A brit munkajog újabb jelentős változáson megy keresztül, és az első fontos új szabály már október 1-jén életbe lép. Az Employment Rights Act 2025 keretében a legtöbb munkaügyi bírósági kereset benyújtására rendelkezésre álló idő három hónapról hat hónapra nő, így a munkavállalóknak és a munkáltatóknak is hosszabb idő áll majd rendelkezésükre a viták rendezésére.
A változás az Egyesült Királyság munkajogi rendszerének fokozatos átalakításába illeszkedik, amelyet a kormány több lépcsőben vezet be 2026-ban és 2027-ben. A hivatalos ütemterv szerint a módosítások célja, hogy szélesebb körű munkajogi védelmet biztosítsanak, miközben a munkavállalóknak és a munkáltatóknak is legyen elegendő idejük felkészülni az új szabályokra.
Szigorodó „Right to Work” (Munkavállalási jogosultság) ellenőrzések
- A változás lényege: Október 1-jétől drasztikusan kibővül azon dolgozók köre, akiknek a munkáltató köteles ellenőrizni a hivatalos munkavállalási jogát (RTW check). [1]
- Kit érint? A szigorítás már nemcsak a hagyományos alkalmazottakra vonatkozik, hanem a vállalkozókra (contractors), alvállalkozókra, ügynökségi dolgozókra és a gig-economy (pl. platformalapú futárok, taxisok) munkavállalóira is. A mulasztó cégeket akár munkavállalónként 60 000 font büntetéssel is sújthatják. [1, 2]
Szigorúbb védelem a munkahelyi zaklatás ellen (Október 30-tól)
- A változás lényege: A munkáltatóknak kötelező lesz minden észszerű lépést megtenniük (all reasonable steps) a munkahelyi szexuális zaklatás megelőzésére. [1, 2]
- Kit érint? Minden munkavállalót. A törvény újdonsága, hogy a munkáltatók jogilag felelősségre vonhatóvá válnak akkor is, ha a dolgozóikat harmadik fél (például ügyfelek, vendégek vagy páciensek) zaklatják a munkavégzés során. [1]
Októbertől három helyett hat hónap lesz a határidő
Október 1-jétől a legtöbb olyan esetben, amikor egy munkavállaló úgy véli, hogy munkáltatója megsértette a munkajogi szabályokat, hat hónapja lesz arra, hogy munkaügyi bírósági keresetet indítson. Ez jelentős változás a jelenlegi rendszerhez képest, amelyben a legtöbb ilyen keresetet három hónapon belül kell benyújtani.
A kormány indoklása szerint a hosszabb határidő több időt biztosít arra, hogy a munkavállaló és a munkáltató megpróbálja házon belül rendezni a vitát, illetve igénybe vegye az Acas békéltetési eljárását. Emellett mindkét félnek több ideje lesz mérlegelni, hogy valóban szükséges-e a munkaügyi bírósághoz fordulni.
A szabály automatikusan lép életbe, vagyis a munkavállalóknak külön kérelmet nem kell benyújtaniuk ahhoz, hogy az új határidő vonatkozzon rájuk. Fontos azonban, hogy az új hat hónapos időszak csak azokra az ügyekre vonatkozik, amelyek alapjául szolgáló munkahelyi esemény október 1-jén vagy azt követően történt; a korábbi ügyeknél továbbra is a három hónapos határidő az irányadó.
Az Acas értesítésére vonatkozó folyamat szintén nem változik, tehát a munkaügyi bírósági eljárás előtt továbbra is ezt a lépést kell megtenni. Ha a határidő már lejárt, bizonyos esetekben továbbra is be lehet nyújtani a keresetet, de ilyenkor a bíró mérlegelési jogkörben dönthet arról, hogy elfogadja-e azt.
A változás Angliában és Walesben október 1-jén lép életbe, és a legtöbb kereset esetében Skóciában is ugyanez a dátum érvényes. Skóciában november 9-én lép hatályba a hat hónapos szabály a munkaszerződés megszegésével kapcsolatos kereseteknél, ezért a skót munkavállalóknak ebben a konkrét ügytípusban további néhány hetet kell várniuk.
Új jogokat kapnak a szakszervezetek is októberben
A munkajogi változások azonban nem állnak meg az október 1-jei határidőnél. Október 30-án újabb jelentős rendelkezések lépnek életbe, amelyek többek között megerősítik a szakszervezetek munkahelyekhez való hozzáférési jogát, és új jogosultságokat, illetve védelmet biztosítanak a szakszervezeti képviselők számára.
Az új rendszer alapján a szakszervezetek hivatalosan kérhetik, hogy hozzáférést kapjanak a munkahelyekhez, méghozzá személyesen vagy digitális formában is. Ha a munkáltató és a szakszervezet nem tud megállapodni a hozzáférés feltételeiről, bizonyos esetekben a Central Arbitration Committee, vagyis a Központi Választottbírósági Bizottság dönthet az ügyben.
Október végétől emellett új védelmek vonatkoznak majd a szakszervezeti képviselőkre, többek között az ésszerű helyiségekhez és egyéb szükséges eszközökhöz való hozzáférés tekintetében. A képviselők bizonyos egyenlőségi feladatok ellátására is új jogot kapnak, például amikor a munkavállalókat képviselik, a munkáltatóval egyeztetnek vagy a munkahelyi egyenlőséggel kapcsolatban tanácsot adnak.
A szakszervezeti elismerési folyamat szabályai is változnak, és erősebb védelem vonatkozik majd azokra a munkavállalókra, akiket azért érne hátrány, mert részt vesznek jogszerű ipari akcióban. A kormány hivatalos ütemterve szerint október 30-án emellett további, a szakszervezeti elismeréshez és a munkáltatók által alkalmazott tisztességtelen gyakorlatokhoz kapcsolódó rendelkezések is életbe lépnek.
2027-ben újabb nagy változások jönnek
A munkajogi reformok 2027-ben is folytatódnak. Január 1-jétől például hat hónapra csökken az általános tisztességtelen elbocsátással szembeni védelemhez szükséges szolgálati idő azokra az elbocsátásokra, amelyek ezen a napon vagy azt követően történnek, miközben további változások is érintik majd az elbocsátásokat és az úgynevezett „fire and rehire” gyakorlatot.
A kormány tervei között szerepel továbbá a szakszervezeti tagsághoz való jogról szóló munkáltatói tájékoztatási kötelezettség bevezetése, a feketelistázással szembeni védelem kiterjesztése, valamint az elektronikus szavazás további alkalmazása a szakszervezeti elismeréssel és annak megszüntetésével kapcsolatos voksolásoknál. A részletes bevezetési időpontok egyes 2027-es intézkedéseknél még változhatnak, mivel a kormány szerint a hosszabb távú dátumokat továbbra is felülvizsgálják.
A már életbe lépett intézkedések között szerepel többek között a kötelező betegszabadsághoz kapcsolódó szabályok módosítása, a betegszabadságra vonatkozó alsó kereseti küszöb és várakozási idő eltörlése, valamint az első munkanaptól járó apasági és fizetés nélküli szülői szabadság bevezetése. A szakszervezeteknél szintén történtek változások, többek között az elektronikus és munkahelyi szavazás lehetőségének bevezetésével.
Két hét fizetés nélküli szabadság járhat vetélés után
A reformcsomag egyik, különösen sok munkavállalót érintő következő eleme a gyászszabadság kiterjesztése lesz. A kormány szeptember 22-én megerősítette, hogy 2027 áprilisától új törvényes jogot vezetnek be a gyász miatti szabadságra, amely a házastárs vagy partner, a szülő, a felnőtt gyermek vagy a testvér elvesztése esetén is alkalmazható lesz, és bizonyos mostohaszülői, féltestvéri, örökbefogadási, rokoni gondozási és nevelőszülői kapcsolatokra is kiterjed.
A vetélés esetén szintén új jog lép életbe, amely a terhesség 24. hete előtti veszteségekre is kiterjed. A kormány tájékoztatása szerint a nők és partnereik legfeljebb két hét fizetés nélküli szabadságra lesznek jogosultak vetélés, terhességmegszakítás vagy sikertelen IVF-embrióbeültetés esetén, és a szabály bizonyos esetekben a másik biológiai szülőre, illetve béranyaság esetén a szándékolt szülőkre is vonatkozik.
A szabadságot a tervek szerint rugalmasan, a veszteséget követő 56 héten belül lehet majd felhasználni, akár különálló napok formájában is. A kormány szerint az első nyolc hétben elegendő lesz a munkáltatót a lehető leghamarabb értesíteni, és a munkavállalónak nem kell bizonyítékot szolgáltatnia a veszteségről; a törvényes szabadság igénybevétele miatt pedig védelem illeti majd meg a munkavállalót a hátrányos bánásmóddal és az elbocsátással szemben.
A változásokat a kormány által ismertetett konzultáció eredményei is megelőzték, és a tervek szerint a részletes szabályokat másodlagos jogszabályokkal vezetik be. A Miscarriage UK üdvözölte a tervezett két hetes szabadságot, ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy továbbra is a fizetett gyászszabadság bevezetését támogatja, míg a CBI szerint sok munkáltató már jelenleg is biztosít együttérző szabadságot hasonló élethelyzetekben.
A brit munkajog átalakítása tehát nem egyetlen új szabály bevezetését jelenti, hanem több éven át tartó, fokozatos változássorozatot. A következő közvetlen mérföldkő október 1-je, amikor a legtöbb munkaügyi bírósági kereset határideje három hónapról hat hónapra nő, majd október 30-án újabb szakszervezeti és munkahelyi jogok lépnek hatályba, 2027-ben pedig további változások követik ezeket.