Jelentős változás jöhet a brit munkaerőpiacon: Andy Burnham miniszterelnök bejelentette, hogy törvényi kötelezettséggé tennék a fizetések feltüntetését az álláshirdetésekben. Az új szabály értelmében a munkáltatóknak már a jelentkezés előtt közölniük kellene, mennyit hajlandók fizetni az új alkalmazottaknak, így az álláskeresőknek nem kellene hosszadalmas kiválasztási folyamatokon végigmenniük anélkül, hogy ismernék a várható fizetést.
Burnham szerint alapvető elvárás, hogy mindenki tisztában legyen egy állás anyagi feltételeivel, mielőtt időt és energiát fordít a jelentkezésre. „Ezért törvényi kötelezettséggé tesszük, hogy minden munkáltató közölje, mennyit fizet” – fogalmazott a miniszterelnök.
A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy a vállalatoknak több lehetőséget kellene biztosítaniuk a fiatalok számára, hogy megszerezzék első munkatapasztalataikat, és magabiztosabban léphessenek be a munka világába. A tervezett intézkedés így nemcsak az átláthatóbb bérezést szolgálná, hanem a pályakezdők elhelyezkedését is megkönnyíthetné.
Elegük van az álláskeresőknek a „versenyképes fizetésből”
A kezdeményezést a brit szakszervezeti szövetség, a TUC főtitkára, Paul Nowak is üdvözölte. Szerinte mindenki számára ismerős és frusztráló helyzet, amikor egy álláshirdetésben konkrét összeg helyett csak annyi szerepel, hogy „versenyképes fizetés”, miközben a jelentkezőknek akár több interjún is részt kell venniük, mielőtt kiderülne, mennyit kereshetnének valójában.
Nowak szerint a munkáltatóknak egyértelműen közölniük kellene a fizetéseket, és nem várhatnák el a jelöltektől, hogy úgy vállalják a hosszadalmas kiválasztási folyamatot, hogy közben azt sem tudják, az adott állásból meg tudnának-e élni. A TUC vezetője ugyanakkor azt is szeretné, ha a kormány előírná a rugalmas munkavégzési lehetőségek feltüntetését minden álláshirdetésben.
A CIPD korábbi kutatása is jól mutatja, miért lehet szükség a változtatásra. A 2023-as felmérésben részt vevő 832, munkaerő-felvételért felelős döntéshozó közül mindössze 41 százalék mondta azt, hogy mindig feltünteti a fizetést az álláshirdetésekben, míg 27 százalék soha nem közöl ilyen információt.
Minden nyolcadik fiatal nem dolgozik és nem is tanul
A tervezett intézkedés különösen fontos lehet a fiatalok számára, akiknek egyre nehezebb belépniük a brit munkaerőpiacra. Az adatok szerint 2026 áprilisa és júniusa között a 16–24 évesek 13 százaléka tartozott a NEET-csoportba, vagyis nem tanult, nem dolgozott, és képzésben sem vett részt.
Az év első három hónapjában a munkán és oktatáson kívül lévő fiatalok száma meghaladta az egymilliót, amire 2013 óta nem volt példa. A fiatalok munkavállalási lehetőségeit vizsgáló, Alan Milburn korábbi munkáspárti egészségügyi miniszter által vezetett felülvizsgálat eredményeit még ebben a hónapban várják.
A Youth Futures Foundation képviseletében Nishi Mayor szerint a kormány helyesen teszi, hogy egyeztet a munkáltatókkal a fiatalok elhelyezkedését akadályozó tényezők megszüntetéséről. A szervezet tapasztalatai alapján sok fiatal már az álláskeresés során nehézségekbe ütközik, ezért a világosabb fizetési feltételek segíthetik őket abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, miközben a cégek is több megfelelő jelentkezőt találhatnak.
A nők számára is fontos lehet a fizetések nyilvánossága
A fizetési adatok kötelező feltüntetését a Fawcett Society is támogatja, amely szerint a bérek titokban tartása hosszú ideje hátrányos helyzetbe hozza a nőket. Penny East, a szervezet vezetője úgy véli, hogy a fizetések nyilvánossága megkönnyítheti az egyenlőtlen bérezés felismerését és az ellene való fellépést, ezáltal hozzájárulhat a nemek közötti bérszakadék csökkentéséhez.
A változtatás tehát nemcsak az álláskeresők számára jelentene nagyobb átláthatóságot, hanem a munkahelyi egyenlőtlenségek visszaszorításában is szerepet játszhatna. A jelentkezők már a folyamat elején összehasonlíthatnák az ajánlatokat, és könnyebben eldönthetnék, melyik munkahely felel meg az elvárásaiknak.
A brit munkaerőpiac ugyanakkor továbbra is komoly nehézségekkel küzd. Az Office for National Statistics adatai szerint a szeptemberig tartó három hónapban a betöltetlen álláshelyek száma becslések szerint 21 ezerrel, 691 ezerre csökkent.
A politikai vitában Kemi Badenoch konzervatív pártvezető a legutóbbi költségvetés után azt állította, hogy a Munkáspárt intézkedései munkahelyeket szüntettek meg. Sir Ed Davey, a Liberális Demokraták vezetője ezzel szemben a gazdasági növekedés hiányát és a korábbi konzervatív Brexit-megállapodás káros hatásait nevezte meg a brit vállalkozások és a munkaerőpiac problémáinak egyik fő okaként.
A fizetések kötelező feltüntetésére vonatkozó tervezett szabályozás egyelőre a kormány által bejelentett intézkedés, amelynek jogszabályi részletei még váratnak magukra. Ha bevezetik, az Angliában és az Egyesült Királyságban állást kereső magyarok számára is komoly könnyebbséget jelenthet: már a jelentkezés előtt láthatnák, hogy egy munkahely milyen fizetést kínál, és nem kellene időt, pénzt és energiát áldozniuk olyan állásokra, amelyek végül anyagilag nem lennének megfelelőek. Forrás