Az elmúlt évek lakhatási válsága után első pillantásra kedvezőbb képet mutat a brit ingatlanpiac: a Lloyds legfrissebb elemzése szerint egy átlagos brit otthon ára jelenleg a háztartások átlagos keresetének körülbelül 7,3-szorosa. Ez 11 éve nem látott alacsony szintet jelent, vagyis 2015 óta egyetlen negyedévben sem volt ennél kedvezőbb a lakásárak és a keresetek aránya.
A Lloyds az elemzéshez a 2026 áprilisa és júniusa közötti időszak adatait vetette össze a korábbi évek azonos időszakával, saját lakásárindexét és az Office for National Statistics, vagyis az ONS kereseti adatait felhasználva. A bank ugyan a második negyedéveket hasonlította össze, de az összes negyedévet is megvizsgálta, és arra jutott, hogy 11 éve nem volt 7,3 alatt a brit lakásár/kereset arány. A tavalyi 7,6-os értékhez képest tehát érzékelhető javulás történt.
A javulás egyik legfontosabb oka, hogy a bérek az elmúlt évben gyorsabban emelkedtek, mint a lakásárak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lakásvásárlás könnyűvé vált volna, hiszen a jelzáloghitelek költségei továbbra is magasak, és a szükséges önerő előteremtése különösen a fiatalok és az első lakásukat megvásárolni készülők számára komoly akadályt jelent.
Az első lakásukat megvásárlók helyzete valamivel kedvezőbb képet mutat: náluk egy átlagos ingatlan ára 5,9-szerese az átlagos keresetnek. Ez szintén a 2015 óta mért legalacsonyabb érték, miközben a Lloyds hangsúlyozza, hogy az alacsonyabb ár/kereset arány önmagában még nem jelenti azt, hogy a havi törlesztőrészletek is csökkentek.
London és Délkelet-Anglia továbbra is különösen drága
A brit országos átlag mögött hatalmas regionális különbségek húzódnak meg. Az elmúlt évben éppen azokban a térségekben javult látványosan a megfizethetőség, ahol korábban a lakásárak már különösen magasak voltak a helyi keresetekhez képest.
A Délkelet-Angliában található átlagos otthon ára egy évvel korábban még a keresetek 9,7-szerese volt, most viszont 9,1-szeresére csökkent az arány. Londonban 10,9-ről 10,3-ra esett vissza, Kelet-Angliában 8,7-ről 8,2-re, míg Délnyugat-Angliában 8,2-ről 7,7-re mérséklődött.
Mindezek ellenére London és Délkelet-Anglia továbbra is az Egyesült Királyság két legkevésbé megfizethető régiója. Londonban ráadásul a helyi önkormányzati területek között is óriási különbségek vannak: Barking and Dagenham például 6,2-es aránnyal a főváros legkedvezőbb területei közé tartozik, miközben Kensington and Chelsea 17,3-as értéke egészen más lakáspiacot jelent.
Más térségekben kisebb, de szintén érzékelhető javulást mértek. Skóciában a mutató gyakorlatilag változatlan maradt 5,3-on, Északkelet-Angliában 5,1-ről 5,0-ra, Északnyugaton 6,5-ről 6,3-ra, Yorkshire és Humber térségében pedig 6,0-ról 5,8-ra csökkent. Észak-Írország viszont szembement az országos trenddel: ott a lakásárak gyorsabban emelkedtek a béreknél, ezért az arány 5,8-ról 6,0-ra nőtt.
A Lloyds teljes regionális adatai alapján Kelet-Angliában 8,2, East Midlandsben 6,6, Londonban 10,3, Északkelet-Angliában 5,0, Északnyugat-Angliában 6,3, Észak-Írországban 6,0, Skóciában 5,3, Délkelet-Angliában 9,1, Délnyugat-Angliában 7,7, Walesben 6,2, West Midlandsben 6,8, Yorkshire és Humber térségében pedig 5,8 az átlagos lakásár/kereset arány.
Itt a legolcsóbb és itt a legdrágább lakást venni a fizetésekhez képest
A Lloyds helyi szintű elemzése még látványosabban megmutatja, mennyire eltérő lehet ugyanaz a lakásvásárlási helyzet az Egyesült Királyság különböző részein. A legkedvezőbb helyek között elsősorban skót és észak-angliai területek találhatók, miközben a legdrágább helyi piacok döntően Londonban és Délkelet-Angliában vannak. A bank Észak-Írországot nem vonta be ebbe a részletes helyi összehasonlításba a kisebb mintaszámok miatt.
A legmegfizethetőbb tíz helyi terület élén holtversenyben Inverclyde és Aberdeen áll Skóciában: mindkét térségben 3,5-szeres a lakásár/kereset arány, az átlagos lakásár pedig £146 030, illetve £147 851. Kingston upon Hull, Blackpool és Dundee egyaránt 3,6-os arányt mutat, az átlagos lakásár sorrendben £134 642, £141 550 és £152 072.
A következő helyeken Dumfries and Galloway és North East Lincolnshire következik 3,7-es aránnyal, £153 360, illetve £138 543 átlagos lakásárral. Angus, Middlesbrough és East Ayrshire 3,9-es mutatóval zárja a tízes listát, az átlagos lakásárak pedig rendre £160 928, £139 678 és £162 459.
A lista másik végén egészen más nagyságrendek jelennek meg. Elmbridge Délkelet-Angliában 17,4-es aránnyal az Egyesült Királyság legkevésbé megfizethető helyi önkormányzati területe volt, ahol az átlagos lakásár £726 523. Ezt követi Londonban Kensington and Chelsea 17,3-as aránnyal és £895 893-os átlagárral, majd St Albans Hertfordshire-ben 14,1-es aránnyal és £568 940-os átlagos lakásárral.
A további legdrágább helyek között Hammersmith and Fulham, Waverley, valamint Westminster és City of London egyaránt 13,3-as aránnyal szerepel. Az átlagos lakásár ezekben a térségekben £690 484, £555 410, illetve £687 020. Windsor and Maidenhead 13,1-es aránnyal és £548 375-os átlagárral következik, Richmond upon Thames és Sevenoaks pedig egyaránt 12,5-ös értéket mutat £648 526, illetve £521 367 átlagárral. A tizedik helyen Guildford áll 12,3-as aránnyal és £514 773-os átlagos lakásárral.
Régiónként is óriási a különbség
Az East Midlandsben Mansfield számít a legmegfizethetőbb helynek £183 032-os átlagos lakásárral és 4,9-es aránnyal, míg Malvern Hills a legkevésbé megfizethető £328 261-os átlagárral és 8,8-as mutatóval. Kelet-Angliában Boston and South Holland 4,5-ös aránnyal és £181 885-os átlagárral áll a kedvezőbb oldalon, míg St Albans 14,1-es értékkel és £568 940-os átlagárral a legdrágább.
Londonban Barking and Dagenham a legmegfizethetőbb a 6,2-es aránnyal és £322 675-os átlagárral, miközben Kensington and Chelsea 17,3-as aránya és £895 893-os átlagára messze magasabb terhet jelent. Északkelet-Angliában Middlesbrough 3,9-es aránnyal és £139 678-os átlagárral a legkedvezőbb, míg Northumberland 6,4-es mutatóval és £230 176-os átlagárral a legkevésbé megfizethető.
Északnyugat-Angliában Blackpool áll az első helyen £141 550-os átlagárral és 3,6-os aránnyal, míg Trafford 9,2-es értéke és £358 854-os átlagára a régió másik végét jelenti. Skóciában Inverclyde a legkedvezőbb £146 030-os átlagárral és 3,5-ös aránnyal, míg East Renfrewshire a legkevésbé megfizethető £288 665-os lakásárral és 6,9-es mutatóval.
Délkelet-Angliában Portsmouth 5,2-es aránnyal és £216 713-os átlagárral a legkedvezőbb, miközben Elmbridge 17,4-es mutatóval és £726 523-os átlagárral áll a lista másik végén. Délnyugat-Angliában Plymouth 5,2-es arányt és £201 008-os átlagárat mutat, míg a Cotswolds 10,3-as aránnyal és £403 153-os átlagárral a legkevésbé megfizethető terület.
