csak azokkal az országokkal egyszerű, melyekkel van a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény. Amennyiben ez nincs, a magánszemély illetősége a döntő tényező.

A külföldi magyaroknak többek közt akkor is itt kell adózniuk, ha külföldön adnak el ingóságokat. Ingatlanok esetében azonban az adózás szempontjából kizárólag az számít, hol található. Adott esetben tehát egy külföldi nyaraló eladásához a magyar adóhatóságnak semmi köze. Az osztalékot mind a két állam megsarcolhatja.



Amennyiben az illetőnek csak az egyik országban van állandó lakóhelye, abban az esetben az állandó lakóhely állama minősül az illetőség államának. Ezt nem sokan tudják, de a magyar illetőséget az állampolgárság csak részben határozza meg, feltétel például, hogy az adott személy legalább 183 napig itt tartózkodjon.

A 183 nap a kinti munka szempontjából is fontos, ugyanis ha egy magyar társaság magyar illetőségű munkavállalója egy külföldi építkezésre rendszeresen kijár, és a munkavállaló az adóévben 200 napot tölt külföldön, akkor a 183 nap átlépése miatt a kivételes szabály nem irányadó tehát a magánszemély bére az ott végzett munka alapján adóztatható a másik államban, de csak az összes munkában töltött idő arányában. Ez annyit jelent, hogy ha 200 nap külföldi tartózkodás során 150 napot tölt munkában, és az adóévben összesen 250 napot dolgozik, akkor az alapbér 60 százaléka (150/250) adóztatható külföldön, 40 százaléka pedig Magyarországon.

Emellett a NAV által közzétett dokumentum szerint amennyiben például egy magyar illetőségű személynek mondjuk egy horvát hitelintézetnél lévő számlájára kamatot írnak jóvá, az így kapott pénz adóztatására kizárólag Magyarország jogosult.

A külföldi bankszámlával rendelkezőknek maguktól kell bevallaniuk a kint szerzett tavalyi kamatjövedelmet. Ausztriában, ha valaki nem akar kétszeresen fizetni – be kell szereznie az illetőségigazolást a magyar adóhatóságtól. Mivel az adatokat automatikusan megküldik, nem érdemes megpróbálni „elsunnyogni” a dolgot. Itt pedig arról olvashatsz, hogy hogyan és mennyi nyugdíj jár a külföldön dolgozó magyaroknak.      Forrás

Facebook csoportunk / Facebook Oldalunk / Kövess minket lent a csengőre kattintva
Cikk Megosztása: