Élesen visszautasította Andy Burnham David Cameron volt brit miniszterelnök kritikáját, miután a korábbi kormányfő megkérdőjelezte, hogy a Brexit felelős lenne az Egyesült Királyság elmúlt évtizedben tapasztalt gyenge gazdasági teljesítményéért. Burnham szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok és a brit pénzügyminisztérium elemzései is azt támasztják alá, hogy az Európai Unióból való kilépés negatív hatással volt az ország növekedésére.
A vita különösen fontos időszakban éleződött ki: a brit miniszterelnök a jövő héten Brüsszelbe utazik, ahol uniós vezetőkkel tárgyal, és több megállapodást is aláírhat. A tervezett egyezségek között az élelmiszer- és mezőgazdasági kereskedelem, a kibocsátáskereskedelem, valamint egy fiatalok mobilitását elősegítő program is szerepel. A kormány becslése szerint ezek az intézkedések együttesen akár 0,4 százalékkal is növelhetik a brit GDP-t.
Cameron szerint hosszú és fájdalmas lenne az EU-ba való visszatérés
David Cameron, aki a 2016-os Brexit-népszavazás után mondott le miniszterelnöki tisztségéről, a héten egy interjúban bírálta azokat a felvetéseket, amelyek az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatának alapvető újragondolását sürgetik. A volt kormányfő úgy vélte, hogy az EU-ba történő visszalépésről szóló párbeszéd rendkívül hosszú és fájdalmas folyamat lenne, miközben szerinte a brit gazdaság elmúlt tíz évének problémái nem vezethetők vissza kizárólag a Brexitre.
Andy Burnham csütörtökön újságíróknak reagált a kijelentésekre, és egyértelműen tévesnek nevezte Cameron álláspontját. Szerinte nem lehet figyelmen kívül hagyni a kilépés gazdasági következményeit, különösen akkor, amikor a brit kormány saját elemzései is arra utalnak, hogy az EU-val kötött szorosabb együttműködés kézzelfogható növekedést hozhatna.
Burnham úgy fogalmazott, hogy amennyiben sikerül megfelelő megállapodásokat kötni a kibocsátáskereskedelem, az agrár-élelmiszeripar és más területek ügyében, az érdemben hozzájárulhat a brit gazdaság bővüléséhez. Hozzátette, szerinte Cameron megszólalása inkább a Konzervatív Párt belső egységéről szól, mintsem a brit nemzeti érdekek képviseletéről.
Burnham szerint nem az újracsatlakozás, hanem egy jobb megállapodás a cél
A politikus hangsúlyozta, hogy jelenleg senki sem beszél az Európai Unióhoz való visszacsatlakozásról. Szerinte a mostani tárgyalások célja egy olyan új együttműködési keret kialakítása, amely mindkét fél számára előnyös lehet, és amely közelebb állhat ahhoz a Brexit-képhez, amelyre sok brit választó 2016-ban szavazott.
Burnham szerint sokan nem olyan kemény kilépést képzeltek el, mint amilyen végül 2019 végére megvalósult. Úgy véli, a tényleges Brexit jóval szigorúbb feltételeket eredményezett annál is, mint amit Theresa May korábbi miniszterelnök próbált kialakítani az Európai Unióval folytatott tárgyalások során.
A politikus ezért egy kölcsönösen előnyös megállapodás lehetőségét látja a jelenlegi tárgyalásokban. Szerinte egy ilyen egyezség egyszerre szolgálhatná Nagy-Britannia és Európa érdekeit, miközben nem jelentené a 2016-os népszavazás eredményének visszafordítását.
Brüsszelben dőlhet el a következő megállapodások sorsa
A következő napok tárgyalásai ezért különösen fontosak lehetnek. Burnham a november 12-én, Dublinban megrendezett Európai Politikai Közösség találkozóján Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is egyeztetett, és azt mondta, hogy mindkét fél konkrét kérésekkel érkezett a tárgyalóasztalhoz. Szerinte az európai oldalról is érkeznek kezdeményezések, miközben a brit kormány szintén előterjesztette saját elvárásait.
A jövő heti brüsszeli csúcstalálkozón három kiemelt területen születhetnek megállapodások: az élelmiszer- és mezőgazdasági kereskedelemben, a kibocsátáskereskedelmi rendszer összehangolásában, valamint a fiatalok mobilitását segítő programban. A brit kormány számításai szerint ezek az egyezségek összességében akár 0,4 százalékkal is növelhetik az ország GDP-jét, miközben csökkenthetik a vállalkozások adminisztrációs terheit és költségeit.
A fiatalok mobilitását célzó megállapodás különösen fontos lehet azok számára, akik az Egyesült Királyság és az uniós országok között szeretnének tanulni, dolgozni vagy szakmai tapasztalatot szerezni. A tárgyalások ugyanakkor nem korlátozódnak erre a három területre: a későbbi egyeztetések során a felek a hosszabb távú együttműködés lehetőségeit is megvizsgálhatják.
A brit kormány és az Európai Unió közötti tárgyalások azonban korántsem tekinthetők lezártnak. A következő csúcstalálkozóig még több vitás kérdést kell rendezni, így egyelőre az sem garantált, hogy minden tervezett megállapodást sikerül véglegesíteni.
A vita túlmutat a Brexit megítélésén: arról is szól, milyen gazdasági és politikai kapcsolatot akar kialakítani Nagy-Britannia Európával a következő években. Burnham egyelőre nem az uniós tagság visszaállítását ígéri, hanem olyan gyakorlati megállapodásokat szeretne, amelyek enyhíthetik a kilépés következményeit, és javíthatják a brit vállalkozások, munkavállalók és fogyasztók helyzetét.