Walesben Neath Port Talbot a legkedvezőbb £153 212-os átlagárral és 4,1-es aránnyal, míg Monmouthshire 8,0-s mutatóval és £300 079-os átlagárral a legkevésbé megfizethető. West Midlandsben Stoke-on-Trent 4,5-ös aránnyal és £172 917-os átlagárral áll az első helyen, míg Stratford-on-Avon 8,9-es mutatóval és £347 085-os átlagárral a másik véglet.
Yorkshire és Humber térségében Kingston upon Hull 3,6-os aránnyal és £134 642-os átlagárral a legkedvezőbb, míg York 8,1-es mutatóval és £302 747-os átlagárral a legkevésbé megfizethető. A számokból jól látszik, hogy nem egyszerűen az számít, mennyibe kerül egy ingatlan, hanem az is, hogy az adott térségben mennyit keresnek az ott élők.
A lakásárak javuló aránya még nem jelenti azt, hogy könnyű lett a vásárlás
A Lloyds szerint a lakásárak és keresetek arányának javulása ellenére a lakásvásárlók számára továbbra is komoly problémát jelent a jelzáloghitelek költsége. Andrew Asaam, a Lloyds jelzáloghitelekkel foglalkozó igazgatója szerint a bérek emelkedése és a viszonylag stabil lakásárak valóban szűkítették a keresetek és az ingatlanárak közötti különbséget, de a megfizethetőség továbbra is feszes sok háztartás számára.
A bank szerint a magasabb jelzálogkamatok mellett az önerő előteremtése továbbra is az egyik legnagyobb akadály az első lakásukat vásárlók számára. Lloyds szerint egyes vásárlók olyan jelzálogtermékeket is igénybe vehetnek, amelyek kisebb kezdő befizetés mellett kínálnak lehetőséget, de ezek természetesen nem mindenki számára megfelelőek, ezért a konkrét pénzügyi helyzetet és a hitel teljes költségét is figyelembe kell venni.
A brit kormány közben bejelentette a Your First Home elnevezésű új programot is, amely Angliában segítheti az első lakásukat megvásárlókat. A jelenleg bejelentett konstrukció szerint a résztvevők akár 2,5 százalékos önerővel vásárolhatnak új építésű ingatlant, amelyhez a kormány legfeljebb 20 százalékos equity loan, vagyis tulajdoni részesedéshez kötött hitel formájában nyújtana támogatást; a részletes jövedelmi és helyi ingatlanár-korlátokat, valamint a teljes feltételeket az október 28-i költségvetésben erősítik meg.
A program kizárólag Angliában, első lakásukat vásárlók számára, részt vevő fejlesztők új építésű ingatlanaira készül, és a kormány szerint a konstrukcióhoz jövedelmi, illetve helyi ingatlanár-korlátok is társulnak majd. A fejlesztőknek szintén hozzá kell járulniuk a program költségeihez, miközben a kormány szerint a cél egyebek mellett az önerő előteremtésének megkönnyítése és az új lakások építésének ösztönzése.
A Lloyds szerint azoknak, akik rugalmasak abban, hogy az ország mely részén vásárolnak ingatlant, jelentős különbséget jelenthet egy másik térség választása. A bank külön kiemelte Skócia és Észak-Anglia több területét, ahol a helyi keresetekhez viszonyítva jóval alacsonyabbak az ingatlanárak, mint Londonban vagy Délkelet-Angliában.
A friss adatok tehát kettős képet rajzolnak ki a brit lakáspiacról: a lakásárak és a keresetek aránya 11 éve nem volt ilyen kedvező, ugyanakkor a tényleges lakásvásárlás költségeit továbbra is jelentősen befolyásolják a jelzálogkamatok és az önerő nagysága. Aki Londonban vagy Délkelet-Angliában szeretne ingatlant venni, annak továbbra is lényegesen magasabb árakkal kell számolnia, míg Skócia és Észak-Anglia számos részén ugyanabból a keresetből jóval olcsóbb ingatlan érhető el.