Újabb súlyos fenyegetés érkezett Moszkvából Nagy-Britanniával szemben, miután Oroszország arra figyelmeztetett, hogy brit katonai célpontokat is támadhat az Egyesült Királyság Ukrajnának nyújtott támogatása miatt. A fenyegetés akkor hangzott el, amikor London újabb jelentős lépést tett Kijev katonai képességeinek megerősítésére, és engedélyezte brit technológia felhasználását ukrán nagy hatótávolságú rakéták gyártásához.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zakharova egy moszkvai sajtótájékoztatón arra szólította fel Londont, hogy hagyjon fel az általa ellenségesnek nevezett politikával. Szerinte Nagy-Britannia és Franciaország azzal, hogy érzékeny rakétatechnológiát biztosít Ukrajnának, „a tűzzel játszik”, és olyan folyamatokat indíthat el, amelyek a háborút egy teljesen új szintre emelhetik.
A brit védelmi minisztérium ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a kormányt nem fogják eltántorítani az orosz fenyegetések. A tárca közlése szerint Moszkvának nem lehet kétsége afelől, hogy Nagy-Britannia eltökélten kíván fellépni az orosz agresszióval szemben, legyen szó Ukrajnáról, az Egyesült Királyságról vagy annak szövetségeseiről.
A Storm Shadow miatt nőtt meg a feszültség
A konfliktus hátterében mindenekelőtt az áll, hogy Nagy-Britannia hétfőn engedélyezte Ukrajnának a brit fejlesztésű, Storm Shadow nagy hatótávolságú cirkálórakéták gyártásához szükséges minősített technológia hozzáférését. Ezek a fegyverek jelentős távolságban lévő célpontok ellen is bevethetők, így Oroszország számára különösen érzékeny kérdés, hogy Ukrajna saját gyártási kapacitást építhet ki.
Franciaország már szintén hozzájárult ahhoz, hogy az európai rakétaprogramhoz kapcsolódó technológiát Ukrajna felhasználhassa. Moszkva élesen elítélte a döntést, Vlagyimir Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov pedig azt mondta, hogy az intézkedés csak további „üzemanyagot önt a tűzre”.
Andy Burnham brit miniszterelnök azonban egy kijevi látogatás során nem mutatott hajlandóságot a visszalépésre. Amikor az orosz „tűzzel játszásra” vonatkozó vádjáról kérdezték, a kormányfő visszakérdezett: „Ki kezdte a tüzet?” Ezzel arra utalt, hogy London szerint a konfliktus eszkalációjának elsődleges felelőssége Oroszországot terheli az Ukrajna elleni invázió miatt.
A brit–orosz viszony az elmúlt időszakban egyébként is egyre feszültebbé vált. Egy héttel korábban az orosz nagykövetség már azt állította, hogy ukrán erők két brit vállalat által gyártott drónokat használtak, és Moszkva szerint ez is azt bizonyítja, hogy London tudatosan az ukrajnai konfliktus eszkalációját választja.
Oroszország kibertámadást és más műveleteket is kilátásba helyezett
A brit politikai életben több korábbi miniszter is arra figyelmeztetett, hogy Londonnak nem szabad meghátrálnia az orosz fenyegetések miatt. Sir Malcolm Rifkind korábbi külügyminiszter szerint a mostani kijelentések akár a szokásos orosz erőfitogtatás részét is képezhetik, ugyanakkor nem zárta ki egy komolyabb kibertámadás vagy más katonai jellegű akció lehetőségét sem.
Grant Shapps korábbi brit védelmi miniszter ennél is konkrétabban fogalmazott, és úgy vélte, hogy Nagy-Britannia számára jelenleg nem feltétlenül egy közvetlen rakétatámadás jelenti a legnagyobb veszélyt. Szerinte sokkal komolyabb fenyegetést jelenthetnek a szabotázsakciók, a kibertámadások és a különböző hibrid műveletek, amelyek a brit hadiipart, a tenger alatti kábeleket és az ország kritikus infrastruktúráját célozhatják.
