Rishi Sunak miniszterelnök arra sürgette a világ vezetőit, hogy már most kezdjék el küldeni a legfejlettebb fegyvereket Ukrajnába az ország jövőjének hosszú távú biztosítása érdekében.
Sunak a müncheni biztonsági konferencián kijelentette, hogy a szövetségeseknek „fejlett, NATO-szabvány eszközöket kell biztosítaniuk az ország számára”. Azt mondta, most van itt az ideje, hogy „megnöveljük” a katonai támogatást. A konferencia során Ukrajna szövetségesei ismételten kinyilvánították az ország védelmére irányuló szándékukat.
Az orosz invázió első évfordulója előtt Németországban megrendezett háromnapos, a globális biztonságról szóló találkozó egy újabb teszt a Kijevet támogató szövetségesek számára, miközben a háborúban részt vevő mindkét fél erőteljesen készül a tavaszi offenzívára. Ukrajna szövetségesei igyekeztek demonstrálni elszántságukat, és megpróbálták meggyőzni az orosz kormányt arról, hogy nem adják fel és nem hagynak fel Ukrajna támogatásával, még akkor sem, ha vérrel és rengeteg pénzzel kell is érte fizetni.
Mr. Sunak azt mondta, hogy „meg akar bizonyosodni arról, hogy más országok is követik a britek példáját” harckocsik küldését illetően, valamint katonák és pilóták NATO-szabványú repülőgépeken való kiképzésében. Németországban tartott beszédében a következőket mondta:
„Ukrajnának több tüzérségre, páncélozott járművekre és légvédelemre van szüksége, ezért itt az ideje, hogy megduplázzuk katonai támogatásunkat. Amikor Putyin elindította ezt a háborút, úgy számolt, hogy az eltökéltségünk meginog majd. Még most is erre játszik, hogy egy ponton túl nem bírjuk majd idegekkel. De akkor is bebizonyítottuk, hogy tévedett, és most is be fogjuk bizonyítani.”
A hosszú távú támogatás biztosítékát biztosító új NATO megállapodás megalkotását kérve Sunak azt mondta, a szövetségeseknek „bizonyítaniuk kell, hogy mellettük maradunk, hajlandóak és képesek vagyunk újra és újra segíteni nekik megvédeni hazájukat”.
Kitért arra is, hogy amellett, hogy kidolgozott katonai stratégiájuk van, hogy „döntő előnyt szerezzenek a csatatéren”, a szövetségeseknek „újjá kell építeniük azt a nemzetközi rendet, amelytől a kollektív biztonság függ”. Sunak azt mondta, hogy Oroszországot mindenképp felelősségre kell vonni. Ukrajna hosszú távú biztonságának „új keretét” is szorgalmazta, és kijelentette, hogy a nemzetközi közösség válasza szerinte nem volt elég erős az orosz agresszióval szemben.
Beszéde előtt a brit miniszterelnök találkozott Olaf Scholz német kancellárral, és mindketten egyetértettek abban, hogy fenn kell tartani „Ukrajna számára nyújtott nemzetközi támogatás szintjét” – mondta a Downing Street szóvivője.
Sunak úr és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a konferencia során tartott megbeszélésen egyetértettek abban, hogy „fontos, hogy Ukrajna lendületet szerezzen a zsarnokság elleni győzelemhez”.
A kimondatlan kérdés az, hogy mi lesz, ha jövőre ilyenkor találkoznak a résztvevők, és a háború még mindig tart. Különös aggodalomra ad okot, hogy a háború politikai és gazdasági költségei nem bizonyulnak-e túl soknak, amint azt az orosz vezetés feltételezi, vagy a nyugati szövetség szilárdan kiáll Ukrajna védelmében.
Az e kérdések körüli bizonytalanság egy másik oka annak, hogy a szövetségesek most akarják fokozni a támogatást, hogy biztosítsák, hogy Ukrajna bármilyen orosz offenzívát visszaverjen, és önálló ellentámadást indíthasson.
A múlt héten az ukrán vezető az Egyesült Királyságba, valamint Párizsba és Brüsszelbe látogatott, ahol arra kérte az európai vezetőket, hogy lássák el országát modern vadászgépekkel. Az Egyesült Királyság megkezdi az ukrán erők kiképzését a NATO szabvány sugárhajtású repülőgépek használatára, Sunak pedig azt mondta, hogy „semmi sem kizárt, ami a támogatás mértékét illeti”.
Az orosz-ukrán háború tavaly februári kezdete óta az Egyesült Királyság 2,3 milliárd fontot költött katonai segítségnyújtásra, ezzel az ország a második legnagyobb adományozó az Egyesült Államok mögött. A kormány bejelentette, hogy idén is legalább enyit szán az ukránok megsegítésére. Forrás