A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint törvénysértőek a Brexit-szabályok, amelyek EUs polgárok millióinak (és így rengeteg angliai magyarnak is) a letelepedett státusz újbóli kérelmezését írják elő a Nagy-Britanniában való tartózkodáshoz. A Nagy-Britanniában élő európai uniós polgárok millióira vonatkozó szabályok azt kockáztatják, hogy a lakosok egyik napról a másikra illegális bevándorlókká válnak.
Az üggyel foglalkozó bíró úgy ítélte meg, hogy a Belügyminisztérium EU-s letelepedési rendszere (EUSS) jogellenes, és a Nagy-Britannia Brüsszellel kötött kilépési megállapodásának helytelen értelmezésén alapul. A Belügyminisztérium közölte, hogy csalódott a bíróság döntése miatt, és fellebbezni kíván.
Az ügyet a Legfelsőbb Bíróság elé a Független Ellenőrző Hatóság (IMA) terjesztette – a kormány által felállított felügyeleti szerv, amely az uniós polgárok jogairól gondoskodik Nagy-Britanniában az unióból való kilépése után.
A Belügyminisztérium uniós letelepedési rendszere 2019 márciusában indult, és minden EUs állampolgárnak regisztrálnia kellett „letelepedett státuszra”, ha az Egyesült Királyságban akart maradni. Ám a program keretében az EU-polgárok, akik kevesebb mint öt éve éltek Nagy-Britanniában, alacsonyabb szintű “pre-settled status”-t kaptak, és azt mondták nekik, hogy később újra kérelmezniük kell a státusz végleges formáját – ellenkező esetben fennáll a tartózkodási joguk elvesztésének lehetősége.
Robert Palmer KC, az IMA képviseletében azt mondta a bíróságnak, hogy körülbelül 2,6 millió uniós polgárnál, aki a brexit utáni átmeneti időszak vége előtt 2020-ban „pre-settled” státuszt kapott, fennáll a veszélye, hogy elveszti jogait, és „illegálisan a tartózkodási időt túllépőként” kezelik és „elfoghatják és kitoloncolhatják” őket illetve azokat, akik valamilyen okból kifolyólag nem kérelmezik vagy nem kapják meg időben a letelepedett státuszukat.
A Belügyminisztérium szabályai szerint az ilyen személyek elveszítik minden tartózkodási jogukat, beleértve a munkához, lakásbérléshez és egészségügyi ellátáshoz való jogot is, hacsak nem nyújtanak be újabb kérelmet a letelepedett státusz megszerzésére. Határozatában Lane bíró úr kijelentette, hogy ha a Belügyminisztérium jogértelmezése helyes, akkor „nagyon sok ember szembesülhet nagyon komoly létbizonytalansággal”.
„Ha elveszítik jogi státuszukat az Egyesült Királyságban, akkor további fizikai jelenlétük itt attól függ, hogy a kormány milyen álláspontot képvisel arról, hogy érvényesíteni kell-e a bevándorlási ellenőrzést ami akár az egyén kitoloncolásához is vezethet. Aki késve nyújtja be a kérelmet, nem tudja, hogy a kormány elfogadja-e a késedelmes kérelmet.”
Arra a következtetésre jutott, hogy a Belügyminisztérium helytelenül értelmezte a törvényt az IMA által megtámadott mindkét kérdésben – amelynek ügyét az Európai Bizottság és a The3million szervezet is támogatta.
Dr. Kathryn Chamberlain, a Független Ellenőrző Hatóság vezetője kijelentette: “örömteli, hogy a bíró felismerte, milyen jelentős hatást gyakorolhatott ez a kérdés a pre-settled státusszal rendelkező polgárok életére és megélhetésére”.
A cél az, hogy mindenki tisztában legyen vele, mire számíthat, ugyanis sokaknak hamarosan lejár az 5 év. Körülbelül 200 000 embernek, aki 2018-ban részt vett a program eredeti első fázisában, jövő év augusztusáig kell regisztrálnia a végleges letelepedett státuszra, különben elveszíti tartózkodási jogát.
Suella Braverman belügyminiszter még nem kommentálta a döntést, de Lord Murray a belügyminisztériumtól azt mondta: „Az uniós polgárok barátaink és szomszédaink, és nagyon komolyan vesszük azon kötelezettségeinket, hogy jogaikat biztosítsuk az Egyesült Királyságban.” Forrás