Moszkva közben azt állította, hogy Nagy-Britannia Oroszország „feltartóztatására” és az ország maximális károsítására törekszik Ukrajna közvetett támogatásán keresztül. Az orosz fél arra figyelmeztetett, hogy minél mélyebben vesz részt London a konfliktusban, annál „magasabb árat” kell majd fizetnie, és kijelentette: a brit lépéseknek elkerülhetetlenül következményei lesznek.
A fenyegetések nem korlátozódtak a diplomáciai nyilatkozatokra. Andrei Fedorov, Oroszország korábbi külügyminiszter-helyettese és a Kreml egyik tanácsadója arról beszélt, hogy nem lehet teljesen kizárni Nagy-Britannia elleni „félkatonai” műveleteket sem, és külön megemlítette az Ukrajnának drónokat gyártó brit üzemeket.
Brit üzemek is célponttá válhatnak?
Fedorov a BBC Newsnight műsorában arról beszélt, hogy Oroszország részéről előbb-utóbb akár nemcsak szóbeli, hanem „látható” reakció is érkezhet Nagy-Britanniával szemben. Szerinte elképzelhető például egy olyan kibertámadás, amelyet hivatalosan nem Oroszországhoz kötnek, de politikai vagy akár „félkatonai” lépések lehetőségét sem zárta ki.
Amikor konkrétan arról kérdezték, mit ért félkatonai művelet alatt, Fedorov a drónokat gyártó vállalatokat és üzemeket említette. Arra a kérdésre pedig, hogy ez brit területen működő gyárak katonai megtámadását jelentheti-e, azt válaszolta, hogy ezek az objektumok akár „ismeretlen források” által is támadás célpontjává válhatnak.
Ez különösen érzékeny fenyegetés, hiszen Nagy-Britannia egyre nagyobb szerepet vállal Ukrajna fegyverellátásában és az európai biztonsági együttműködésben. London ugyanakkor továbbra is azt hangsúlyozza, hogy Ukrajna önvédelmi képességeinek megerősítéséről van szó, és nem kíván engedni az orosz nyomásnak.
A brit kormány szerint az Ukrajnával való szorosabb katonai együttműködés mellett az ország európai szövetségeseivel is tovább kell erősíteni a védelmi kapcsolatokat. Burnham kijevi útján arra szólította fel Ukrajna támogatóit, hogy bocsássanak rendelkezésre több elfogórakétát, miközben az ukrán hadsereg továbbra is intenzív orosz támadásokkal néz szembe.
London nem hátrál meg Moszkva fenyegetései miatt
A brit miniszterelnök első külföldi útján Kijevben egyúttal részt vett a támogatást nyújtó országok koalíciójának találkozóján is. Azt mondta, hogy a résztvevők mindent megtesznek annak érdekében, hogy saját készleteikből is segítsék Ukrajnát, miközben az ukrán fél a brit biztonság szempontjából is értékes harctéri információkat osztott meg szövetségeseivel.
A Downing Street álláspontja szerint Nagy-Britannia továbbra is „vállvetve” áll Ukrajna mellett, és elkötelezett amellett, hogy Kijev megkapja azokat az eszközöket, amelyekre szüksége van Vlagyimir Putyin inváziójának visszaszorításához. A védelmi minisztérium egyúttal azt üzente Moszkvának, hogy az orosz agresszióval szembeni brit elszántságot sem a fenyegetések, sem az esetleges hibrid támadások nem fogják megtörni.
A helyzet ugyanakkor azt mutatja, hogy a brit kormány Ukrajnával kapcsolatos döntései már közvetlenül is érintik Nagy-Britannia biztonsági kockázatait. Miközben London szerint az ukrán támogatás az európai biztonság védelmét szolgálja, Moszkva egyre keményebb retorikával reagál, és már brit katonai célpontokat, hadiipari létesítményeket, valamint kibertámadásokat is emleget.
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése ezért az lehet, hogy a mostani fenyegetések megmaradnak-e a diplomáciai és politikai nyomásgyakorlás szintjén, vagy Oroszország valóban megpróbál közvetett módon csapást mérni brit érdekeltségekre. London jelenlegi üzenete mindenesetre egyértelmű: a kormány nem tervezi visszafogni Ukrajna támogatását az orosz fenyegetések miatt. Forrás