John Healey először szólalt meg a brit jóléti rendszer jövőjéről, miután Andy Burnham miniszterelnök váratlan döntéssel őt nevezte ki az új brit pénzügyminiszternek. A kinevezés politikai körökben is meglepetést okozott, hiszen korábban sokan arra számítottak, hogy a posztot Shabana Mahmood vagy Ed Miliband kapja meg.
Az új pénzügyminiszter első nyilatkozata különösen nagy figyelmet kapott, mivel a brit kormány jelentős költségvetési kihívásokkal néz szembe. A háttérben egyszerre szerepelnek a védelmi kiadások növelésére tett vállalások, a gazdasági növekedés lassulása, valamint a jóléti rendszer – köztük a Department for Work and Pensions (DWP) által kezelt támogatások – fenntarthatóságának kérdése.
John Healey a költségvetési fegyelem fontosságát hangsúlyozta
Amikor újságírók arról kérdezték, hogy a védelmi kiadások növeléséhez szükség lehet-e új adókra vagy a szociális juttatások csökkentésére, Healey nem adott egyértelmű választ. Ehelyett azt hangsúlyozta, hogy minden pénzügyminiszter elsődleges feladata a költségvetési fegyelem fenntartása.
Kijelentette, hogy a fiskális hitelesség nemcsak a gazdasági stabilitás, hanem az Egyesült Királyság nemzetbiztonságának is alapja. Hozzátette, hogy a kormány továbbra is teljesíteni kívánja a NATO felé tett vállalását, vagyis azt a célt, hogy 2030-ra a GDP 3 százalékát fordítsa védelemre.
Healey számára ez különösen érzékeny kérdés, hiszen korábban védelmi miniszterként éppen amiatt mondott le, mert nem kapott elegendő forrást a hadsereg finanszírozására. Most azonban már neki kell megtalálnia azt a pénzügyi fedezetet, amely lehetővé teszi ezeknek az ígéreteknek a teljesítését.
Andy Burnham nagyszabású gazdasági programot hirdetett
Az új miniszterelnök hivatalba lépésekor egy hosszú távú gazdasági és társadalmi átalakítási programot ismertetett. Burnham célja, hogy fokozatosan visszafordítsa az elmúlt negyven év privatizációs és központosító folyamatait, miközben nagyobb szerepet adna az önkormányzatoknak és a régióknak.
Emellett több, az emberek mindennapjait érintő intézkedést is bejelentett. Ezek között szerepel az angliai buszjegyek árának 2 fontban történő maximalizálása, a villamosenergia-számlák áfájának csökkentése októbertől, valamint a hajléktalanság felszámolásának ígérete, bár ennek konkrét határidejét egyelőre nem közölték.
A kormány szerint az energiaárakat érintő adócsökkentést a digitális személyazonosító rendszer bevezetésének elhalasztásával finanszírozzák. Ugyanakkor a brit Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR) arra figyelmeztetett, hogy az eredeti számítások szerint ehhez további kiadáscsökkentésekre lett volna szükség más állami területeken.
A DWP kiadásai ismét a figyelem középpontjába kerülhetnek
Bár Healey nem jelentett be konkrét megszorításokat, szakértők szerint a jóléti kiadások felülvizsgálata szinte elkerülhetetlen lehet. A brit gazdaság növekedése idén várhatóan mindössze egy százalék körül alakul, miközben a kormány egyszerre szeretné növelni a védelmi kiadásokat, új önkormányzati lakásokat építeni, fejleszteni a szociális ellátórendszert és javítani a közszolgáltatásokat.
Elemzők úgy vélik, hogy a DWP költségvetése az egyik legfontosabb terület lehet, ahol hosszabb távon megtakarításokat kereshetnek. A kormány ugyanakkor arra is törekedhet, hogy a jóléti reformokat ne pusztán kiadáscsökkentésként, hanem a foglalkoztatás és a mentális egészség támogatásával összekapcsolt átalakításként mutassa be.
Új adók is napirendre kerülhetnek az őszi költségvetés előtt
A brit Munkáspárt továbbra is kitart amellett, hogy nem emeli a jövedelemadót, az áfát és a nemzeti biztosítási járulékot. Ennek ellenére számos olyan adópolitikai változtatás merült fel, amelyekkel jelentős többletbevételhez juthatna az állam.
A lehetséges intézkedések között szerepelhet a vagyonadó bevezetése, a magánnyugdíjakhoz kapcsolódó adókedvezmények átalakítása, valamint az ingatlanadó rendszerének reformja. Felmerült az is, hogy a nagy kiskereskedelmi vállalatok raktárbázisaira magasabb adókat vetnének ki, miközben a kisebb vállalkozások – különösen az észak-angliai városok pubjai és helyi üzletei – kedvezményekben részesülhetnének.
A szakértők szerint az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy az új kormány képes lesz-e egyszerre megőrizni a pénzpiacok bizalmát, teljesíteni a választási ígéreteit és elkerülni a lakosságot közvetlenül érintő jelentős adóemeléseket. Az első valódi próbatételt várhatóan az őszi költségvetés jelenti majd, amelyből kiderülhet, milyen irányt vesz a DWP juttatásainak jövője és a brit gazdaságpolitika egésze.