Rishi Sunak ragaszkodott ahhoz a legutóbbi nyilatkozatában, hogy a La Manche csatornán átkelni próbáló kishajók problémájának megoldására irányuló terve „kezd működni”, és ezzel együtt bejelentette, hogy további két uszályt fognak használni a menekültek elhelyezésére Nagy-Britannia partjainál.
A kormányfő örömmel vette tudomásul, hogy tavalyhoz képest 20 százalékkal csökkent az országba érkező menedékkérők száma, és azt mondta, hogy a kis hajóval érkező albánok számának 90 százalékos csökkenése „bizonyítja”, hogy a bevezetett intézkedésekkel igenis elriaszthatják a migránsokat. Az ellenzéki pártok azonban azt mondták, hogy csak magát próbálja fényezni, és az újabb mikrointézkedések bejelentése, például, hogy a menedékkérőknek meg kell majd osztaniuk egymással a szobáikat, egyszerűen nevetséges.
A miniszterelnököt többen is kritizálták. A Border Force forrásai szerint az átkelések visszaesése nagyrészt a rossz időjárásnak tudható be az utóbbi időben. Emellett Richard Drax tory parlamenti képviselő a migránsok tengeri hajókon kialakított lakhelyét „kvázi börtön”-nek titulálta, Lee Anderson, a tory párt egyik oszlopos tagja pedig azt mondta, hogy az uszályok használata és a menedékkérők osztozása a szobákon „nem megoldás”.
A „Stop the Boats” névre keresztelt ígéretének teljesítése miatt ránehezedő nyomás okán Sunak úr egy kenti beszédében hangsúlyozta, hogy az Albániával kötött megállapodásának érződik a hatása, mivel az elmúlt hat hónapban 1800 albánt küldtek vissza. Míg a tory képviselők üdvözölték a legfrissebb adatokat, néhányan továbbra is aggódnak amiatt, hogy az Albániába visszaküldöttek csak kis hányadát teszik ki annak a 12 000 főnek, akik 2022-ben a Csatornán keresztül érkeztek az országból. Sir Iain Duncan Smith azt mondta, hogy sokkal több albánt kellett volna visszaküldeni a hazájába.
Robert Buckland volt igazságügyi miniszter a The Independentnek elmondta: „Az ehhez hasonló megállapodások hiánya továbbra is probléma. A kormány bölcsen tenné, ha minél több hasonló megállapodásra törekedne.”
A belügyminisztérium előzetes adatainak elemzése azt mutatja, hogy június 3-ig 7610 embert észleltek a Csatornán való átkelés közben 2023-ban, szemben a 2022-ben ugyaneddig a napig átkelt 9954-gyel, ami valamivel több mint 20 százalékos csökkenést jelent. „Amikor azt mondtuk, hogy megállítjuk a hajókat, komolyan is gondoltam – és ez az, amit most teljesítünk is” – mondta Sunak, mielőtt elismerte, hogy az átkelések azért ezen a nyáron is folytatódnak. „Még hosszú út áll előttünk.” – tette hozzá.
Sunak szerint a kishajókon érkező albánok számának 90 százalékos csökkenése tavalyhoz képest „bizonyítja, hogy a stratégiánk működhet”. A belügyminisztérium 2022-ben végzett kutatása azonban azt találta, hogy „nincs bizonyíték” arra, hogy a kormány megszorító intézkedése befolyásolná az Egyesült Királyságba bejutni próbáló migránsok viselkedését.
A miniszterelnök valószínűtlennek tartotta azt a lehetőséget, hogy a rossz időjárás okozhatta a hajók számának visszaesését. „Európa más részein az átkelők száma csaknem harmadával nőtt ugyanezen időszak alatt” – mondta, és azt is hozzátette kitart amellett, hogy az alacsonyabb brit adat a „kormány intézkedéseinek” tulajdonítható.
Sunak úr elárulta, hogy a kormány két új „bárkát” is beszerzett 1000 további menedékkérő elszállásolására, azon az 500 emberen túl, akiket két héten belül a Dorset melletti Bibby Stockholm nevű bárkán fognak elhelyezni. De sem a kormányfő, sem a Belügyminisztérium nem árulta el, hogy az új bárkák hol lesznek majd elhelyezve. A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a Wethersfieldben és Scamptonban található két nagy, menedékkérők számára létrehozott helyszín őszig elkészül és közel 3000 ember befogadására lesz alkalmas.
Az Amnesty International UK vezérigazgatója, Sacha Deshmukh elítélte a menedékkérők elhelyezésére szolgáló újabb uszályok rendelését, és azzal érvelt, hogy „nagyszámú embert óriási bárkákba bezsúfolni szörnyű ötlet, és el kell felejteni”. Forrás